hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A számlabefogadó is részese lehet az adókijátszásnak

  • adozona.hu

Mikor tagadható meg a számlabefogadó adólevonási joga? Mely objektív körülmények alapján állapítható meg, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna: adókijátszásban vesz részt? Mikor kell a számlabefogadót az adókijátszás résztvevőjének tekinteni? A NAV erről szóló útmutatóját ismertetjük.

hirdetés
hirdetés

Az áthárított áfára vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló 3012/2017. NAV útmutató azt írja: az adóalanyok alapvető joga, hogy amennyiben az ügylet teljesült, és az ügyletet tanúsító számla megfelel az Áfa tv. előírásainak, az általuk fizetendő áfából levonják az általuk beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adót, tehát az adólevonási jog főszabály szerint nem korlátozható. 

Nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott, arra ráhatása nem lehetett.

Így többek között önmagában az a tény, hogy az érintett termékek, szolgáltatások korábbi és későbbi értékesítését terhelő áfát bevallották-e, befizették-e, nem befolyásolja az adóalany előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát.

Nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag azon az alapon sem, hogy a számlatömb, melyből a kérdéses számlát kiállították, nem a számlakibocsátó által került megvásárlásra, illetőleg azt a számlakibocsátó szigorú számadású nyomtatványként nem vette nyilvántartásba.

Az a körülmény, hogy a számlákon szereplő számlakibocsátó nem rendelkezett a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel, vagyonnal, vagy az ügyletet nem tüntette fel a könyvelésében, önmagában, más bizonyítékok hiányában, nem elegendő a számlát befogadó adóalany adólevonási jogának megtagadásához.

Mikor tagadható meg a számlabefogadó adólevonási joga?

Megtagadható a számlabefogadó adólevonási joga, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy az adóalany, akinek részére a levonási jogot megalapozó terméket értékesítették, illetve szolgáltatásokat nyújtották, tudta vagy tudnia kellett volna, hogy ezen ügylettel az eladó, illetve az értékesítési láncban valamely korábban vagy későbbiekben közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adókijátszásban vesz részt.

Ebben az esetben ugyanis az adóalanyt ezen adókijátszás résztvevőjének kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a termék általa történő továbbértékesítéséből, illetve a szolgáltatás felhasználásából nyeresége származik-e vagy sem.

Amennyiben például az adóhatóság megállapítja, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény olyan módon teljesült, hogy a számlabefogadó  adóalany a számlán feltüntetett termékeket, szolgáltatásokat ténylegesen megvásárolta, igénybe vette, azonban az ügyletet a számlán számlakibocsátóként feltüntetett adóalany nem teljesíthette, az adóhatóság abban az esetben tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha bizonyított, hogy a számlakibocsátó, vagy a számlázási láncolatban résztvevő más gazdasági szereplő adókijátszást követett el és objektív körülményekre hivatkozva megállapítja, hogy a számlakibocsátó vagy a számlázási láncolatban közreműködő más gazdasági szereplő által elkövetett adókijátszásról a számlabefogadó is tudott, illetve tudnia kellett volna, vagy az adókijátszásnak maga is aktív alakítója volt, tevőlegesen lépett fel a jogellenes adóelőny megszerzése érdekében, alapvetően járult hozzá a mesterséges ügylet vagy ügyletek láncolatának kialakításához.

Az adólevonási jog érvényesítése érdekében az adóalany azonban nem hivatkozhat minden esetben, a körülményektől függetlenül arra, hogy e szabálytalanságokról nem tudott.

Objektív körülmények

Az objektív körülmények, melyek alapján megállapítható, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylettel, mellyel kapcsolatban a levonási jogot érvényesíteni kívánja, adókijátszásban vesz részt, számos tényezőből állnak.

Ezek a tényezők általános jelleggel nem sorolhatóak fel, az adóalany gazdasági tevékenységétől és az érintett gazdasági szektortól függően változhatnak.

Minden esetben döntő körülmény lehet azonban, hogy az ügylet időpontjában az adóalany tudatában lehetett-e az adókijátszás kockázatának.

A lehetséges kockázatokról az adóalany értesülhet külső információkból, például az adóhatóságtól – ideértve az adóhatóság Art. 97. § (3a) bekezdésén alapuló tájékoztatását – vagy más hatóságoktól származó tájékoztatásokból, továbbá az adóalanyt érintő ellenőrzések során az adóalany egyes partnereire vonatkozóan lefolytatott kapcsolódó vizsgálatoknak az adóalany tudomására hozott eredményéből.

Az adóalany hatóság általi tájékoztatása nem jelenti egyben azt, hogy egy későbbi, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során a tájékoztatást átvevő adóalany adólevonási joga minden további bizonyítás nélkül megtagadható, a tényállás teljes körű feltárásától a továbbiakban sem lehet eltekinteni.

A tájékoztatásból származó információk figyelembevétele azonban minden olyan jövőbeli ügyletek tekintetében indokolt, melyek tárgya jellegében megegyezik a tájékoztatásban megjelölt ügylet tárgyával és az érintett számlázási lánc tájékoztatásban megjelölt – adókijátszással érintett – szereplői is azonosak.

Szintén értesülhet kockázatokról az érintett szektor adókijátszással való kiemelt fertőzöttségével kapcsolatos sajtóhírekből, vagy tudomást szerezhet onnan is, ha olyan, a normál üzletmenettől eltérő ügyleteket tapasztal az érintett szektorban, ahol az eltérések mögött nincsenek üzleti megfontolások, magyarázatuk egyedül az áfa kijátszása lehet.
Olvassa el a témában korábban megjelent cikkeinket itt és itt!

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Átalányadózás

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Követelésvásárlás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X