Tönkretette, elvesztette, nem vigyázott rá: hogyan, mikor téríttetheti meg a kárt a dolgozóval a munkáltató?

Megosztás Tetszik

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a munkajogi szabályok, az ezen kívüli károkozásért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. Hogyan felel a munkavállaló? Milyen módon érvényesítheti igényét a munkáltató? Miért speciális a megőrzési felelősség?

Kártérítési felelősség

A munkavállaló abban az esetben felel a munkaviszonyból származó kötelezettsége megsértéséért, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha pedig ezzel kárt okoz a munkáltatónak, azt köteles megtéríteni. A kötelezettségszegés megnyilvánulhat tevőlegesen, de mulasztásban is. Ha a felróhatóság megállapítható, azaz a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, abban az esetben is jelentősége van a vétkesség fokának. A vétkesség, az adott munkavállalótól elvárható figyelem, gondosság hiánya alapvető fogalmi eleme a kártérítésnek.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés ezt a távolléti díj nyolcszorosára emelheti. Ezzel szemben szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie, tekintet nélkül az anyagi helyzetére.

A gyakorlatban problémát okozhat a súlyos és az enyhe gondatlanság elkülönítése, ami azért nagyon lényeges, mert előbbi esetén a teljes kárt köteles megtéríteni a dolgozó. Például nem mindegy, ha a munkavállaló a munkáltató által biztosított laptopot az autóban felejti, és azt a garázsból lopják el, vagy az utcán hagyott gépkocsiból.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az utóbbi két esetben a munkáltató köteles viselni a kár arányos részét.

Ha a kárt több munkavállaló okozta, azt a vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, akkor a közrehatásuk arányában viselik. Egyenlő arányú a teherviselés akkor, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. Egyetemleges kötelezésnek (ez azt jelenti, hogy a munkáltató bármelyik munkavállalótól követelheti a teljes kárösszeget, és majd a kártérítésre kötelezett munkavállalónak kell a kollégáitól a rájuk eső kárrészt behajtani) kizárólag akkor van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a megőrzési felelősségre vonatkozó szabályokat is, és azt, hogyan érvényesíthető a munkáltatói kárigény!