Környezetvédelmi termékdíj és EPR-díj

Tisztelt Szakértő! Kérdéseink: 1. A díjfizetésre kötelezetti körben a külföldről behozott termékek első belföldi forgalombahozója vagy csomagolás-lebontója vonatkozásában érthető a törvényi értelmezés, viszont a saját felhasználás esetén nem egyértelmű számunkra, hogy a két díj esetén mi volt a szándék. Kérdés, hogy csak a külföldről behozott alkatrészként felhasznált eszközt adóztatják mindkét díjjal, ha saját célra vagy szolgáltatásnyújtás keretében felhasználjuk, vagy a saját célú felhasználásként itt definiált tevékenységekhez felhasznált akár belföldről beszerzett összes alkatrészt úgy, hogy a beruházás, vagy szolgáltatás (például informatikai hálózatépítés vállalkozási szerződés keretében) teljes súlya után kell EPR-díjat és környezetvédelmi termékdíjat fizetni. 2. Kérdésként felmerült még, hogy például egy internetszolgáltatáshoz beruházásként létrehozott antennás bázisállomás a tetőn, vagy egy hírközlési alépítmény (gerinchálózat föld alatt csőben kábelek, és a csatlakozásnál elosztó készülék stb.) új eszköznek tekintendő-e, és első belföldi saját felhasználásnak a használatba vétele miatt kerül-e EPR- és termékdíj adóztatási körbe? A 2011. évi. LXXXV. törvény 1. § (5) bekezdése szerint új termék jön létre, ha a kód első 3 számjegye megváltozik. A két példának hozott új „eszközt” elég nehéz besorolni, mert nem tipikusak, de biztosan más bármelyik kódjuk, mint az alkatrészeké, mert az egyik például építmény. EPR-díj esetén az új termék létrehozása jelent hasonlóan adóztatási pontot? Köszönöm!