GPS és munkavállaló - mikor gyűjthetnek adatokat?

Megosztás Tetszik

Megváltozott munkaképességű munkavállaló áthelyezhető-e másik munkakörbe? A gyes után visszatérve köteles elvállalni a munkavállaló a felkínált új beosztást? Mit tehet az, akit megfigyelnek munkavégzés közben? Az olvasók kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

1. Abban kérném a véleményét, hogy lehet-e valakit hosszabb betegség után áthelyezni egy másik munkakörbe? Egy ismerősömet csípőprotézissel műtöttek, ezért kb. 4 hónapra kiesik a munkából. Táppénz előtt irodai munkát végzett a végzettségének megfelelően, határozatlan idejű szerződéssel. A rehabilitáció után a munkahelyen nem akarják visszavenni, mert a helyettesének már odaígérték ezt az állást. Kérdésem: megtehetik-e ezt, ez esetben mit tegyen az ismerősöm?

Az a munkavállaló, aki rehabilitációs járadékban részesül a keresőtevékenység teljes időtartamára – legfeljebb 3 évre - felmondási védelem alatt áll. Így a munkaviszony fennálllása alatt a munkáltató köteles a megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.

Ha a felmondási védelem időtartama lejárt, a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetheti, azonban az indokolásnak valós, okszerű és világosnak kell lenni.

2. A 2009. november 6-ai "Munka Gyes után..." című cikkükben így írnak: „(…) ha ön a gyed lejárta után ismét munkába kíván állni (…) nem köteles az újonnan felajánlott munkakört elfogadni, különösen akkor nem, ha az képzettségére, korábbi beosztására, tapasztalatára tekintettel nem megfelelő az ön számára.” Kérdésem: melyik törvény biztosítja ezt a jogot számomra?

Kérdésére a válasz két törvényi rendelkezés értelmezéséből fakad. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkakör a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. A munkaszerződést pedig a felek egyoldalúan nem, csak közös megegyezéssel módosíthatják.

A felmondási védelem a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő, időszakra jár. /1992. évi XXII. Tv a Munka Törvénykönyvéről 90.§. e, pont/A GYED –ben részesülő munkavállaló a GYED folyósítása alatt, a GYES mellett pedig a gyermek egyéves koráig nem folytathat keresőtevékenységet, utána viszont időkorlátozás nélkül. /1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 21.§/

A fentiekből az következik, hogy a gyermek égy éves kora után – ha a munkavállaló munkába szeretne állni - a munkáltatót továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződésének megfelelően. Így ha a munkáltatója nem a munkaszerződésben megfelelő munkakörben szeretné foglalkoztatni, ahhoz a munkaszerződés módosítása szükséges, amely csak az Ön beleegyezésével lehetséges. A felmondási védelem miatt a gyermek három éves koráig Önnek akkor sem adhatja át a rendes felmondást a munkáltató, ha Ön nem írja alá az új munkakörre vonatkozó munkaszerződés módosítását.

Megjegyezzük azonban, hogy nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).
Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. /Munka Törvénykönyve 83/A.§. (1) és (2) bekezdés/.

3. Gyógyszercégnél vagyok orvoslátogató. Nem olyan régen, egy kolleganőmmel való beszélgetés során megtudtam, hogy az autómban, amit a cég biztosít a számomra GPS van. Nem lopásgátlás céljából, hanem megfigyelés miatt. Létezik az irodában egy hölgy, kimondottan arra, hogy minket látogatókat kövessen nyomon. Figyeljen. A hír nem kicsit forrázott le. Sem a munkába lépéskor, sem azóta a főnökség részéről ez el nem hangzott. Magyarul ezt senki nem közölte velem. Alá sem irattak velem semmit erről. Vagyis titokban zajlik mindez.  Én nem vagyok sem bűnöző, sem tolvaj, akit titokban kellene figyelni. A véleményem az, hogy a személyiségi jogaimat itt erősen a sárba tiporják. Jól látom én ezt? Ez ügyben kérem a segítségüket, tanácsukat, hogy jogilag helyes ez az eljárás velem szemben?

A munkajogviszony alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás, amely nem irányulhat mások jogos érdekeinek csorbítására. A személyes adatok kezelésének törvényes módját az Adatvédelmi törvény írja elő. Ezek szerint személyes adat csak akkor kezelhető, ha az törvény, törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet előírja, vagy ahhoz az érintett hozzájárult. A Munka Törvénykönyve ilyen jellegű előírást nem tartalmaz, ezért munkaviszonyban csak és kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával lehet GPS nyomkövetőt az autójába beszerelni.

A munkavállaló önkéntes hozzájárulása előtt minden esetben részletesen tájékoztatni kell a rendelkezésére bocsátott személygépkocsi GPS-szel történő nyomon követéséről. A munkavállaló a hozzájárulását külön nyilatkozatban, vagy a munkáltatóval írásban kötött szerződés keretében is megadhatja. A tájékoztatóban azonban szerepelnie kell az adatkezelésre vonatkozó lényeges információknak (adatkezelés célja, időtartama, adatkezelők köre stb.), és hogy a tájékoztató aláírásával a munkavállaló hozzájárul adatainak az ott meghatározottak szerinti kezeléséhez. Az adatvédelmi biztos állásfoglalási szerint „a célhoz kötöttség elvének megfelelően a GPS műholdas nyomkövető rendszer jogszerűen csak a munkaidő alatt továbbíthat adatokat a munkavállalóról, munkaidőn kívüli időszakban ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem kezelhet. Ennek biztosítására ajánlott a személygépkocsikat a munkavállalók által működésbe hozható készülékkel (kapcsológombbal) felszerelni.” Akinek személyes adat kezelésvel kapcsolatos jogát megsértették az adatvédelmi ombudsmannál panasszal élhet. Bővebb információt erről www.abiweb.obh.hu honlapon talál.

(Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke észrevételét jelezte a kérdéssel kapcsolatban: "Álláspontom szerint a cég saját járművének helyzete nem személyes adat. Miután a cégautó minden egyes költsége adómentes természetbeni juttatásként elszámolható, a munkáltatónak érdeke, hogy ezt a keretet kordában tartsa, hiszen, nem mindegy, hogy a munkáltató üzemanyagkártyáján az orvoslátogató havonta 30.000 Ft, vagy 50.000 Ft tankolást számol el. A célhoz kötöttség mellett is, a cég saját járműve helyének meghatározása olyan érdek, amelyet a dolgozó a GPS kikapcsolásával nem bírálhat felül.")