hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjkorhatár: tíz év alatt emelkedne 65 évre

  • MTI

A korábban bejelentettnél hosszabb idő - tíz év - alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár - derül ki az MTI által megismert kormányjavaslatból. A kabinet a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szerdán döntött, az előterjesztést pénteken nyújtja be a parlamentnek.


Az MTI információi szerint 2025 helyett 2027-től lenne 65 év a korhatár, de nem változott az eredeti elképzelés abban, hogy 2016-tól indulna el a fokozatos emelés. Kormányzati számítások szerint így azok, akik 1962-ben születtek, már 65 éves korukban mehetnének nyugdíjba, és a változás az 1954-ben születetteket érintené először.

A 13. havi nyugdíj beépítését illetően az egyeztetések után is megmaradt a kormány eredeti elképzelése: a juttatást jövőre azok kapják - legfeljebb 80 ezer forintig -, akiknek az idén is jár. Vagyis a 2009-ben nyugdíjba vonulók már elesnek ettől a járandóságtól, hiszen a 13. havi nyugdíj, a szabályok szerint, csak a nyugdíjba vonulást követő évtől jár.

A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere. Itt is megmaradt a kormány eredeti elképzelése, amely szerint a nyugdíjszámítást összekötnék a gazdasági növekedéssel. Eszerint, ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekedne, vagy szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását.

Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor 80 százalékban a fogyasztói árak alakulását, 20 százalékban pedig a keresetek növekedését vennék figyelembe. Három-négy százalékos GDP-növekedésnél ez az arány 60-40 százalékra módosulna, e felett pedig újra 50-50 százalék lenne.

A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a február 16-i évindító beszédében szólt először a nyugdíjszabályok átalakításáról. A tervezett három lépéssel a magyar nyugdíjrendszer 2050-ig akkor is egyensúlyban lesz, ha "ilyen cudar éveknek nézünk elébe, mint amilyen éveket most látunk magunk előtt" - mondta akkor.

A kormány többek közt a Reformszövetséggel és az Idősügyi Tanáccsal is egyeztetett a parlament elé kerülő javaslat elkészülte előtt.

A Reformszövetség a kormány terveinél szigorúbb lépéseket javasolt: egyrészt azt, hogy töröljék el a 13. havi nyugdíjat, másrészt, hogy hamarabb kezdődjön és rövidebb idő alatt emelkedjen 65 évre a nyugdíjkorhatár.

Az idősügyi szervezetek ugyanakkor azt kérték - az MTI információi szerint - hogy a 13. havi nyugdíjat ne veszítsék el azok a nyugdíjasok sem, akik az új szabályok életbe lépéséig nem érték el a 62 éves korhatárt - ezt nem teljesíti a parlament elé kerülő előterjesztés. Teljesült viszont az a kérésük, hogy a kormány ne változtasson eredeti javaslatán a tekintetben, hogy 2016-ban kezdődjön a korhatár emelése.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabérelőleg-visszafizetés hónapok számítása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Halasztott adó a 71-es nyomtatványban

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink