61 találat a(z) visszafizetés cimkére

Jogosulatlan tb-ellátás visszafizetése következő évben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy 2018. évben mekkora jövedelmet kell bevallani annak a 2018. évben tb-ellátásban részesülő magánszemélynek, aki jogosulatlanul felvett tb-ellátás jogcímen 2019 februárjában (még az adóbevallás benyújtását megelőzően) visszafizeti a 2018-ban kapott tb-ellátás összegét? A jövedelmet szerző jelentős családi kedvezménynél 2018. évben figyelembe kell-e venni a megkapott tb-ellátást?

Munkabérből levont munkaruha ellenértékének áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a munkavállaló 6 hónapon belül felmond, akkor cégünk a számára kiadott munkaruhának értékét levonja a béréből. Kérdésem, hogy ezután az összeg után kell-e áfát fizetni? A munkaruha értékét elszámoltuk költségként, és az áfáját levonásba helyeztük.

Pótbefizetés visszafizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A taggyűlés pótbefizetésről döntött 2010-ben, melynek visszafizetési határideje 2014-ben volt. Az egyik tulajdonos nem teljesítette, 2018-ban fogja befizetni. A társaság helyzete nem tette lehetővé, hogy a másik tulajdonos pótbefizetése visszafizetésre kerüljön. Van-e előírás arra, hogy ebben az esetben milyen határidőre kell visszafizetni a most beérkező pótbefizetést? Válaszukat előre is köszönjük.

Tagi kölcsön visszafizetése Kérdés

Az egyik kft. tulajdonosa bankon keresztül az iroda épitéséhez több mint 20 millió forint tagi kölcsönt adott. Most egy üzletből 35 millió forint bevétele érkezett a bankszámlára. Ebből egy összegben visszafizetheti a több mint 20 millió forint tagi kölcsönt? Várom a válaszukat.

Több száz vevővel fizettetik vissza Németországban a luxus elektromos autóik után járó kedvezményt Cikk

Országszerte mintegy 800 Tesla S tulajdonosnak kell Németországban visszafizetnie azt a 4000 eurós (mintegy 1,3 millió forint) kedvezményt, amelyet a jármű megvásárlásakor kaptak – közölte szerdán az ügyben illetékes német hatóság.

Jogalap nélkül kifizetett táppénz Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társadalombiztosítási kifizetőhely vagyunk. Munkavállalónk részére tévesen kétszer fizettünk ki táppénzt. A jogalap nélkül felvett összeget 90 napon belül határozattal visszaköveteljük. Kérdésem az lenne, hogy ha nem fizeti vissza a munkavállaló, akkor milyen lehetőségünk van visszakövetelni az összeget? Illetve a kifizetőhelyi bevallást milyen módon befolyásolja ez az összeg (az utalás volt téves, és csak egyszer szerepel az összeg a számfejtésben)? Válaszát előre is köszönöm.

Áfa arányos visszafizetése Kérdés

Egy kft. 2017.december 31-én kilépett az áfakörből. Korábban szerzett be tárgyi eszközöket, köztük ingatlant is, amelyeknek az áfáját visszaigényelte. Az áfa arányos részét évente vissza kell fizetni. Ezt az áfát elő kell írnom kötelezettségként, de nem tudom, hogy vele szemben a tárgyi eszközökre kell aktiválnom, könyvelnem, és értékcsökkenést elszámolni, vagy a 8-asban kell feltüntetnem, ráfordításként. Válaszát előre is köszönöm!

Időbeli sorrend pótbefizetés visszafizetésénél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. korábban veszteséges volt, amit a két tulajdonos a tulajdoni hányaduk arányában pótbefizetéssel hidalt át. Még a pótbefizetések visszafizetése előtt az egyik tulajdonos kivásárolta a másikat, és ezzel "hozzájutott" a másik fél pótbefizetéséhez is. Kérdésem, hogy ha a kft. tőkehelyzete rendeződik és megkezdődik a pótvefizetés visszafizetése, akkor van-e valamilyen kötöttség a pótbefizetések visszafizetésével kapcsolatban? A volt tulajdonos pótbefizetését 15% szja és 19,5% eho mellett tudja a megmaradt tulajdonos kivenni, a sajátját adómentesen. Megteheti a tulajdonos, hogy először a saját pótbefizetését veszi ki adómentesen és azt követően kezdi meg az adóköteles rész kifizetését, vagy minden kifizetésnél a fix arányban kell ezt is, azt is kivenni? Köszönettel.

Kiva kérdés újra Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_3_KIVA_bol_valo_kilepeskor_fizetett_ens Kedves Válaszoló, A fenti url válaszára szeretnék visszakérdezni: 'Ha viszont 2017-ben osztalékelőleg fizetés történt, akkor – a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírása szerint – az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból (amely a kiva alanyiság megszűnése napjával záruló üzleti évi beszámoló) az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni, azaz az osztalékelőleg „fedezete” nem lehet a Tao hatálya alá történő áttérést követő adóévben jóváhagyott osztalék.' A fentiek szerint, jelenti-e ez azt, hogyha az utolsó időszaki mérleg (kiva megszűnéskori) adata szerint az ET: 20 000 (mely teljes egészében kiva időszak alatti), a lekötött tartalék 64 000, az adózott eredmény 62 000 ezer Ft és a társaság évközben 82 000 ezer Ft osztalékelőleget utalt és a taggyűlés is 82 000 ezer Ft-ról döntött, akkor a tulajdonosoknak az osztalékelőleget NEM kell visszafizetniük? Köszönöm ha válaszol, üdvözlettel CsK

Osztalékfizetés vagy pótbefizetés visszafizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!

Személygépkocsi áfája Kérdés

Egyéni vállalkozó 2016. évben, nyíltvégű lízinggel személygépkocsit vásárolt. Az első törlesztés áfáját ugyanebben az évben visszaigényeltük. 2018-ban a gépkocsit értékesíteni szeretné. Kérdésünk, hogy keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége?

Látványcsapatsport-támogatás: módosultak az igazolási és a visszafizetési szabályok Cikk

Változott a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet, derül ki a 2017/204. számú Magyar Közlönyből.

Fiatal gazdák pácban: így adóznak, akiknek vissza kell fizetniük a pénzt Cikk

Nemrégiben sokkolt a hír sok fiatal gazdát, hogy vissza kell fizetniük a támogatást, mivel nem érték el a pályázatukban vállalt üzemméretet. Feltételezhetően azért tévedtek sokan a gazdák közül, mivel a támogatás összege költségek fedezetére szolgáló támogatásnak minősül ugyan, de annak célszerinti felhasználása még nem jelenti az üzemméret elérését.

Pályázati díj visszafizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Az egyik kft., amelynek könyvelek, pályázatírással foglalkozik, és benne van a szerződésben, hogy garanciát vállalnak arra az estere, ha a benyújtott anyagot azért utasítják vissza, mert a formai követelményeknek nem felel meg. Van egy ilyen esetünk, miszerint a pályázati díjat (50 ezer forint plusz áfa) kiszámlázták, a számla teljesítése két hónappal ezelőtti, most vissza kellene fizetniük a pályázati díjat, mert a kft. hibája miatt nem fogadták el a pályázatot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a visszafizetést hogyan számlázzák ki? Az eredeti számlát sztornózzák le? Ebben az esetben önellenőriznem kell az áfát vagy a sztornó számlát berakhatom később? Vagy ez kártérítésnek minősül és áfa nélkül számlázom? Előre is köszönöm a segítségét!

Jogerősen megítélt követelés Kérdés

Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adott kölcsön kamata

Nagy Norbert

adószakértő

Kockázati életbiztosítás adózása

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink