A szabadság kiadása: milyen szabályok vannak?

Megosztás Tetszik

Milyen szabályozás vonatkozik a szabadság kiadására? Jár-e próbaidő alatt cafeteria? Mit tehet az, akit elbocsátásakor jogellenes fenyegetéssel vettek rá a közös megegyezés aláírására? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

Harminc éve azonos munkahelyen dolgozom, vasipari szakmában. A munkáltató 40 munkanapos munkaleállást tervez. Szabadságom 30 nap, ebből a munkáltató már 8 napot kiadott, 22 nap szabadság maradt a 40 napos leállásra. A munkáltató fizetetlen szabadság kérésére ösztönzi a dolgozóit. Köteles vagyok-e fizetetlent kérni, ha kérek, milyen következményekkel jár? Munkaviszonyom megszakad? Tb-járulék, nyugdíjjárulék fizetése hogy történik? Ha a munkáltató nem tud munkát biztosítani, én nem kérek fizetetlent, mit kell tennie a munkáltatónak? Ezekre a napokra milyen bért köteles fizetni? Kiadhatja-e az összes szabadságomat?

Főszabály szerint a szabadság kiadásáról a munkáltató dönt, azonban be kell tartania Munka Törvénykönyve által előírt kötelező szabályokat. A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg, mely időpontot a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. További előírás, hogy a munkavállaló az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Tekintettel a fentiekre a munkáltatója nem kötelezheti Önt, hogy a 40 napos leállás teljes időtartamára fizetés nélküli szabadságot vegyen ki, az ilyen jellegű munkáltatói utasítás jogellenes. Fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

A fizetés nélküli szabadság idején a munkaviszony fennáll, csupán a munkavégzés szünetel. Társadalombiztosítási (kötelező egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás) szempontból a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetel - de nem szűnik meg- a biztosítási jogviszony, vagyis ez az időtartam nem számít bele a biztosítási jogviszony tartamába.

Munkáltatóm 2010.03.25-én, próbaidő alatt történő egyoldalú (a munkáltató részéről) munkaviszony megszűntetéssel elbocsátott állásomból. (Ehhez nyilván joga van.) Viszont az utolsó munkában töltött hónapra a munkaszerződésben is rögzített béren kívüli juttatás kifizetését megtagadta, az alábbi indokkal: ".. nálunk a szokás az, hogy aki nem dolgozza végig a hónapot, annak nem jár, mert ez csak adható, és az kapja, aki végigdolgozza a hónapot..." Az én álláspontom szerint viszont nem adható, hanem jár! A munkaszerződésemben a juttatásokra vonatkozólag az alábbiak szerepelnek: "Munkavállaló alapbérét a felek bruttó 73.500,- Ft/hó bérben és 15.000.- Ft/hó béren kívüli juttatásban állapítják meg". Ez a megfogalmazás az én olvasatomban azt jelenti hogy a 15.000.- Ft értékű béren kívüli juttatás az alapbér része, tehát a munkaviszonyom megszűnéséig időarányos összegben ennek kifizetését teljesítenie kellene, volt munkáltatómnak. A kérdésem: Helyes-e az én értelmezésem, vagy a béren kívüli juttatás minden esetben csak egy "adható" kategória?

Munkabérnek minősül minden a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetve vagy közvetlenül nyújtott pénzbeli és természetbeli ellátás. Próbaidőre általában nem szoktak kikötni cafetériát azaz béren kívüli juttatást. A teljes munkaszerződés ismerete nélkül azonban nem tudok pontos választ adni, de ha a próbaidőről vagy a munkabérről szóló rendelkezések nem tartalmazzák azt a kikötést, hogy a próbaidő alatt a munkavállaló nem jogosult béren kívüli juttatásra, úgy az Ön értelmezése helyes, és jár az időarányos összegű kifizetés.

Határozatlan idejű szerződéssel dolgoztam a cégnél, júliusban lett volna egy éve. Május 17-én arcüreggyulladással orvoshoz fordultam, majd táppénzre vett, s május 28-án mentem először dolgozni. Aznap behívtak az irodába, s mivel nem volt ellenem semmi fegyelmi vagy egyéb papír, adtak egy írásbeli figyelmeztetést, mert szerintük a céget anyagi hátrány érte, ezt bizonyítani nem tudták. Aláírtam az írásbeli figyelmeztetést, majd miután az aláírás megtörtént, erre hivatkozva azonnali hatállyal kirúgtak. Aláírtam a közös megegyezést, hogy ne induljak hátrányból a következő munkahelyemen. A papír már ott volt az asztalon, aláírtam, össze kellett pakolnom, és azonnal elhagynom az irodát, nem engedték, hogy elköszönjek a munkatársaimtól, úgy kellett távoznom, mint egy bűnözőnek. A megállapodásban az szerepel, hogy minden illetményt 5 napon belül küldenek részemre, na most ez nem fog megtörténni, mert ma a 4.napon kaptam meg az alap munkabéremet, de június 8-án fogom megkapni a cég belső ösztönző rendszeréért járó díjakat és az értékesítéseimet.

Az Ön által megadottl információk alapján a munkaviszonyát közös megegyezéssel, szüntették meg. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni a Munkaügyi Bíróságnál. Az esetleges munkaügyi perben Önt mint munkavállalót terheli annak a bizonyítása, hogy a közös megegyezés aláírásakor tévedésben volt, vagy annak megtételére Önt a munkáltatója jogellenes fenyegetéssel vette rá. Munkaügyi per indítása esetén célszerű ügyvédhez fordulnia.

A munkabér, járandóság kifizetésével és az igazolások kiadásával kapcsolatban a törvény előírja, hogy azok kifizetéséről azonnali hatályú közös megegyezés esetén legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől számított 3. munkanapon köteles a munkáltató gondoskodni. Szeretném azonban jelezni, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltató késedelme nem teszi a munkaviszony megszüntetését jogellenessé.