Mobiltelefon, utazás, szállodai elhelyezés felügyelőbizottsági tagoknak: adószabályok pontról pontra

Megosztás Tetszik

Megválasztott felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat nem kapnak, egyéb juttatásai, például informatikai eszközök használata, mobiltelefon-készülék használata, kiküldetés esetén utazás, szállodai elhelyezés, dologi költségtérítés, személyi használatú járművek és azokhoz kapcsolódó biztosítás, továbbá a személyhez köthető reprezentációs költségek) adókötelesek vagy adómentesek? A fentiekre vonatkozóan a Tao-törvény szerint mi minősül elismert költségnek? – kérdezte olvasónk. A kérdésekre Pölöskei Pálné és Surányi Imréné szakértőink közösen válaszoltak.

Ennek figyelembevételével, a kérdezett juttatások adózására vonatkozó irányadó rendelkezések sorrendben a következők:

Informatikai eszközök, mobiltelefon-készülék használata

Önmagában az eszköz/készülékhasználat miatt az idézett rendelkezés alapján nem keletkezik adókötelezettség. Ugyanakkor egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

A telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelemnek minősül a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része [szja-törvény 70. § (1) bekezdés b) pont, (9) bekezdés c) pont].

Kiküldetés esetén utazás, szállodai elhelyezés

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát „adómentes”) az üzleti utazáshoz kapcsolódó

– utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is;

– szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

– saját személygépkocsival történő utazás esetén a kiküldetési rendelvény [szja-törvény 3. § 83. pont] alapján költségtérítés címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket [szja-törvény 7. § (1) bekezdés q) és r) pont].

Dologi költségtérítés

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az szja-törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek [szja-törvény 7. § (1) bekezdés g) pont].

Személyi használatú járművek és azokhoz kapcsolódó biztosítás

A kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes [szja-törvény 1. számú melléklet 8.37. pont].

Más céges járművek esetében az idézett rendelkezés [szja-törvény 4. § (2a) bekezdés] alapján dönthető el a használat jellegétől függően az adókötelezettség.

Nem keletkezik bevétel a biztosítási díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével [szja-törvény 4. § (2a) bekezdés b) pont].

Reprezentációs költségek

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az szja-törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat [szja-törvény 70. §. (4) bekezdés].

Nem reprezentáció, de szintén egyes meghatározott juttatás a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem [szja-törvény 70. §. (4) bekezdés].

Bérelt szálláshelyen történő elhelyezés

Ha az elhelyezés üzleti utazáshoz kapcsolóik, alkalmazható a szja-törvény 7. paragrafus (1) bekezdésének q) pontja. Ugyanakkor, ha a cég a bérelt lakásban tartósan biztosít ingyenes lakhatást, ez a rendelkezés nem alkalmazható.

Ha valamely juttatásra az ismertetett szabályok egyike sem alkalmazható [szja-törvény 3. § 9. pont], a juttatás szokásos piaci értékének megfelelő összeg a magánszemély nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelme [szja-törvény 24. § (1) bekezdés d) pont].

A társaságiadó-alap meghatározásakor a kérdésben felsorolt juttatásokra elszámolt összegek a taotörvény 3. számú melléklet B) fejezet 3., 4., 6., 16., és 21. pontjai alapján a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősülnek.