hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkabaleset utáni sérelemdíj: forintosítható-e a pszichés megrázkódtatás?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Friss döntésében (BH2023.276.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a munkabaleset következtében mely esetekben érvényesíthető sérelemdíjigény, illetve azt mely szempontok alapján kell meghatározni. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.

Lakatos szenvedett csonkolásos balesetet

A felperesi munkavállaló lakatos munkakörben dolgozott a munkáltató németországi telephelyén. Csoportvezetője őt, illetve valamennyi, más munkavállalót kioktatta a FASTI márkájú lemezhajlító géppel történő munkavégzés alapvető szabályaira. Elmondta, hogy ahhoz, hogy a kezelő elindíthassa a gépet mindig jelezni-visszajelei kell egymásnak. Egy lemez hajlítása során azonban a felettes anélkül indította el a gépet a felperesnek háttal állva, hogy meggyőződött volna az illesztés befejezéséről; nem nézett a felperesre, és nem is várta meg a válasz-viszontválasz elhangzását.

Munkajogi témában további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.
Megjelent a „Foglalkoztatás 2024-ben: munkajogi, munkavédelmi változások” című webinárium videófelvétele.

A felperesi munkavállaló emiatt csonkolásos balesetet szenvedett. A munkaköri alkalmassági vélemény szerint a felperes sérülése maradandó egészségkárosodásnak felelt meg, a baleset következtében 5 százalék baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodás alakult ki nála, súlyos egészségromlás azonban nem volt megállapítható. A bal kéz fogóereje, fogóképessége minimális mértékben csökkent, a kismértékű működésbeli elmaradás az ujjak csonkolódásának tényére volt visszavezethető. Teljes alkalmatlanságot egyik munkakör esetében sem állapítottak meg. A vélemény szerint a felperes sérülés utáni állapotában a bal kéz egyoldalú erőteljes megterhelésével, teljes fogó- szorító erejével járó tevékenység végzésében időszakosan szorul segítségre, amellyel lakatosi munkakör ellátására képes.

A baleset következtében pszichés károsodás megbetegedés nem alakult ki nála, de hátrányos állapot igen, mely befolyásolta a felperest az önálló munkavégzésben, a mindennapi életben, emberi, családi kapcsolataiban. A balesetet követően fennállt esetleges szorongásos, depressziós tünetek, a pszichotrauma feldolgozása megtörtént. Sérülés utáni állapota egyéni életét, társadalmi életbe való beilleszkedését véglegesen enyhe fokban nehezítette. Ezen hátrányaira tekintettel a felperesi munkavállaló a munkáltatóval szemben sérelemdíjigényt is támasztott.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mekkora sérelemdíjat ítélt meg az első- és másodfokú bíróság, illetve a Kúria miként számolt!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás?

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Adószámos magánszemély könyvkiadó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink