Érdemes egyezkedni a felszámoló-biztossal?

adozona.hu

2007.08.08., 13:56 Frissítve: 2007.08.08., 14:41

Tetszik

Milyen iratokra van szükségem egy APEH-ellenőrzés, és egy vagyonosodási vizsgálat alkalmával? Egy APEH ellenőrzést követően mikor indulhat büntető eljárás? Lehet egyezkedni a felszámoló-biztossal? Mikor dönthet úgy az APEH, hogy becsléssel állapítja meg az adóalapot? Kérdezzen Ön is!

1., Vagyonosodási vizsgálat alanya vagyok, s közben egy felszámolási eljárás is folyamatban van egy cégem ellen. Több ügyvédet is megbízhatok ilyen esetben?
Természetesen megbízhat több ügyvédet is, akár egy eljárásban is. A vagyonosodási és a felszámolási eljárás egymástól független eljárások, így a két ügyvéd teljesen önállóan tud dolgozni, de mindenféleképpen kell egymással kommunikálniuk, mivel az eljárás szempontjából ez így előnyös.

Az adójogi szakterület specialitásából kiindulva az ügyvéd megválasztásánál mindenféleképpen ajánljuk, hogy adóügyekben jártas ügyvédet (és/vagy adószakértőt) bízzon meg.

2., Ha vagyonosodási vizsgálatom, illetve APEH ellenőrzésem van, milyen papírokat kell beszerezne, hogy én is pontosan átlássam, mit lát majd az adóhatóság (pl. bankszámlakivonatok)?
Tapasztalat és szaktudás nélkül saját maga nem fogja tudni átlátni a helyzetét. Sokszor az adózók azt hiszik, hogy elég nyilatkozni vagyoni helyzetükről, vagy elég papírokkal igazolni a vagyongyarapodásukat, és az adóhivatal nem tesz megállapítást. Egy vagyonmérleg felállítása és adóhivatal előtti megvédése egy sokkal összetettebb és komoly szaktudást, gyakorlatot igénylő feladat.

Szükséges iratok 2001-től: bankszámlakivonatok, ingó-, ingatlan adásvételi szerződések, szja bevallások (érdemes utána nézni, hogy a hivatalhoz be lettek-e nyújtva, ill. az adó meg lett-e fizetve), adott-, kapott kölcsönök (tagi kölcsönök), egyéb bevételek, örökség (hagyatékátadó végzés), ajándékozási szerződések (150.000 Ft.- felett be lett-e fizetve utána az illeték), életbiztosítási kötvény és befizetések, mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel (felvásárlási jegyek), hitel-, lízingszerződések, nyeremények igazolása, illetve amennyiben a bankszámlán megjelenik, úgy a külföldi utazásokra fizetett összeg.

3., Adóellenőrzés van a vállalkozásomnál. Ha valamit talál az APEH, az milyen következményekkel járhat, mikor kerülhet sor büntető eljárásra és mikor csak bírság kiszabására?
Minden attól függ, hogy mit talál az adóhivatal. Az adóellenőrzéssel a legtöbb esetben -amennyiben hiányosságok vannak vagy nem megfelelő a könyvviteli elszámolás -adóhiányt szokott a revízió megállapítani (általában ÁFA és TAO, de lehet TB járulék stb.). A meg nem fizetett adóra általában 50%-os mértékű bírságot szabnak ki, ezen felül – az esedékesség időpontjától kezdve - késedelmi kamatot kell fizetni. A büntető eljáráshoz az adóhivatalnak az adócsalás tényét kell bizonyítania.

4., Felszámolás alatt lehet, érdemes egyezkedni a felszámoló-biztossal?
Érdemes elkerülni, hogy más hitelező kérelmére induljon el cégünk ellen a felszámolás, de ha megindult a felszámolás, lehet és érdemes is megfelelő feltételekkel a felszámolóval egyezkedni.

5., Mikor dönthet úgy az APEH, hogy becsléssel állapítja meg az adóalapot?
Abban az esetben, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.

Magánszemély esetében akkor, ha vagyongyarapodása és életvitelre fordított kiadásai nincsenek arányban a bevallott, a bevallás alá nem eső, vagy adómentes jövedelmével.

Vállalkozás esetében, például: - ha az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására (nincsenek meg vagy tartalmilag nem megfelelőek az iratok, bizonylatok),
- ha jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény és a valóság közötti eltérés van (számlaadás elmulasztása, számla- és szerződéses érték közötti különbség, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, eredménnyel összefüggő adatok és az adott tevékenységre szakértőkkel kidolgozott mutatók közötti lényeges eltérés stb.) ,
- a gyakorlat szerint az is becslés alapjául szolgálhat, ha a revizori kérdésre hasra ütésszerűen mondunk egy nyereséghányadot, mert ennek alapján a költségeinket a nyereségmutatóval felszorozva határozza meg az adóhivatal a bevételünket eléggé megkérdőjelezhető módon.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.