53 találat a(z) vagyoni értékű jog cimkére
Védjegy felértékelése, apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában van egy védjegy, melyet apportként bevinne abba a kft.-be, ahol ő az ügyvezető és a tulajdonos is egyben. Megteheti-e ezt, és jól gondolom-e, hogy ezután már a cég tulajdona lesz a védjegy, nem pedig a magánszemélyé? Mi módon értékelhető fel ez a védjegy, hogy a tényleges értékével kerüljön be a cég vagyonába, és mi minden kell ahhoz, hogy ez számvitelileg és jogilag is korrekt legyen? (Szabadalmi hivatal jegyzi be, egy apportálással átkerülhet valóban egy kft. tulajdonába?) Ha ez megvalósult, a kft. vagyoni értékű jogai között szerepel már, a magánszemély visszaveheti-e bármikor a későbbiekben ezt a védjegyet, és mi módon (például a cég eladhatja-e neki), illetve mi történik például, ha évek múltán a cég véletlenül felszámolás alá kerül, mi lesz a védjegy sorsa? (Elveszhet?) Előre is köszönöm segítségüket.
Eladta vásárolt, örökölt, ajándékba kapott ingatlanát? Így kell adóznia!
Cikk
Mikor keletkezik jövedelem ingatlan értékesítéséből? Milyen költségek vonhatók le, a szerzéstől számított évek száma hogyan befolyásolja a jövedelmet? Minden, amit az ingatlan átruházásából származó jövedelem bevallásáról tudni kell.
Vagyoni értékű jog értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély átruházza a kilencszemélyes kisbusz – ami személygépkocsinak minősül – üzemeltetési jogát egy kft.-nek. Kérdés, hogy a kft. a megszerzett vagyoni értékű jog után jogosult-e értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, akkor milyen leírási kulccsal? A kilencszemélyes kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni? Köszönöm.
Vagyoni értékű jog
Kérdés
Tisztelt dr. Szeiler Nikolett, március 3-án "Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem" cikkével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Említi, hogy ha nem születik vagyonértékű jog átruházása esetén okirat, akkor csak a vagyonszerzéskor kell illetéket fizetni. A kérdésem, hogy milyen esetben lehetséges, hogy nem kell erről okiratot kötni? Röviden felvázolom az esetünket. Nyugdíjas anyósomnak 2 testvére van, eddig 1/3 arányban birtokolták a házat, amely a szüleiké volt, de már régóta csak anyósomék élnek benne, mert öccse Amerikába emigrált, húga pedig Angliába költözött. A húgának nincs gyereke, de házasságot kötött közben Angliában. Az ott megkeresett pénzből kifizette az Amerikában élő testvért, de anélkül, hogy az adásvételit az USA-ban élő öccse, aláírta volna. Aki mindig különböző indokokra hivatkozva húzta az időt. Sajnos közben anyósom húga halálos közlekedési balesetet szenvedett. Az öccse pedig újra igényt tart a házra, hiszen az adásvételi szerződés tényleg nem került aláírásra. A meghalt húg özvegye kikérte az angol bankból az utalásokat, és Magyarországra jött és azt átadta nekünk. Az anyósom ügyvédje segítségével kötöttünk egy szerződést, amelyben megvettük ezt a követelést az özvegytől, de, hogy ténylegesen be tudjuk-e hajtani az öccsétől, az kérdéses. A szerződés megkötésekor nem mondta az ügyvéd, van arra lehetőség, hogy ezt ne foglaljuk írásba, és csak ténylegesen a vagyonszerzéskor kellett volna csak illetéket fizetnie. Köszönettel
Arculattervezés
Kérdés
Tisztelt Cím! Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében, aki webalapot, valamint arculattervezést készíttet (jogilag nincs levédetve), hogyan kell elszámolni ezen kiadásokat? Értékük meghaladja a nettó 100 ezer forintot. A vagyoni értékű jogok vagy szellemi termékek között kell nyilvántartani, vagy egyéb igénybevett szolgáltatás? Ha vagyoni értékű jog, vagy szellemi termék, mi a leírási kulcs? Ahhoz, hogy szellemi termék vagy vagyoni értékű jog legyen, le kell védetni valahol, hogy például az az arculat csak az övé lehessen? Hogyan tudom eldönteni, hogy a weblap tulajdonjogát, vagy használati jogát szerezte meg, hiszen általában magát a domain nevet csak bérlik hosszútávra?
Megbízás előadás tartására
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely konferenciákat tart különböző témákban. Ezen előadások megtartására szerződést köt más cégekkel, hogy azok biztosítsák az előadás anyagának elkészítését, illetve az előadót az előadásra. A megbízási szerződésben benne van, hogy a megrendelő a konferencián elhangzottakat, illetve az írásos anyagot továbbhasznosíthatja, terjesztheti, megjelentetheti korlátozás nélkül, csak a szerző nevét kell az anyag végén feltüntetnie. A szerződés két cég között jött létre, de tartalmazza, hogy a megbízási díj 30 százaléka a felhasználási jog átruházása, míg 70 százaléka a személyes közreműködés díja. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a számla szerinti díj könyvelésére? Kell-e valamilyen vagyoni értékű jogot nyilvántartásba venni, vagy elegendő a teljes összeget igénybe vett szolgáltatásként könyvelni? Mi a helyes eljárás az ilyen esetekben? Köszönettel.
Kilépés vagy kiválás egy kft.-ből
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek vagyok a tagja és az egyik ügyvezetője. A cégnek jelenleg hét tagja van, különböző mértékű jegyzett tőkével és szavazati aránnyal. Az én jegyzett tőkém (üzletrészem) 1 440 000 Ft. A cég saját tőkéje: 155 384 e Ft Jegyzett tőke: 5 500 e Ft Tőketartalék: 18 383 e Ft Eredménytartalék: 69 703 e Ft Lekötött tartalék: 72 633 e Ft Hosszú lejáratú kötelezettség: 32 313 e Ft Rövidlejáratú kötelezettség: 35 482 e Ft Üzletrészemet a társaság tagjai nem vásárolják meg, és kívülálló sem kívánja megvásárolni. Kérdésem: mennyit érhet a cégben lévő vagyonom? Tisztelettel: Miklós Lajos
Hálózati csatlakozási díj elszámolása
Kérdés
Hálózati csatlakozási díjat kell fizetnie cégünknek azért, hogy a jelenleg zajló építkezéssel létrejövő építményünk villanyellátását biztosítani tudják. Vagyoni értékű jogként gondoltam nyilvántartani és értékcsökkenés elszámolásával költségként elszámolni.Jó az elképzelés? Hány év alatt lehet leírni TAO, Számviteli tv. szerint? .
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
