Osztrák minimálbér: Magyarország szerint a közúti fuvarozókat nem sújthatja

Megosztás Tetszik

Magyarország kitart amellett, hogy nem terjed ki a közúti szektorra – annak speciális jellege miatt – a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő osztrák kiküldetési irányelv hatálya – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően, amelyen az osztrák bér- és szociális dömping szabályozás idei módosításáról is tárgyaltak.

A január elsejétől bevezetett osztrák bér- és szociális dömping szabályozás jelentős adminisztrációs terhet ró az új tagállamok vállalkozásaira, emellett kötelezővé teszi az osztrák bérezési feltételek érvényesülését ideiglenes munkavégzés esetén is. Ez nagy hátrányt okoz a közép- és kelet európai, így magyar vállalkozásoknak is, ezért a mai megbeszélés kiemelt pontjaként tárgyaltunk erről – húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a visegrádi országok áprilisi varsói ülésükön egyetértettek abban, hogy továbbra is közösen kívánnak fellépni az intézkedés ellen.

A nemzetgazdasági miniszter a kereskedelmi törvény korábbi módosításával kapcsolatban elmondta: Magyarország ragaszkodik a kétéves veszteség-szabályhoz az adórendszer koherenciájára miatt. A magyar kormány kész további egyeztetésekre a bizottsággal, de nem tudjuk elfogadni, ha más tagállamokban jelenleg is alkalmazott módszereket akarnának megtiltani Magyarországnak – húzta alá. A kifogásolt szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amely nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, a második üzleti év beszámolójának elfogadása után nem folytathat többet napi fogyasztási cikk értékesítésére vonatkozó tevékenységet.

Varga Mihály a két ország gazdasági kapcsolatait értékelve kiemelte: Ausztria az összes termékforgalom alapján – közel 10 milliárd euróval – hazánk második legjelentősebb kereskedelmi partnere volt tavaly, míg Hollandia és Németország után a harmadik legnagyobb külföldi működőtőke-befektető Magyarországon. A hazánkban tevékenykedő osztrák vállalatok jelentősen hozzájárultak az elmúlt évek gazdasági növekedéséhez, a kapcsolatok erősítése érdekében a magyar kormány négy stratégiai megállapodást kötött osztrák cégekkel – emlékeztetett a tárcavezető.

A miniszter elmondta azt is, hogy a következő években kiemelten számítunk a bankok, köztük a jelentős piaci részesedéssel bíró osztrák hátterű pénzintézetek szerepvállalására a gazdasági növekedés erősítésében. Az együttműködés jó példája a magyar állam és a  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kisebbség tulajdonszerzése az Erste Bank magyarországi leányában – emelte ki.