Katából a számviteli törvény hatálya alá – mi kerülhet a nyitómérlegbe? 1. rész

Megosztás Tetszik

A katából kiszoruló társas vállalkozások – akár a társasági adó, akár a kisvállalati adó hatálya alatt adóznak a továbbiakban –, át-, illetve visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, ami kettős könyvvitel vezetését és beszámoló készítését, első lépésben pedig a nyitómérleg kötelező összeállítását jelenti. Ez nem lesz könnyű a korábban mindössze bevételi nyilvántartást vezető cégeknek.

A számviteli törvény 2/A paragrafusának (4) bekezdése szerinti nyitómérleget – fő szabály szerint – könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük azoknak a társaságoknak is, amelyek mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

(Ettől függetlenül az eszközök értékelésével, a katás múlt lezárásával összefüggő számviteli feladatokkal kapcsolatos könyvelői felelősség fennáll.)

Ugyanakkor az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. kormányrendelet 3. paragrafusában rögzítetteknek köszönhetően mégsem kell az említett körnek könyvvizsgálóval ellenőriztetnie a nyitómérlegét. A kormányrendelet 2022. szeptember 1-jén hatályba lépő átmeneti rendelkezése szerint az 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a nyitómérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Az is előfordulhat, hogy a katatörvény hatálya alól kikerülő társaság tulajdonosai egyik egyéb adózási módot sem tartják megfelelőnek, és a cég végelszámolása, illetve felszámolása mellett döntenek. Az eljárás időtartamára ez esetben is a számviteli törvény hatálya alá kerülnek, és ugyancsak mérleget kell készíteniük. Ezt nekik sem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetniük: esetükben a régi katatörvény 29. paragrafusa adja a felmentést, amely szerint a társaság a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A paragrafusának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el, azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

Ezt a nyitómérleget nem kell letétbe helyezni, közzétenni, és elkészítésére a számviteli törvény nem ír elő határidőt. Elviekben tehát e kérdésben a társaság tulajdonosai szabadon dönthetnek. Viszont a könyvelés mielőbbi megkezdése elemi érdeke a társaságnak, hiszen az abból nyerhető adatokra egyrészt szüksége van a vezetőségnek a pénzügyi döntések meghozatalához, másrészt az adóbevallási kötelezettségeit is teljesítenie kell a cégnek, és azok adatait is a számviteli rendszer szolgáltatja.

Mindezek pedig behatárolják a vállalkozás mozgásterét abban, hogy meddig halaszthatja a nyitómérleg összeállítását.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, milyen vagyonelemeket kell a nyitómérlegben szerepeltetni, és milyen módszerekkel lehet megállapítani a szokásos piaci árat!.