Áfalevonási szabályok bérelt személygépkocsik esetében

Megosztás Tetszik

A 2019-es év egyik legfontosabb, forgalmi adózást érintő újdonsága a bérelt személygépkocsikkal kapcsolatos adólevonási szabályok változása volt. Cikkünk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat és aktualitásokat ismerteti.

A jogszabály adminisztrációs egyszerűsítést vezetett be az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 124. § (4) bekezdése és a 125/A §-ába. 2019. január 1-jétől a személygépkocsi bérleti szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok választhatnak, hogy

♦ az előzetesen felszámított áfa 50 százalékát levonják, vagy
♦ élnek az áfatörvény 125/A §-ban biztosított választási jogukkal és vagy útnyilvántartás vezetése mellett az adóköteles üzleti használat arányában vagy az ellenérték fejében teljesített hasznosításra tekintettel élnek adólevonási jogukkal a bérleti díj/lízingdíj vonatkozásában.

Számos jogértelmezés és NAV-tájékoztató segítette az 50 százalékos áfalevonási szabály bevezetését. Az adóhatóság 2019 szeptemberében kiadott tájékoztatója a fenti szabály értelmezésével egyértelművé tette, hogy ezzel a rendelkezéssel „az Áfa tv. – az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – a bérbe vett személygépkocsik vonatkozásában 50 százalékos mértékű magánhasználatot vélelmez, ezáltal – függetlenül attól, hogy a bérbe vett személygépkocsi ténylegesen milyen mértékben szolgálja az adóalany adóköteles gazdasági tevékenységét – a bérbevételt terhelő általános forgalmi adó fele nem helyezhető levonásba. A bérleti díj adótartalmának fennmaradó 50 százaléka tételes nyilvántartás nélkül is levonható, feltéve, hogy az adóalany a személygépkocsit legalább részben adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja, és a személygépkocsi tekintetében nem merül fel olyan, adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenységhez történő felhasználás, amelynek okán a bérbevevő adóalany az előzetesen felszámított adó megosztására lenne kötelezett.

Azon feltételnek, hogy a bérbe vett személygépkocsinak részben adóköteles tevékenységet kell szolgálnia, ügyletenként, vagyis minden egyes külön teljesítés tekintetében teljesülnie kell. Az adóalanynak ugyanis valamennyi igénybe vett szolgáltatás vonatkozásában meg kell határoznia, hogy jogosult-e, illetve milyen mértékben jogosult az adó levonására. Az igénybe vett szolgáltatás pedig a teljesítésen keresztül ragadható meg, hiszen a teljesítéshez kapcsolódik az adófizetési kötelezettség, valamint az adó levonásának joga. Ebből adódóan azon körülményt, hogy az érintett személygépkocsi adóköteles tevékenységet szolgál-e, nem adómegállapítási időszakonként, hanem minden egyes teljesítés – jellemzően elszámolási időszak – kapcsán önállóan kell vizsgálni.

Minthogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja alapján, az előzetesen felszámított adó levonásának nem képezi feltételét az üzleti és a magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányának tételes nyilvántartás figyelembevételével történő meghatározása, az adólevonási tilalommal nem érintett részének (felének) levonására az adóalany abban az esetben is jogosult lehet, ha a személygépkocsit az adott teljesítési időszakban minimális mértékben használja adóköteles tevékenységéhez, és útnyilvántartást sem vezet.

Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy e-mail is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja.”

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja napjainkban milyen aktualitása van a személyautók bérlése kapcsán az 50 százalékos áfalevonási jognak!