hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiadott többletszabadság: visszakövetelheti-e munkaviszony megszűnésekor a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő
2

Cikkünkben azt az esetet járjuk körbe, hogy hogyan lehetséges az, hogy a „munkavállaló által kivett” többletszabadságot a munkáltató nem követelheti vissza, ha a munkaviszony megszűnésekor a felhasznált szabadság mértéke az arányosított mértéket túllépi.

Jogilag nincsen „kivett szabadság”

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. §-a szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.  A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Látható tehát, hogy a kivett szabadság esetében is a munkáltató döntése érvényesül. Bírósági ítélet is megállapítja, hogy amennyiben például a munkavállaló munkaügyi perben azt sérelmezi, hogy a munkáltató számára a szabadságot nem adta ki, a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy azt a munkavállaló nem is kérte. Fontos tehát megérteni, hogy a szabadság kiadásáért (és nem kivételéért) minden körülmények között a munkáltató felelős.

Eljárhat-e a munkavállaló rosszhiszeműen?

Felmerül kérdésként, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló az időarányos szabadságánál több szabadságot vesz igénybe, majd pedig ezt követően felmond. Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló magatartása a munkáltatót megkárosítja, az új munkahelyén pedig a munkavállaló az időarányos, fennmaradó szabadságát ismét kiveheti. Ez nem minősül jogellenes magatartásnak. A szabadságot ebben az esetben is a munkáltató adta ki a számára. A munkáltató a szabadságkérelem elbírálásakor dönthetett volna úgy, hogy az időarányos szabadság mértékét meghaladó szabadságot nem adja ki. Amikor amellett döntött, hogy ezt kiadja, saját maga vállalta fel azt a kockázatot, hogy „túlvett szabadság” keletkezhet a munkaviszony megszűnése esetén. Nem lenne abszolút kizárt egyébként a rosszhiszeműség bizonyítása, de ez – annak bizonyítása, hogy a szabadság kifejezetten károkozási szándékkal, rendeltetésellenesen került kivételre – véleményem szerint a gyakorlatban nem kivitelezhető.

Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, jogalap nélkülinek minősül-e a túlvett szabadság kifizetése, valamint azt, hogy mi történik az új munkahelyen, ha az előző munkahelyen az időarányosnál több szabadságot kapott a munkavállaló.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dr. Kéri Ádám

Tisztelt Kérdező,

az Mt. tekintetében a jogértelmezést bíróságok is megállapították és része a kommentárnak is. A pedagógus jogviszony speciális, ennek ellenére és a Kjt. kommentárban is azt olvasom, hogy a többletszabadságra kifizetett díjazás nem követelhető vissza. Jogesetet e tekintetben viszont nem találtam. A problémát értem, munkaügyi perben derülne ki a válasz egyértelműen.

Üdvözlettel:
dr. Kéri Ádám

Állami szektor

Tisztelt Szakértő!

Nem kérdést fogalmazok meg; véleményt .Pedagógusként már jeleztem, másként gondolom. A mostani írás bizonyára egyeztetett álláspont. Augusztus 20-ig lényegesen több szabadságot veszünk ki az egyébként furcsán megfogalmazott jogszabály illetve a szorgalmi időszak miatt-bár ebben a tanévben a rövidebb nyári szünet miatt változni fog.

Amennyiben a leírtak szerint a munkáltató a felelős a szabadság kiadásáért, akkor igaz ez a munkvállalóra is a szabadság "kivételéért". Munkaviszony megszünésekor tehát a szabadságot szükséges megváltani, de a munkavállalónak nincs felelőssége. A pedagógus tehát augusztusig kiveszi a 10 havi arányos szabadságát, és másik munkáltatónál ismét megkapja az időarányos részt. A munkatörvénye meghatározza a munkavállaló számára kötelező szabadságot. Jelenleg tehát az én esetemben -egy évben 46 nap szabadsággal számolva - a fenti példánál maradva két hónapra kb. 9-10 nap szabadságot túlveszek-és igen fél-hónappal többet fizet ki számomra az érintett munkáltató (az első)

Az igazságérzetem miatt írom-nem jogi a megközelítésem. Köszönöm ha figyelmét.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyiadó-számítás komplex megosztással

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó és a könyvkiadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink