adozona.hu
Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? II.
//adozona.hu/archive/20071218_apeh_felszamolas_egyezseg
Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? II.
Tetszik
Az adóhatóság felszámolásban betöltött szerepével foglalkozó cikkünk második része az egyszerűsített felszámolással, a procedúrához kapcsolódó bevallási kötelezettséggel és az adóhatóság ellenőrzési feladataival kapcsolatos legfontosabb információkat rendszerezi.
Egyszerűsített felszámolás
Amennyiben az adós gazdálkodó szervezet vagyona a felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányosságai miatt a felszámolás technikailag lebonyolíthatatlan, akkor - a felszámoló kezdeményezésére - a bíróság dönthet a felszámolás egyszerűsített befejezéséről.
A felszámolónak az egyszerűsített felszámolást írásban elő kell készítenie. Ez tartalmazza a bejelentett hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, a behajthatatlan követelések, a pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot.
Az előkészítés során a felszámoló tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy a felszámolást egyszerűsített módon kívánja befejezni. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatja a felszámolót az adós - előtte ismert - vagyontárgyairól, követeléseiről. Amennyiben ennek alapján úgy ítéli meg, hogy a felszámolás egyszerűsített befejezése nem indokolt, a felszámoló eljárása miatt kifogást terjeszt elő a felszámoló bíróságon.
Felszámolási záró-adóbevallás benyújtása ilyenkor kötelező. Ez ugyanis a felszámoló eljárás alatti kötelezettséget veszi számba, függetlenül attól, hogy az adós korábbi iratai fellelhetőek-e vagy sem.
Bevallási kötelezettség
A felszámolás esetén az adóst speciális bevallási kötelezettség terheli, a gazdálkodó szervezet vezetőjének a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal adóbevallást kell készítenie, melyet 45 napon belül kell benyújtania az adóhatóságnak.
Az adóhatóság azt követően, hogy értesült a felszámolás elrendeléséről, rövid időn belül írásban felhívhatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, hogy nyújtson betevékenységzáró adóbevallást . Az adóst figyelmeztetni kell, hogy a bevallási kötelezettség késedelmes vagy hibás teljesítése, illetőleg elmulasztása esetén az adóhatóság megbírságolja. Amennyiben erre sor kerül, akkor az adóhatóság kezdeményezheti a bíróságnál a bírságolást, és azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyek a beszámolók és az adóbevallások - a felszámoló részéről megbízott szakértő általi - elkészítésével merültek fel.
A felszámolás alatt a felszámolónak ugyanolyan időpontokban (éves, negyedéves, havi) kell bevallást benyújtania, mint az adózónak a felszámolás elrendelését megelőzően. A felszámolás időszaka alatt az adó felszámolási költségnek minősül, ezért a vagyonmérlegbe ezen a jogcímen kerül bele. Szankcionálhatja az adóhatóság, ha a felszámolás alatt elmarad a bevallás. A mulasztási bírság a felszámolót terheli. A felszámolónak a felszámolás befejezésekor - az egyéb záró dokumentumok mellett - záró adóbevallást kell készítenie, amit a zárómérleg elkészítésének napjától számított 30 napon belül át kell adnia az adóhatóságnak.
Az adóhatóság ellenőrzési feladatai
A felszámoláshoz kapcsolódóan az adóhatóság két ellenőrzést folytat le. A kötelező ellenőrzések a felszámolás elrendeléséhez (az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró bevallás) és befejezéséhez (felszámoló záró adóbevallása) kapcsolódnak.
A tevékenységzáró adóbevallás és az ezt megelőző időszak ellenőrzését a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzésnek a Cégközlönyben történt közzétételétől számított egy éven belül, a felszámoló záró adóbevallását pedig a kézhezvételétől számított 60 napon belül kell ellenőriznie az adóhatóságnak. Ezek a határidők kötelező jellegűek, nem hosszabbíthatóak meg.
A tevékenységzáró adóbevallás ellenőrzésének határideje 90 nap. A tevékenységzáró vizsgálat esetén lehetőség van a határidő meghosszabbítására és kapcsolódó vizsgálat lefolytatására, amennyiben az ellenőrzést az adóhatóság megfelelő időpontban kezdi meg. Összességében azonban az ellenőrzés ilyen esetekben sem lehet hosszabb egy évnél.
Az adóhatóság a tevékenységzáró ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, valamint az ellenőrzés megállapításairól szóló határozatot az adós nevében eljáró felszámolónak küldi meg. Az adóhatóság hitelezői követelése nőhet, ha a határozatban adóhiányt állapítanak meg.
Rendkívül fontos, hogy az adós tisztában legyen azzal: a felszámolási eljárás során adóhatósági ellenőrzés folyik, és abban mint a társaság volt képviselője közreműködjön. Csakhogy a gazdálkodó szervezet volt vezetőjének az ellenőrzési jegyzőkönyvet, határozatot kézbesíteni nem kell, mivel a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos képviseleti joga megszűnik. Ebből következően észrevételt nem tehet, és jogorvoslati kérelem benyújtására sincs módja.
A legtöbb problémát éppen az okozza, hogy az adós szervezet volt képviselője nem ismeri meg az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, így nincs módja arra, hogy az esetlegesen jogalap nélküli megállapításokra érdemlegesen reagáljon. Mindez annak ellenére történik így, hogy a felszámolást megelőző évek gazdálkodását nyilvánvalóan csak ő ismeri. Érdemes tehát a volt cégvezetőnél levő, vagy utólagosan beszerzett bizonyítékokat a felszámolónak átadni.
Amennyiben az ellenőrzés már lezárult, de utólagosan előkerülnek bizonyítékok, például hiányzó számlák, kérni lehet a felszámolót, hogy ismételt ellenőrzési eljárás iránti kérelmet adjon be az adóhatósághoz. Ennek különös jelentősége van abban az esetben, ha mögöttes felelősként a felszámolási eljárás lezárását követően helytállási kötelezettsége van a cég vezetőjének.
Intézkedések a felszámolás befejezésével
A megszűnt adózó folyószámláját az adóhatóság lezárja, a meg nem térült követeléseket hitelezői veszteségként törli.
Amennyiben a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezetnek a rá irányadó szabályok szerint a tartozásért helytállni köteles tagja van, és tőle a meg nem térült tartozás részben vagy egészben behajtható, a felszámolásban meg nem térült tartozás megfizetésére kötelezheti az adóhatóság. A megszűnt társaság tartozásáért helytállni köteles személyek csak a felszámolás kezdő időpontjáig keletkezett adótartozások (ideértve a tevékenységzáró ellenőrzéssel megállapított fizetési kötelezettségeket is) megfizetésére kötelezhetőek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
