Kihirdették a testvérek közötti ajándékozást és öröklést illetékmentessé tevő törvénymódosítást

Megosztás Tetszik

Megjelent a június 23-ai Magyar Közlönyben az illetéktörvényt módosító jogszabály, mely szerint illetékmentessé válik a testvérek közötti öröklés és ajándékozás, ugyanekkor a polgári törvénykönyv módosítása is szükségessé vált.

Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta és a június 23-án megjelent Magyar Közlönyben kihirdették az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvényt.

A törvénymódosítás értelmében a hatályba lépés után mentes lesz az öröklési illeték alól az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész, illetve mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék.

A módosítás definiálja a testvér fogalmát, ennek értelmében testvér az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával).

A törvénymódosítás a megjelenést követő tizenötödik napon lép hatályba azzal, hogy a 2020. évi LXVI. törvény rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

A törvénymódosítás a megjelenést követő tizenötödik napon lép hatályba azzal, hogy a 2020. évi LXVI. törvény rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

Az illetéktörvény változtatásával a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosítása is szükségessé vált, melyben az örökbefogadó fogalmát pontosították:

„Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.”

Emellett módosult még az örökbefogadhatóságról szóló rész is:

„A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb négy évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából

a) gyermekével nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy

b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések három hónapon belül nem vezetnek eredményre.”