Így módosítanák a Munka törvénykönyvét

Megosztás Tetszik

Az új Munka törvénykönyvét (Mt) is érintő, „egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló T/11028. számú törvényjavaslat a jogértelmezési kérdések rendezése érdekében kezdeményezi a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok módosítását.

A javaslat -- a törvény szövegének pontosítása, továbbá a jogalkalmazás elősegítése céljából -- többek között érintené a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket, a szabadság kiadását, a jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos anyagi igények érvényesítését, a vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés esetén járó bérpótlékra vonatkozó szabályozást. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkavállalók közvetlen tájékoztatási jogának szélesítési szándéka, továbbá a kötetlen munkarend alkalmazhatóságának feltételei körében fellelhető az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteinek hatása. A távolléti díjat jelenleg az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

A javaslat ezt úgy módosítaná, hogy a távolléti díjat
- az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett
a) teljesítménybér,
b) bérpótlék
figyelembevételével kell megállapítani.

A számítások elvégezhetősége érdekében pontosan meghatározza az esedékesség időpontját (ez lenne a távollét kezdő időpontja, illetve külön pontok szabályoznák, hogy végkielégítés és kártérítési felelősség megállapítása esetén milyen időponttól számítandó az esedékesség).