hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milyen ellátásokra számíthat a kismama, ha évek óta megbízási jogviszonyban dolgozik?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Mi a helyzet, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a várandós kismama évek óta? Elmehet táppénzre, ha veszélyeztetett terhes? Járnak egyáltalán ellátások a baba után? Vannak, akik nem munkaviszonyban dolgoznak, sokszor csak határozott ideig tartó projekteken egy adott megbízási díjért. Figyelni kell arra, hogy mennyi a megbízási díj, milyen időszakra jár, mikor volt egyáltalán biztosított a megbízott. Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Mit jelent a megbízási jogviszony?

A megbízási szerződés feltételeit a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) írja elő (6:272–280. §). Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (6:272. §). A szerződő felek mellérendeltek, a megbízott egy adott feladat ellátásáért felel, a megbízási díjat jellemzően (nem kizárólagosan) a teljesítés végén kapja meg. A feladatok elvégzését a megbízott saját maga ütemezi be, tehát nincs munkaideje, nem vonatkoznak rá a munkaidőt, pihenőidőt szabályozó paragrafusok. Ugyanúgy nincs felmondási védelem, ha például kiderül, hogy a megbízott várandós. A szerződést bármelyik fél felmondhatja, a megbízási szerződésben előre meghatározottak szerint.

Mikor biztosított a megbízott a megbízási jogviszonyban?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) f) szerint: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, mi a helyzet keresőképtelenség esetén, továbbá azt, hogy milyen esetekben járhat csed, gyed megbízási jogviszonyban dolgozónak.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Családi gazdaság kilépő tagja

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink