1993. évi LXXVI. törvény

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/5   «Előző  Következő»

2000. évi LXXXIII. törvény a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról

1999. évi LXII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról

1997. évi LV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről

1996. évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról

1995. évi LXXXIV. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról

9/1999. (I. 27.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról

62/1997. (XI. 7.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról

87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól

8/1998. (II. 18.) BM-MKM együttes rendelet a rendőr szakközépiskolák, a pedagógusok és a tanulók jogállásáról

6/1997. (II. 4.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtására kiadott 14/1992. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról

12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről

14/1992. (XII. 29.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról

54/1999. (XI. 12.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszköz forgalmazó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

35/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szakápoló és az izotópasszisztens szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról

10/2000. (III. 24.) FVM rendelet az építésügyi műszaki ellenőrök szakmai és vizsgakövetelményeiről

18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

13/1998. (VI. 17.) MüM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 16/1997. (IX. 3.) MüM rendelet módosításáról

12/1998. (V. 23.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról

9/1998. (IV. 8.) MüM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről

22/1997. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról

8/1997. (IV. 28.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról

7/1997. (IV. 22.) MüM rendelet a munkaerőpiaci ügyintéző és a munkaerőpiaci menedzser szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei kiadásáról

1/1997. (I. 10.) MüM rendelet a Magyar Köztársaság címerének a munkaügyi miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységet végző szervek általi használatáról

12/1996. (XII. 29.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/1   «Előző  Következő»

BH 1997.12.589 Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be [1993. évi LXXVI. tv. 49. § (2) bek, 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.) 77. § (3)-(4) bek].

BH 2000.2.51 A külföldi számára a kijelölt tartózkodási helyen való tartózkodást elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de a külföldi kérheti az ilyen határozat bírósági felülvizsgálatát, amely a rendelkezés jogalapjának a vizsgálatára terjed ki; ugyanakkor azonban a külföldi számára kijelölt tartózkodási hely megváltoztatására a bíróságnak nincs hatásköre, ezért az ilyen kérelmet a bíróságnak - meghallgatás tartása és érdemi vizsgálat nélkül - el kell utasítania [Be. 356. § (1) bek., (2) bek. e) pont, 25

BH+ 2006.6.276 Közszolgálati jogviszony nem létesíthető és nem tartható fenn az előírt alkalmazási feltételek hiányában, és ez alól felmentés nem adható [Ktv. 7. § (1) és (5) bekezdés].

EH 2005.1379 Az iskola fenntartója nem lehet alanya a fejlesztési támogatással kapcsolatos jogviszonynak, a neki átutalt összeggel a szakképzési hozzájárulás adónemben fennálló kötelezettség nem csökkenthető [1996. évi LXXVII. tv. 2. §, 5. §, 4. §; 1993. évi LXXIX. tv. 37. §, 29. §; 1991. évi XVIII. tv. 3. §].

BH 2008.1.9 A szakmunkástanuló nem valósíthatja meg a gazdálkodó szervezet dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettét [Btk. 251. § (1) bek., 1993. évi LXXVI. törvény].

BH 2012.11.269 Szakmunkás bizonyítvány iskola rendszerű nevelési-oktatási intézményben három év tanulói jogviszony után szerezhető olyan szakképesítést igazol, aminek alapján a szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállaló szakmunkásnak besorolható. Nem minősül szakmunkásnak, aki a szakképzettségét nem iskolarendszerű oktatásban szerezte [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, melléklet E rész, 1992. évi XXII. törvény 142/A. §].

BH 2013.7.194 Megalapozza a rendkívüli felmondást, ha a szakoktató a lakásánál található műhelyben tanítási idő alatt diákokat foglalkoztat [1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: régi Mt.) 96. § (1) bekezdés a) pont].

BH 2012.12.298 Szakmunkás bizonyítvány iskola rendszerű nevelési-oktatási intézményben három év tanulói jogviszony után szerezhető olyan szakképesítést igazol, aminek alapján a szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállaló szakmunkásnak besorolható. Nem minősül szakmunkásnak, aki a szakképzettségét nem iskolarendszerű oktatásban szerezte [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, melléklet E rész, 1992. évi XXII. törvény 142/A. §].

EH 2011.2343 A garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 142/A. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel [316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) és (3) bekezdés].

BH 2012.2.47 A garantált bérminimum feltételeként előírt szakképesítés tekintetében is irányadó, hogy annak középfokúnak kell lennie. A garantált bérminimumra jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel a munkavállaló ténylegesen rendelkezik. Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 142/A. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel [Mt. 142/A. §, 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 4. §, Ket. 111. § (1) bekezdés, Pp. 339. § (4) bekezdés].

BH 2012.5.134 A szakképzési hozzájárulás járulék adónak minősül, ennek megfizetése, illetve gyakorlati képzéssel történő teljesülése nem minősíthető gazdasági tevékenységnek. A gyakorlati képzés, oktatás tárgyi adómentes tevékenység, amelyhez beszerzett termékek, szolgáltatások általános forgalmi adótartalma nem vonható le [1992. évi LXXIV. tv. 30. §, 33. §, 2003. évi LXXXVI. tv. 4. §, 1. §, 19. §].