Szabályszerű felmondás nélkül jár az elmaradt munkabér?

Megosztás Tetszik

A munkáltató a munkavállalónak felmondott, vagy legalábbis szándékában állt, de mivel ezt nem közölte a munkavállalóval szabályszerűen, később jogvitához vezetett, amelyre végül a Kúria tett pontot. A munkavállaló sérelmezte, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat nem kapta kézhez, illetve igényt tartott az elmaradt munkabérére. Cikkünk összegzi a Kúria döntését, illetve ismerteti a jogeset tanulságait.

A Kúria az Mfv.X.10.137/2020. számú ügyben a munkavállaló kérelmére elmaradt munkabér megfizetéséről döntött

A jogeset szerint a munkavállaló 2017. január 11-étől határozatlan időtartamú munkajogviszony keretében napi 4 órában állt alkalmazásban a munkáltatónál. A munkavállaló 2018. június 29-én munkavállalói felmondást közölt a munkáltatóval, melyben 2018. július 31-ével megszüntette a munkaviszonyát. Arra hivatkozott, hogy a munkaviszonyával összefüggésben a szakmai vezetőjével egyeztetett, és tőle eredménytelenül kérte 2017 októberétől a munkabére kifizetését. Sérelmezte az illetékes nyilvántartásokból munkavállalókénti kijelentését. Utalt arra, hogy 2017 októberét követően is folyamatosan eljárt a bíróságon az alperes érdekében, ennek ellenére munkabért részére nem fizettek.

Mivel a munkáltató nem fizetett részére munkabért, sem felmondási időre járó távolléti díjat, ezek érvényesítése érdekében bírósághoz fordult, kérve egyúttal a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói igazolások kiadását is. Az alperesi munkáltató ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, arra hivatkozással, hogy a munkaviszonyt még korábban, 2017. október 1-jén megszüntette azonnali hatályú felmondással, így az ezt követő időszakra a munkavállalót nem illeti meg munkabér.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a munkáltatót a munkavállaló javára elmaradt munkabér megfizetésére, valamint munkáltatói igazolás kiadására, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.

A munkavállaló felperes felülvizsgálati kérelmével a Kúriához fordult.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a Kúria milyen ítéletet hozott, illetve ebből milyen tanulságok szűrhetők le!