Kártérítést fizethetnek a hivatalok a lassú ügyintézés miatt

Megosztás Tetszik

Jelentősen csökkennek az állampolgárok mindennapos ügyintézéshez kapcsolódó ügyintézési és költségterhei az ősz folyamán a parlament által elfogadott két törvényjavaslatban foglalt változások révén.

A költségek csökkenése akár számszerűsíthető is, hiszen az egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási díjának megszüntetéséről szóló (jelenleg kihirdetés előtt álló) törvény számos eljárás esetén eltörli az eljárási díjat, illetve az illetéket. Így például 2016-tól nem kell illetéket, illetve szolgáltatási díjat fizetnünk a személyi igazolvány, illetve a lakcímkártya, tb-kártya, adókártya megújításáért, cseréjéért, az adóhatósági igazolásért, az erkölcsi igazolványért, a jogosítvány első ízben történő kiállításáért, valamint a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos eljárásért és a számviteli beszámoló közzétételéért.

A bürokrácia visszaszorítását a nemrégiben kihirdetett, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szolgálja. A jogszabály a címében említett cél érdekében – kisebb-nagyobb mértékben – száznál is több törvényt módosít a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénytől a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényen át a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvényig.

Az érintett jogszabályok nagy száma, illetve sokfélesége is mutatja, hogy egy-egy jogszabály esetében nem átfogó módosításokról van szó, hanem – a címben említett célnak megfelelően – egy-egy eljárásbeli könnyítésről, illetve az ügyintézési határidő rövidítéséről.  Például a 2007. évi I. törvény 22. paragrafusa a tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az érdemi döntésre jelenleg 3 hónapot biztosít, ami a módosítás hatályba lépését követően 70 napra csökken.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 26/A szakasza eddig nem tartalmazott határidőt arra vonatkozóan, hogy a rehabilitációs hatóság által a megváltozott munkaképességű személy kérelmére elvégzett komplex minősítés eredményéről mennyi időn belül kell a hatósági igazolványt kiállítani. A módosítást követően erre a hatóságnak 50 nap áll rendelkezésére.

De nem csak az egyes jogszabályokban foglalt, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) ügyintézési időre vonatkozó szabályai is jelentősen szigorodnak.

A törvény egyik erre irányuló újítása az úgynevezett sommás eljárás intézményének a bevezetése. A Ket. 29. szakaszának új, (1b) bekezdése értelmében a kérelemre induló eljárás sommás eljárásnak minősül, ha

– a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,

– nincs ellenérdekű ügyfél és

– az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem haladja meg a két hónapot vagy a hatvan napot.

Amennyiben mindezen feltételek adottak, a döntésre maximum 8 napja van a hatóságnak.

Ugyanakkor a Ket. 32. szakasza szűkíti a hatósági eljárások felfüggesztésének eseteit, illetve megszünteti az ügyintézési idő meghosszabbításának a lehetőségét.

S, hogy az ügyintézési időre vonatkozó előírásokat az eljáró hatóság „komolyan” vegye – tehát ne csak úgy tekintsen rá, mint a járművezetők a 30 kilométeres sebességkorlátozást jelző táblára, melyet sok településen csak azt remélve helyeznek ki, hogy így talán az 50 kilométeres korlátozást betartják a sofőrök – a jogalkotó megpróbált garanciákat beépíteni.

Ez azt jelenti, hogy a valamely jogosultság iránt kérelmet benyújtó ügyfél számára a hatóságnak 8 napon belül függő hatályú döntést kell hoznia arról, hogy amennyiben az eljárás megindításától számított 2 hónapon belül nem születik érdemi döntés

– az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot „kártérítésként” a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni;

– a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól valamint meghatározott kivételektől eltekintve – a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

Nyilvánvaló, hogy a módosítások az esetek jelentős részében fel fogják gyorsítani az ügymenetet. Ugyanakkor nem segít azokban az ügyekben, amikor a döntés meghozatalának objektív akadályai (anyagi jogszabályok összetettsége, netalántán létszám- és technikai problémák) vannak.

Szakértők szerint az említett okok számbavétele és felszámolása nélkül – és ez lehet a bürokráciacsökkentés következő fázisa – a jogszabály betartása legfeljebb hibás döntés meghozatalával lehetséges.