Munkavégzés rokkantnyugdíj mellett és nyugdíjfolyósítás leállítása

Megosztás Tetszik

Hatvanhét százalékos rokkantnyugdíjas milyen feltételek mellett dolgozhat? Evás kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas nyugdíjának folyósítása mikor állítható le? Olvasóink kérdéseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.

1. Rokkantságom 67 százalékos, de a törvény alapján jelenleg dolgozom. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) határozata szerint nem tudok munkát végezni. A háziorvosom a munkaalkalmassági vizsgán kikötések nélkül alkalmasnak talált a munka elvégzésére. Munkatársaim szerint csaló vagyok, mert magas a rokkantnyugdíjam összege, munkahelyem szerint a háziorvosom ellentmond az ORSZI-határozatnak. Szeretnék választ kapni: dolgozhatom-e vagy sem?

A kérdésből valószínűsíthető, hogy rokkantsági nyugdíjának megállapítására 2008. január 1-jét megelőzően került sor. Az említett időpontot követően az ORSZI bizottságai már nem azt vizsgálják, hogy az egészségkárosodott személy milyen mértékben vesztette el munkaképességét, csökkent a munkaképessége, hanem azt, hogy milyen mértékben maradt meg munkavégző képessége. Az említett időpontig a rokkantsági nyugdíjra jogosultság orvosi feltétele a munkaképesség 67 százalékos mértékű elvesztése volt, míg ezt követően az 50 százalékos mértékű egészségkárosodás bekövetkezése a követelmény. A rokkantság fokának megfelelően megkülönböztetjük:

- a III. rokkantsági csoportba tartozót – aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen (67 százalékos munkaképességcsökkenés, illetve 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodás),
- a II. rokkantsági csoportba tartozót – aki teljesen munkaképtelen (100 százalék), illetve akinek egészéségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de mások gondozására nem szorul,
- az I. rokkantsági csoportba tartozót – aki teljesen munkaképtelen (100 százalék), illetve akinek egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.

Az egészségkárosodás mértékének és a rehabilitálhatóságnak a megállapítása orvosszakértői kérdés, amelyre az ORSZI illetékes bizottságai jogosultak. Az egészségi állapotában esetlegesen bekövetkező változást a nyugdíjasnak kell bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Amennyiben az ORSZI olyan mértékű állapotváltozást (javulást vagy rosszabbodást) állapít meg, amelynek alapján a nyugdíjas más rokkantsági csoportba kerül, a nyugdíj összegét is módosítani kell. Nem lehet állapotváltozás címén a rokkantsági nyugdíj összegét módosítani, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Természetesen kérdés, hogy munkaképesség csökkenését a rokkantsági nyugdíjának megállapításakor „véglegesnek” minősítették, vagy későbbi időpontra „soros” felülvizsgálatot írtak elő. Fontos továbbá tudnia, hogy 2009. január 1-jétől önre is vonatkozik a jogosultság megszüntetésének a keresőtevékenység folytatásával összefüggő feltételrendszer újraszabályozása. A korlátozás szempontjából a munkavégzés rendszerességének és a napi munkaidő hosszának már nincs jelentősége, egyedül a nyugdíj mellett elért kereset vizsgálata szükséges. A keresőtevékenységből származó jövedelem összegére kell kizárólag figyelnie annak, aki III. csoportos rokkant és a 62. életévét még nem töltötte be. Akinek egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékos mértéket (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó), vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azt a kereseti korlátozás nem érinti. Megjegyzem, lényegében a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenést átfordították az 50-os mértékű egészségkárosodásra: ezt a terminológiát és vizsgálati módszert 2008. január 1-től alkalmazzák. A II-III. csoportba tartozó rokkant egészségügyi állapota miatt egyébként dolgozhat.

2. Férjem evás, kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas 2008 novembertől, s arra lennék kíváncsi, hogy a nyugdíja folyósítása mikor állítható le. A törvény egyik olvasata szerint a minimálbér tizenkétszeres összege után, de van egy másik értelmezés ami szerint a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az evás bevétel 10 százaléka. Ez esetben havi  715 ezer forint, vagyis évi 8 millió 580 ezer forint után vonják meg a folyósítást. Ennyi bevétel nem várható, de az első esetben leírt szigorítást igen drasztikusnak tartjuk.

A nyugdíj melletti keresőtevékenység folytatása esetén a 62. életévüket be nem töltött öregségi és öregségi jellegű nyugdíjban részesülők ellátását szüneteltetni kell, amennyiben keresetük a tárgyéven belül meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas „evás” egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adalap 10 százaléka. Mindaddig, amíg az adott évi, általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg az úgynevezett éves keretösszeget – az év első napján érvényes minimálbér összegének tizenkétszeresét – (amely 2009-ben 71500 x 12 = 858000 forint) a nyugdíját korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a nyugdíjjárulék-alap meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetni.

3. 2007. december 3-a óta hármas fokozatú rokkant nyugdíjasként napi 6 órát dolgozom alkalmazottként. 
Kérdéseim:
- hogyan kell a nettó keresetet kiszámolni?
- az őstermelői tevékenységből származó bevételt, és ezzel kapcsolatos állami támogatást is bele kell-e számítani? (Adó- és járulékfizetés a bevétel után nincs.)

A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása keretén belül újraszabályozták a jogosultság megszüntetésének a keresőtevékenység folytatásával összefüggő feltételeit is, ami 2009. január 1-jétől önt is érinti. A korlátozás szempontjából a munkavégzés rendszerességének és a napi munkaidő hosszának már nincs jelentősége. Kérdésére válaszolva: a keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval, és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulék mértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni. Az ily módon meghatározott nettó kereset nem feltétlenül azonos az érintett nyugdíjas nettó keresetével, mert például  a nyugdíjast esetleg megillető személyi jövedelemadó-kedvezményeket nem lehet figyelembe venni, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék számított összegét azonban annak ellenére le kell vonni, hogy annak megfizetésére a nyugdíjas nem köteles. Az őstermelőként elért bevételt nem kell keresetként figyelembe venni. Őstermelőként ugyanis nem biztosított, s ezért járulékfizetésre sem kötelezett többek között az, aki saját jogon nyugdíjas, továbbá az özvegyi nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíj korhatárát betöltötte.

4. 1949. augusztus 17-én születtem, 2009. júniusában 43 év szolgálati időm lesz (ez a nyugdíjintézet számítása). Egyéni vállalkozóként dolgoztam a saját üzletemben, alkalmazottam nem volt. Betegségem miatt a tevékenységemet fel kellett számolnom. 2008. szeptember 25-től táppénzen vagyok. Az egy év táppénz ideje alatt betöltöm a 60. évemet. Mehetek-e előrehozott öregségi, vagy öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasként nyugdíjba?

Amennyiben ön férfi, úgy az öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életév betöltése (2011), azonban figyelemmel arra, hogy rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges 40 év szolgálati idővel, így már 60. életévének betöltésétől, 2009. augusztus 17-től jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, amennyiben biztosítási jogviszonyát megszünteti. A vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá. Rokkantsági nyugdíjra akkor lehet jogosult, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) bizottsága szerint az ön egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó, vagy 50-79 százalékos mértékű, a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt. Az ellátások iránti igényt a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nyújthatja be.