hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási ellátása

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Bár köztudott, hogy a nyugdíjas munkavállalót nem kell biztosítottként bejelenteni, illetve díjazását nem terheli járulékfizetési kötelezettség, ennek ellenére a gyakorlatban mégis gyakran merül fel probléma a nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási jogállásával, illetve társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban.

Különösen akkor válik ez kérdés fontossá, ha az érintett fennálló jogviszonya során válik nyugdíjassá.

Természetes személyként a nyugdíjas [egészen pontosan a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 5. § (3) bekezdésében taglalt nyugdíjbiztosítási ellátásokban részesülő] személy a Tbj. 22. § (1) bekezdés b) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Abban az esetben, ha a saját jogú nyugdíjas bármilyen, a Tbj. 6. §-ában említett biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytat, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Ez azt jelenti, hogy e jogviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás és e jogviszonya alapján nem jogosult semmilyen társadalombiztosítási ellátására sem.

Például, ha egy öregségi nyugdíjban részesülő személy munkaviszonyt létesít, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát nem a munkaviszonya, hanem a nyugdíjas státusza alapozza meg.

De nem szerez további szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet sem. Ez értelemszerűen azokra a női munkavállalókra is vonatkozik, akik 40 év jogosultsági idővel váltak nyugdíjassá. Továbbá azokra a munkavállalókra is, akik más EGT tagállamtól vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó államtól részesülnek öregségi nyugellátásban, hiszen ők a Tbj. 4. § 17. pontja alapján szintén nyugdíjasnak minősülnek.

Például, ha valaki Törökországban öregségi nyugellátásban részesül, akkor magyar munkavállalóként nem terjed ki rá a biztosítás, mivel Magyarországon is nyugdíjasnak tekintendő.

Nem vonatkoznak viszont a fenti sorok a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőkre. Egészen egyszerűen azért, mert ezek az ellátások nem minősülnek nyugellátásnak.

A nyugdíjas munkavállalót tehát e jogviszony alapján semmilyen ellátás sem illeti meg. Ebből következően természetesen nem jogosult táppénzre sem. Így keresőképtelensége esetén csak a betegszabadság ideje alatt számíthat juttatásra a munkaviszony alapján.

És persze a nyugdíjára, kivéve, ha annak folyósítása szünetel.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a nyugdíját szüneteltetőre, illetve a nyugdíjas dolgozó baleseti táppénzére vonatkozó előírásokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

SZÉP-kártyás fizetés esetén számla kiállítása cég nevére

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Harmadik országbeli szolgáltatás

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Áfakörből mikor térhetek vissza alanyi adómentességbe

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink