hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tao, kiva, kata szerint adózók iparűzési adója – összehasonlítás példákkal

  • Pölöskei Pálné, okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló

Írásunk az eltérő jövedelemadózást alkalmazók iparűzésiadó-kötelezettségét veti össze azonos árbevétel mellett, példákon is levezetve.

Taoalanyok iparűzési adója

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §-a írja elő az iparűzési tevékenységet folytató, jövedelemadót a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.) előírtak szerint fizető vállalkozások által fizetendő iparűzésiadó-kötelezettséget. 

Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a Htv. 39. § (4)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(Az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke a vállalkozó nettó árbevétele összegétől függően, csökkentett összegben vonható le, ha a nettó árbevétel meghaladja az 500 millió forintot. Ezzel e cikkben nem számolunk, mivel a kiva- és a kataalanyoknál nem jellemző az 500 millió forintot meghaladó árbevétel). 

A vállalkozás, ha nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor választhatja adóalapnak – az adóhatósághoz történő évenkénti bejelentéssel – a nettó árbevételének 80 százalékát.

Az adó mértéke maximum 2 százalék – 2021-ben a 21NYHIPA nyomtatványon bejelentést tett, legfeljebb 4 milliárd forint nettó árbevételt vagy ugyanezen összegű mérlegfőösszeget elérő mikro-, kis- és középvállalkozás esetében maximum 1 százalék – lehet.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Iparűzési adó csökkentése, adóalap megosztása – három kérdés, három válasz", "Hipa megosztása őstermelőnél", valamint "Bírság bevallás késedelmes benyújtása miatt: fel kell-e szólítani előtte az adózót?" című írásait is!

Az önkormányzat megállapíthat rendeletében adómentességet, adókedvezményt, de mivel ez vonatkozik minden vállalkozásra, függetlenül attól, hogyan fizet jövedelemadót, így ezzel a cikk nem foglalkozik. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell tudni a kivások és a katások iparűzési adójáról, valamint, hogy megtekinthesse összehasonlító példáinkat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ösztöndíj/versenykiírás és díjazás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kft. ingatlan (iroda) megvétele tulajdonos által

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Bt. eladása osztatlan közös üzlettel – elővételi jog II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink