hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ingatlanadó félreértésekkel: valóban többet kell majd fizetni?

  • Adózóna

A 2012-re beterjesztett törvényjavaslat szerint változnak a helyi adótörvényben foglalt építmény- és telekadóra vonatkozó szabályok. Sokan azonban félreértették a törvény szövegét. Mi változik és hogyan?

hirdetés
hirdetés

A törvényjavaslat nem változtat az adó-megállapítási módon. Tehát továbbra is az önkormányzat döntésétől függően az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete vagy az építmény korrigált forgalmi értéke (az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50 százaléka) az adó alapja. Nem változott az adó mértéke sem. Ami változott: egyrészt szűkül az építményadón belül az adómentességi kör, másrészt változik a kivethető adó maximuma.  Ez építmény- és telekadó esetén nem lehet több az adótárgy forgalmi értékének (az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték) 3 százalékánál.

A megjelent téves jogértelmezésekkel ellentétben ez nem a forgalmi érték 3 százalékának megfelelő adó kivetését jelenti, hanem valójában egy plusz (végrehajthatatlan) feladatot ír elő az önkormányzatok számára, aminek során kiderülhet, hogy egyes esetekben a maximumnál magasabb adót vetettek ki. (Az önkormányzatok többsége ugyanis négyzetméter alapon veti ki az adót.)

Változatlan adóteher mellett az önkormányzatoknak vizsgálniuk kell, hogy például a négyzetméter alapú építményadó nem lépi-e túl a forgalmi érték 3 százalékát. Ahhoz, hogy ezt a feladatát teljesítenie tudja, ahhoz meg kell határozni az önkormányzat területén lévő ingatlanok forgalmi értékét. Ameddig ez nem történik meg, addig az építményadó fizetésre kötelezettek jogkövetkezmények nélkül visszatarthatják adójuk egy részét arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslat szerint „Ha az adóalany terhére kivetett építményadó vagy telekadó összege magasabb, mint az adótárgy forgalmi értékének 3 százaléka, akkor az adótárgy forgalmi értékének 3 százalékát meghaladó építményadó vagy telekadó összegét nem kell megfizetni”.

A törvény nem írja elő az adózónak, hogy magának kell meghatároznia az építmény forgalmi értékét, ezért a forgalmi érték határozatban való megállapításáig jogszerűen tarthatja vissza az építményadó egy részét. A határozatban megállapított forgalmi értékkel szemben az adózónak jogorvoslati lehetősége van.

A törvényjavaslat nyilvánvalóan végrehajthatatlan, mert legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok meghatározzák a területükön lévő építmények és telkek forgalmi értékét. Időt kell hagyni a jogorvoslati eljárásra is. (Vagyis, miután az önkormányzat megküldi a tulajdonosnak a határozatot a forgalmi értékről, a tulajdonos dönthet úgy, hogy fellebbez, mert az összeggel nem ért egyet. Ezt követően – önkormányzat és tulajdonos egyetértésével – kell meghatározni azt a forgalmi értéket, amely meghatározza, hogy mi az a maximum adó, amit beszedhet a tulajdonostól az önkormányzat.) Csak ezt követően kerülhet sor a törvénymódosítás hatályba lépésére. Ha enélkül hatályba lépne, akkor ugyanis alkalmazni kellene. Ez azt jelentené, hogy adott esetben vissza kellene vonni az építményadó rendeletet, mert az önkormányzat nem tudja biztosítani a törvényi feltételeket. Így ahelyett, hogy bevételi többlet lenne, csökken az önkormányzat bevétele.

A 3 százalékos érték kissé eltúlzottnak tekinthető. Véleményem szerint a hatályba lépés időpontját 2013. január 1-ben kellene meghatározni - 2 százalékos mérték mellett. A kormány szándéka nyilvánvaló: nagyobb mozgásteret kíván biztosítani a helyi adók kivetésénél. Ezért emelkedett a kivethető adó maximuma. Az egyharmados csökkentéssel a realitás talajára térnénk vissza. A forgalmi érték 2 százaléka nem azt jelentené, hogy ennyit ki kell vetni, hanem azt, hogy legfeljebb ennyit lehet.

Angyal József
okleveles adószakértő

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X