További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Törölték a céget, mi lesz a munkaviszonnyal?

  • adozona.hu

Kényszertörlés eljárás alatt lévő cég munkaügyi és bérszámfejtési teendőiről feltett olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik egy cégnél, november 1-jétől december 31-éig tart a munkaszerződése. Bejelentéskor a 1041-es nyomtatványon a kijelentést megtettünk, hiszen tudtuk, hogy meddig fog tartani a munkaviszonya. Időközben a cégbíróság november 14-én eltiltotta a céget a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás elindítását. Ebben az esetben mi a teendő, hogyan kell elszámolni a munkavállaló járandóságát, és pontosan melyik nappal szűnik meg a munkaviszony?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A cégtörvény 84. § (1) bekezdése szerint, ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet, és legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, a cég átalakulásáról.

A munka törvénykönyve (Mt.) 63.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a munkaviszony megszűnik.

A helyzet azért speciális, mert a cég jogutód nélkül felszámolási vagy végelszámolási eljárásban szűnik meg, ehhez képest jelen esetben pedig a cégbíróság megszűntnek nyilvánította. Ez azonban még nem eredményezi a cég törlését, mivel a végzés jogerőre emelkedését követően a cégbíróságnak le kell folytatnia a kényszertörlési eljárást.

A kényszertörlési eljárást közzétevő végzéssel egyidejűleg hívja fel a cégbíróság a hitelezőket követelésük 60 napon belül történő bejelentésére. Ha követelés bejelentésére nem került sor és a cég vagyonáról sincs információ, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.

Ha a 60 napon belül sor került követelés bejelentésére és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket vagy a cég vagyona nem fellelhető, akkor szintén törli a céget.

Ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, de fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíthetően nincs vagyona, vagy a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni. Ha a munkavállaló a 20. nap elteltével nem kapja meg járandóságát, abban az esetben be kell jelentenie a hitelezői igényét a kényszertörlési eljárás elrendelését tartalmazó végzés közzétételét követő 60 napon belül-

Ha a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a cégbíróságnak a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelés vagy munkaviszonyból származó egyéb követelés kerül bejelentésre – feltéve, hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn – a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására, valamint a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására a bérgarancia biztost. A bérgarancia biztost a Bérgarancia Alapból történő támogatás igénylése vonatkozásában ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében.

A fentiekre figyelemmel a munkavállaló munkaviszonya nem szűnt meg november 14. napjával. A kialakult helyzet megalapozza a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését. Jelen esetben az ehhez képest határozott időtartam is bonyolítja a helyzetet. Az Mt. 66.§ (8) bekezdés a) pontja ugyan biztosítja a munkáltató számára a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetésének lehetőségét a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, a kényszertörlés azonban nem szerepel a felsorolásban. Megítélésem szerint a munkaviszony ezért a határozott időtartam lejártával fog megszűnni. További kérdést vet fel, hogy mi legyen a hátralévő másfél hónappal. Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tudna eleget tenni (amiért nem működhet a cég, attól függetlenül lehetnek még lezárható ügyek), a munkavállalót állásidőre járó díjazás nem illeti meg. Bár ez nem tipikusan az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan külső ok, ennek ellenére én ebbe a körbe sorolnám, de van ettől eltérő jogi álláspont is.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ügyvédi iroda áttérése katára

Szipszer Tamás

adószakértő

Kiva: átlépés

Szipszer Tamás

adószakértő

Eváról katára áttérés iparűzési adónál

Szipszer Tamás

adószakértő

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X