Digitális munkaidő-nyilvántartási megoldások: figyeljen a buktatókra!

Megosztás Tetszik

A munkáltatót többféle nyilvántartási kötelezettség terheli a munkaviszonyhoz kapcsolódóan. Az egyik ilyen, és ha súlyozni kellene, talán a legfontosabb, a beosztás szerinti és a rendkívüli munkaidő vezetését írja elő. A jogalkotó célja az, hogy egyrészt a felek közötti elszámolást segítse (a munkabér – ideértve a bérpótlékokat – számításának az alapja lesz), másrészt ellenőrizhető és igazolható legyen, hogy a munkaidőköz kapcsolódó követelmények (pl. pihenőidő megfelelő biztosítása) teljesülnek a társaságnál.

Előírás, hogy az adatrögzítés naprakész legyen. Eszerint a beosztás szerinti munkaidőn túl, amit a munkáltató egyébként is előre közöl az alkalmazottal, még az adott napon rögzíteni kell az eredeti munkaidő-beosztáshoz képest esetleg bekövetkezett eltérést, módosulást is. Korrigálni kell például a kimutatást, ha a beosztott késve érkezett, vagy a felettese rendkívüli munkavégzést rendelt el a rendes munkaidején felül vagy olyan napra, amikor nem dolgozott volna. Hasonló helyzetek – a megfelelő megoldás hiányában, vagy nagyobb dolgozói létszámnál – olyan adminisztratív terhet jelenthetnek a vállalat számára, ami joggal okozhat fejtörést.

Formai követelmények

Azon túlmenően, hogy a jelenlétet írásban kell vezetni, és annak naprakésznek kell lennie, nincsen előírva, hogy ez milyen formában, vagy ki által történjen meg. A munkáltatók az adminisztráció „mikéntjében” tehát – ha mondhatjuk így, sokak kreatív szerencséjére – alapvetően szabad kezet kapnak, és nem meglepő módon számos jónak tűnő nyilvántartásvezetési megoldás születik, viszont nem minden ötletre mondhatjuk, hogy jogilag megfelelő is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja milyen digitális megoldások vannak a gyakorlatban a munkaidő nyilvántartására, és ezek milyen buktatókat tartalmazhatnak!