adozona.hu
BH 1997.12.589
BH 1997.12.589
Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be [1993. évi LXXVI. tv. 49. § (2) bek, 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.) 77. § (3)-(4) bek].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet kötelezte az I. és III. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1 000 000 forint nem vagyoni és 55 500 forint vagyoni kártérítést és az összegek után 1993. október 20. napjától járó évi 20%-os kamatot.
A jogerős ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint, az I. r. és III. r. alperesek között hosszú idő óta fennálló együttműködés alapján az I. r. szakközépiskola alperes tanulóinak a gyakorlati képzése a III. r. mezőgazdasági szövetkezet alpe...
A jogerős ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint, az I. r. és III. r. alperesek között hosszú idő óta fennálló együttműködés alapján az I. r. szakközépiskola alperes tanulóinak a gyakorlati képzése a III. r. mezőgazdasági szövetkezet alperesnél történik. Ennek során a III. r. alperes vállalta, hogy biztosítja a gyakorlati oktatás feltételeit, gondoskodik a tanulók egészséges és biztonságos munkavégzésének feltételeiről. A felperes az I. r. alperesnél állt tanulói jogviszonyban, s mint harmadéves mezőgazdasági gépszerelő tanuló a III. r. alperes tanműhelyében végzett munkát a gyakorlati képzés keretében. Ennek során a felperes 1993. október 20-án balesetet szenvedett, amelynek következtében kezeinek több ujján roncsolásos, illetőleg amputációval is járó sérüléseket szenvedett. Sérülései maradandó egészségkárosodással gyógyultak, s a felperesnél 36%-os munkaképesség-csökkenés következett be. A jogerős ítélet indokolása szerint, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Ktv.) 77. §-ának (3) bekezdése alapján az I. és III. r. alperes felelőssége fennáll azokért a károkért, amelyek a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati képzés során érik. Ezeket a károkat az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles megtéríteni. A Ktv. 77. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében akkor kell a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit alkalmazni, ha tanulószerződés megkötésére került sor. Miután ez nem történt meg, a III. r. alperes kizárólagos felelőssége nem állapítható meg, egyébként pedig az I. r. alperes minősült a gyakorlati képzés szervezőjének, mert kötelessége volt a tanulók gyakorlati feladatokkal való ellátása, szakoktató biztosítása és a gyakorlati foglalkozás szervezése. Ezek alapján az I. r. és a III. r. alperesek kötelesek megtéríteni a felperes vagyoni és nem vagyoni kárát.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak részben történő megváltoztatásával vele szemben a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a kártérítő felelőssége azért nem állapítható meg, mert olyan, évek óta tartó együttműködési megállapodás állt fenn, amely hallgatólagosan megkötött tanulószerződésként értékelhető. Ezzel pedig megvalósult az a feltétel, amely a szakképzésről szóló törvény alkalmazásával és a III. r. alperes kizárólagos felelősségének megállapításával jár.
A felperes a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek a hatályban való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg az I. r. alperes kártérítő felelősségét a Ktv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján. Az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezőjének felelőssége helyett a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 49. §-ának (2) bekezdése alapján annak a gazdálkodó szervezetnek a felelőssége, ahol a gyakorlati képzés folyik, akkor állapítható meg, ha sor került tanulószerződés kötésére. A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy ilyen szerződés az adott esetben nem volt, ezért ennek hiányában a Ktv. rendelkezései az irányadóak. A felülvizsgálati kérelem az I. r. és III. r. alperes között évek óta fennálló együttműködési megállapodást említ, amelynek alapján az I. r. alperes tanulóinak gyakorlati képzése folyt a III. r. alperesnél. Ez a megállapodás és az annak alapján kialakult gyakorlat nem azonos, de nem is pótolja azt a tanulószerződést, amelyről a Ktv. 74. §-ának (4) bekezdése szól. A tanulószerződés olyan megállapodás, amely az abban foglalt tartalommal jogviszonyt hoz létre a tanuló és az őt gyakorlati képzés keretében foglalkoztató gazdálkodó szervezet között. Az ilyen tanulószerződés az előfeltétele a szakképzésről szóló törvény alkalmazásának és az abban foglalt felelősségi szabályok érvényesülésének, amely adott esetben azzal a következménnyel járhat - ha annak egyéb feltételei is megvalósultak -, hogy a tanuló károsodása esetén az iskola kártérítő felelőssége helyett annak a gazdálkodó szervezetnek a felelőssége állapítható meg, amelynél a gyakorlati képzés történt.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül eljárva, a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az I. r. alperest felülvizsgálati eljárási költség fizetésére. (Legf. Bír. Pfv. III. 23.313/1995. sz.)