adozona.hu
A be nem jelentett munkavállaló és megvétózott fizetésemelés
//adozona.hu/archive/20090724_munkaber_betegseg_szabadnap_munkajog
A be nem jelentett munkavállaló és megvétózott fizetésemelés
Tetszik
Fél éve se munkaszerződésem, se munkabérem, s a cég, ahol dolgozom azt mondja: most már biztosan nem lesznek kifizetések. Papírok hiányában milyen esélyem van hozzájutni a fizetésemhez? Felségem tíz éve dolgozik egy cégnél, két hónapja veszélyeztetett terhesként betegszabadságon van, így nem kap béremelést sem, ez jogszerű? Ha a munkaszüneti napok átrendezése miatti pihenőnapon dolgozik a munkavállaló rugalmas munkaidőben, milyen juttatások illetik meg? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A munkaszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére azonban csak a munkavállaló hivatkozhat és ő is csak a munkába lépést követő 30 napon belül. Amennyiben a munkavállaló az írásbeliség hiányára, mint érvénytelenségi okra nem hivatkozik a munkaviszony írásbeli munkaszerződés hiányában is létrejön. Javaslom, hogy jogi képviselő támogatásával, a munkatársakkal közösen üljenek le és beszéljék meg az igazgatóval az elmaradt munkabérek kifizetését. Amennyiben nem sikerül megegyezniük munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetik igényeiket. A bíróságon a munkatársak tanúsíthatják, hogy kik azok, akik valóban a rádiónál dolgoztak az elmúlt fél évben. A bíróság felhívására pedig a rádió az archív adásokat is köteles lesz rendelkezésre bocsátani.
Feleségem egy brit tulajdonú, de Magyarországon működő magánvállalatnál dolgozik már tíz éve. Két hónapja veszélyeztetett terhesség címén betegszabadságon tartózkodik. A cégnél hosszú idő óta - öt éve! - épp a napokban döntöttek fizetésemelésről, melyből ő kimaradt. A döntésben illetékes HR-es vezető feleségem közvetlen főnökének írt levelében leírta (!), hogy feleségem azért nem kap bér- és bónuszemelést, mert gyermeket vár így a következő két-három évben úgysem számíthatnak rá. Ez mennyiben korrekt és törvényes eljárás, figyelembe véve azt a körülményt, hogy feleségem így magasabb gyed-től esik el?
Korrektnek semmiképpen nem nevezném a munkáltató eljárását, jogi szempontból nézve viszont sajnos semmi nem írja elő, hogy a munkáltató köteles a betegszabadságon lévő munkavállalók munkabérét is megemelni. Sőt arra sincs előírás, hogy minden munkavállaló munkabérét, egy időpontban és azonos mértékben kell megemelni. Egyedüli követelmény itt az egyenlő munkáért- egyenlő bérezés elve, amit a munkáltatónak szem előtt kell tartania.
A Munka Törvénykönyvének 84. §/A szakasza előírja azonban, hogy a munkavállaló szemé-lyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ez alapján tehát a munkáltató a felesége személyi alapbérét az újbóli munkába álláskor köteles módosítani. Így azonban –ahogy Ön is írta – a tgyás (terhességi gyermekágyi segély) és a gyed számításának alapjául még a mostani, bérfejlesztés előtti jövedelmét fogják figyelembe venni. Ha azonban a jelenlegi fizetése alapján már eléri a gyed plafonértékét (a gyermekgondozási díj legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka), úgy az elmaradt béremelés nem befolyásolja annak összegét.
Ha a munkaadó rugalmas munkaidőben szeretné foglalkoztatni a munkavállalót (hétvége is beleeshet, mert vendéglátásról van szó), akkor a munkaidőre vonatkozó adatokat hol kell rögzíteni és hogyan? Ha a munkaszüneti napok átrendezése miatti pihenőnapon dolgozik a munkavállaló rugalmas munkaidőben, milyen juttatások illetik meg?
A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és a biztonságos munkavégzés körülményeire tekintettel a munkáltató osztja be. A munkarendet a felek meghatározhatják a munkaszerződésben is és a munkaszerződésen kívül, egy az Mt. 76. § (7) bekezdésének megfelelő tájékoztatóban is. Amennyiben a munkaszerződésben rögzítik, úgy azt a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja. Ha viszont nem a munkaszerződésben, hanem egy külön tájékoztatóban határozták meg, akkor a munkáltató egyoldalúan is módosíthatja a munkavállalóra irányadó munkarendet, valamint a munkaidő beosztást. A munkaidő beosztásról legalább hét nappal korábban és minimum egy hétre előre, írásban kell a munkavállalót tájékoztatni. Írásbelinek minősül, ha azt a munkáltatónál helyben szokásos módon közzéteszik.
A „munkaszüneti napok átrendezése” alatt feltehetően az államilag elrendelt szombati „ledolgozós” napokat érti a tisztelt kérdező. Amennyiben a munkavállalók normál munkarendben dolgoznak, azaz hétfőtől-péntekig, akkor az állami „ledolgozós” szombaton olyan beosztás szerint dolgoznak, amilyen napot a ledolgozós szombat helyettesít (általában pénteki munkanap). Ha viszont az Ön munkarendje szerint beosztásuk szerint hétvégén is dolgoznak, akkor a „ledolgozós” szombatra járó pótlék attól függ, hogy azon a héten az illető munkavállaló beosztása szerint egyébként is dolgozna szombaton (ekkor nem jár rendkívüli munkavégzés címén pótlék), vagy azon a héten a „ledolgozós” szombat éppen az illető pihenőnapja lett volna, de ennek ellenére behívták dolgozni. Ez utóbbi esetben a pihenőnapon végzett túlórapótlék illeti meg, ami 100%-os pótlékot jelent, vagy a felek megállapodása alapján 50%-os pótlékot és plusz egy szabadnapot.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
