Egyéni vállalkozók: kinek érdemes sürgősen vállalkozói kivétről döntenie?

Megosztás Tetszik

Az adóév lezárása előtt célszerű átgondolnia az egyéni vállalkozónak, hogy az egyes kedvezmények és az adó feletti rendelkezési jog megtételéhez van-e elegendő összevonandó jövedelme, vagy e jövedelem utáni adó. Adózó ezt a döntését még meghozhatja a negyedik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésekor, aktuálisan 2024. január 12-éig.

Más a helyzet annál az egyéni vállalkozónál, aki átalányban állapítja meg a jövedelmét, mivel esetében az átalányban megállapított jövedelem egyben az összevonandó jövedelmek része is.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 16. §-a alapján a vállalkozói kivét összege önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely többek között a családi kedvezmény, a családi járulékkedvezmény, a személyi kedvezmény, a 25 év alattiak kedvezménye, a négy gyermekes anyákat, a 30 év alatti anyákat megillető kedvezmény érvényesítésének alapjául is szolgál. Ebből következően érdemes áttekinteni, hogy az említett kedvezmények érvényesítése miatt szükség van-e még vállalkozói kivét mellett dönteni.

Szükség lehet a vállalkozói kivétre akkor is, ha az egyéni vállalkozónak például önkéntes pénztári vagy nyugdíjbiztosítási befizetése van, illetve, ha a NYESZ-R számlára fizetett be. Ebben az esetben a befizetett összegre tekintettel csak az összevonandó jövedelmek után ténylegesen fizetendő adóból lehet rendelkezni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen szempontok befolyásolhatják még a vállalkozói kivét összegét!