hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Béringadozás munkaidőkeretben

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkaidőkeretben történő rugalmas munkavégzés egyre közkedveltebb. Az alkalmazás során azonban számos gyakorlati kérdés felmerül, melyekre célszerű a munka törvénykönyve rendelkezései alapján egyértelmű választ keresni. Az egyik ilyen probléma a munkaidő-beosztáshoz kapcsolódó lehetséges béringadozás kérdése. Az alábbiakban ezt a kérdést járjuk körbe.

Mi lehet a béringadozás alapja

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93. §-a alapján a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt – az egyenletes munkaidő-beosztástól eltérően – munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Munkajogi témákról további cikkeket itt olvashat!

A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Ezt követően a munkaidő-keret fennállása alatt a munkáltató a munkaidőt az általános szabályok szerint osztja be. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Látható tehát, hogy a munkaidő-beosztástól függően a munkavállaló munkaideje rendszertelen lesz, de éppen ez a munkaidő-keret célja. Az egyik hónapban lehetséges, hogy a munkavállalót sokkal kevesebb (például nyári leállás), másik hónapban pedig több munkavégzési kötelezettség terheli. Ezért merülhet fel az a kérdés, hogy ilyenkor a munkavállaló munkabére is ingadozik-e. Ha ugyanis a bér a teljesítést követi, ez bekövetkezik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelybők kiderül, hogy milyen esetekben tilos az Mt. előírásainál alacsonyabb bért fizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jogos-e a szervízdíj ilyen formája?

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Adószámos magánszemély adózása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Egyesület – számlázás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink