hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kell-e a katás bt. nyereségéből juttatni a kültagnak?

  • adozona.hu
3

Katás cég éves adózott jövedelméből a kültag hogyan részesül, ha nem közreműködik? Ha kap jövedelmet, az hogyan adózik? Van-e valami kötelezettség a jövedelemmegosztására vonatkozóan, például a tulajdoni hányad? Olvasónk kérdéseire Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. § (1) bekezdés af) pontja értelmében a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg  osztaléknak minősül.

A gazdasági társaságok közös szabályainak általános rendelkezései között a polgári törvénykönyv 3:88 §-a úgy rendelkezik, hogy a társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, a nyereségből egyetlen tagot sem lehet kizárni.

3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]

(1) A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

(2) A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük.

A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

Ugyanakkor a tagoknak lehetőségük van a társasági szerződésben az osztalékfizetési arányokat eltéríteni. Az osztalékot tehát főszabályként a vagyoni hozzájárulás arányában, vagy ettől eltérő rendelkezés esetén a társasági szerződésben foglaltak szerinti arányban kell kifizetni.

Ha van olyan tag, aki nem kívánja a részére járó osztalékot felvenni, akkor lehetősége van az osztalékról lemondani. Ha a tag lemond az osztalék követeléséről, akkor az illetékmentes, továbbá a társaságnál ilyen jogcímen felmerülő bevétel nem része a társasági adó alapjának sem.

Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (3)

adózóna.hu

Kedves Ruszin Úr!

Konkrét kérdésre adott válaszból készült az Ön által is olvasott rövid írás. A kérdés az Ön által is felvetett mélyebb elemzésre valóban nem terjedt.
Jogos az Ön által feszegetett kérdés és szerintem is megnyugtatóbb lenne, ha ezt a jogszabályok is konkrétabban támogatnák a jövőben.
Szja tekintetében én mást választ nem adhatok, mint azt, hogy a kültag részére a részesedésére tekintettel kifizetett összeg osztaléknak minősül.

Üdvözlettel:
Lepsényi Mária

Ruszin Zsolt

http://adozona.hu/kata_kiva/Osztalekfizetes_katas_btnel_Eleg_bajosan_me_Y8FKIF

Itt már egyszer az adózónán rendezésre került, hogy bajos osztalékot még említeni is katások esetén. A jelen cikk akkor mit is állít?

Ruszin Zsolt

Értem, hogy elvi szabályok szerint minden tulajdonosnak joga van részesedni az eredményből. Van itt azonban egy dilemma, ami kapcsán máshol is kerestem a választ. Az elv a főszabály, de vajon a részletszabályok elé helyezhetőek az elvek? Ugyanis az a helyzet, hogy az a társaság, amelynek nincs számviteli törvény szerinti beszámolója (EVA, KATA alany Bt, Kkt), az alábbi speciális szabály alapján vajon hogyan dönthet osztalékról az alábbi Ptk szakaszok alapján?

3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]
(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.

Örültem volna, ha a fenti válasz erre is kitért volna.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kölcsönzött munkaerő albérlet-fizetésének járulékai

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa, kata, bérbeadás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X