hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkáltatói jogutódlás: már nem kötelező a dolgozókat értesíteni

  • Adózóna

Szakított a munkáltatói jogutódlás korábban kialakult rendszerével az idén életbe lépett új Munka Törvénykönyve. A korábbi kódex az általános (pl. összeolvadás, beolvadás) és az egyedi (üzletág-értékesítés) esetekre is előírta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a változás munkaügyi vonatkozásairól, és konzultálni velük annak hatásairól.

hirdetés

 Az új kódex indokolása szerint ez szükségtelen és csak a gazdasági egység úgynevezett jogügyleten alapuló átvétele (például üzletág értékesítése) esetén ír elő a munkáltatóknak konzultációs és tájékoztatási kötelezettségeket. Amennyiben a magyar jogalkotó a jelenlegi ellentmondásos helyzetet nem rendezi megfelelően, az akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet.
 
Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: A felgyorsult és globálissá vált üzleti életben mára mindennapossá váltak a vállalkozások közötti üzletág- és üzem-átruházások vagy a vállalkozások akár több EU-tagállamot is érintő átalakulásai. Sok esetben pedig a gazdasági válság nyomán, némileg kényszer hatására kezdenek ilyen tranzakciókba a cégcsoportok.
 
Munkajogi szempontból az ilyen ügyletek a munkáltató személyében eredményeznek változást, és kihatással lehetnek a munkavállalók jogaira. Ez utóbbi körülmény indokolta, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar jogalkotó a munkavállalókat védő, különleges garanciális rendelkezéseket alkotott a munkáltatói jogutódlás esetére.
 
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi törvény idén június 30-ig hatályos rendelkezései a munkáltató személyében bekövetkező változás két esetkörét különböztették meg. A jogutódlás megvalósulhatott jogszabály alapján (pl. átalakulás, így egyesülés vagy szétválás) vagy egy gazdasági egység (pl. egy üzem) adásvétele vagy egyéb hasonló jogügylet eredményeként. A jogutódláskor fennálló munkaviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek mindkét esetben átszálltak a jogelődről (az átadó munkáltatóról) a jogutód munkáltatóra. Ugyancsak előírta a jogszabály a jogelőd és a jogutód számára a munkavállalók érdekképviseletének vagy a képviselőikből alapított bizottságnak a tájékoztatását, legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal. A tájékoztatásnak ki kellett terjednie a jogutódlás (tervezett) időpontjára, okára és a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeire. Ezen felül konzultációs kötelezettség is terhelte a munkáltatókat a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb rendelkezésekről.
 
A fenti szabályozás összhangban volt a vonatkozó közösségi joganyaggal, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvvel (2001. március 12-i 2001/23/EK Tanácsi Irányelv).
 
E szabályok helyébe 2012. július 1-től az új Munka Törvénykönyvének rendelkezései (36-40. §) léptek. Amint az a jogszabály indokolásából kitűnik, az új kódex szakít a munkáltatói jogutódlás kialakult rendszerével. Fenntartja a megkülönböztetést a jogszabályon és a gazdasági egység átszállásán alapuló jogutódlás tekintetében, azonban csak az utóbbi esetkört szabályozza a munkáltató személyében bekövetkező változás fejezetcím alatt. A munkavállalók tájékoztatására vonatkozó, az átadó vagy átvevő munkáltatót terhelő kötelezettséget tehát csak a jogügyleten alapuló változás esetén írja elő.
 
Dr. Szarvas Júlia hozzátette: Bár az új Mt. szintén kimondja az európai irányelvnek való megfelelést, vitatható, hogy ez ténylegesen meg is valósul-e. Az irányelv értelmében ugyanis a korábban hatályos magyar szabályozással egybehangzóan, az általános jogutódlás körében is szükséges a munkavállalók jogait védő rendelkezések érvényre juttatása. Az új Munka Törvénykönyve ezzel kifejezetten ellentétes álláspontra helyezkedve, a jogszabályon alapuló jogutódláshoz nem írja elő különleges munkajogi garanciák alkalmazását.
 
A jelenleg hatályos magyar szabályozás végső soron azt eredményezi, hogy eltérő jogi védelemben részesülnek azok a munkavállalók, akiknek a munkáltatója egy gazdasági egység átruházása folytán változik meg, és azok, akiknek a munkáltatója személyében például két társaság összeolvadása miatt áll be jogutódlás. Amíg ugyanis az előbbi körbe tartozókat a változás előtt tájékoztatni kell a jogutódlás leglényegesebb kérdéseiről, addig az utóbbi munkavállalókat, az Mt. külön rendelkezése hiányában, ez a jog nem illeti meg. Az irányelvnek csak részben megfelelő nemzeti jogszabály pedig akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Jövedéki termék ajándékozása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pénztárgép

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Mozgóbüfébe pénztárgép

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X