906 találat a(z) pénztárgép cimkére
Méz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Méhészettel foglalkozó őstermelő méz értékesítésére palackozást fog végezni, ennek engedélyeztetése folyamatban van. Végezhet-e lakossági mézértékesítést az otthonában, ahol a palackozni fog? Ha igen, milyen feltételekkel? Ez az értékesítés kereskedelmi értékesítésnek számít-e, pénztárgépköteles-e, vagy mint őstermelő, nyugtával értékesítheti az általa előállított és palackozott mézet? Köszönöm válaszát!
Borravaló kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni: söröző működése során az a tapasztalat, hogy a vendégek jelentős mennyiségű borravalót hagynak az üzletben. Alkalmazott nincs, a tulajdonos maga dolgozik, fix bejelentett bére van, a kapott borravalót nem vette ki, azt visszaforgatta a vállalkozásba. A borravaló összegét nem ütik be a pénztárgépbe, napi szinten összegzik, jegyzőkönyvezik. Helyes-e ha a borravalót árbevételként könyvelik, és annak összegéből – visszafelé számítva – az áfát is megfizetik? Köszönettel: Vágner Emília
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem nyitni szeretne egy irodát, amelyben biztosítással foglalkozna. A kérdéseim a következők: 1. Fénymásolni is fog az irodában, ahhoz kell használnia pénztárgépet, kell felvennie ehhez kapcsolódóan másik tevékenységi kört? 2. Az irodában a fénymásolási szolgáltatáson kívül, szeretne bizsu ékszerek forgalmazásával foglalkozni, ehhez kellene pénztárgép, valamint másik tevékenységi kört felvenni? Segítségüket előre is köszönöm.
Pénztárgép – helytelen beütés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy alanyi mentes egyéni vállalkozó, akinek van pénztárgépe. A könyvelés átvételekor derült ki, hogy 5 éve mindent rosszul üt be a pénztárgépe: 27%-os áfás tételként. Mit lehet ilyenkor az elmúlt időszakkal kezdeni? Hogy tudjuk javítani? Válaszát előre is köszönjük: Pallós Ivett
Készpénzfizetési számla – be kell-e ütni a pénztárgépbe?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-kiskereskedelmi üzletünk készpénzfizetési számlát állít ki. Az eladó a készpénzfizetési számla összegét a pénztárgépbe beüti a megfelelő áfakulccsal és a pénztárgép blokkot hozzátűzi a készpénzfizetési számla másodpéldányához. Ez az eljárás mind a könyvelésnél, mind a nap végi zárás elvégzésénél könnyíti a feladatokat. Helyesen járunk el, ezekben az esetekben? Válaszát előre is köszönöm.
Ajándék/vásárlási utalvány elszámolása és pénzforgalmi kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltunk ajándékutalványt állít ki, amit értékesít igény esetén. Az ajándékutalványokat sorszámmal ellátva és a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. Kérdésünk arra irányul, hogy – utalvány értékesítésekor – be kell-e ütni a pénztárgépbe az utalvány összegét (ha igen, milyen áfakulccsal), ennek a gazdasági eseménynek mi a helyes könyvelése, dokumentálása, – utalvány beváltásakor hogyan kell, kell-e a pénztárgépen átvezetni az eseményt és ennek mi a könyvelése, dokumentálása? A kérdés kiterjedne arra az esetre is amikor a vásárlási utalványt bankkártyával fizetik. Válaszukat előre is köszönöm.
Pénztárgép
Kérdés
Egy kft. informatikai jellegű termékeit a vevők bemutató teremben ismerhetik meg. Vásárolni díjbekérő alapján lehet, melyben a teljes vételárat megfizetik átutalással. Erről számla készül, ezt a termékkel együtt a bemutatóteremben vehetik át. Kötelező-e pénztárgép a bemutatóterembe, ha nincs készpénzmozgás egyáltalán? Milyen TEÁOR számot kell választani, ez kiskereskedelmi értékesítésnek minősül? Köszönettel.
Személyi edzők pénztárgépe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több ügyfelem dolgozik személyi edzőként, egyéni vállalkozói formában. Ők általában úgy látják el feladatukat, hogy egy fitneszteremben tartanak magánórákat, a számlát/nyugtát ügyfelüknek állítják ki, a fitneszterem tulajdonosának/üzemeltetőjének pedig havonta meghatározott összegű díjat fizetnek a terem és az eszközök használatáért. Ezen egyéni vállalkozók esetében a 855101 Sport- és szabadidő képzés övtj kódot választottuk tevékenységük besorolásához, melynek tartalmát a KSH (többek között) az alábbiak szerint határozza meg: • a tanárok, (személyi) edzők, úszómesterek tevékenysége. A pénztárgéprendelet szerint az alábbi tevékenységi körnek kell pénztárgépet használnia: 93.13 Testedzési szolgáltatás: fitnesz és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása. Nem ebbe a szakágba tartozik: – magántanár, edző sportoktatása (85.51) 96.04: Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Ebbe a szakágazatba tartozik: – törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsító szalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége Fentiek alapján úgy ítélem meg, hogy személyi edző ügyfeleim nem folytatnak pénztárgépköteles tevékenységet. Szeretném megkérdezni ezzel kapcsolatos véleményüket, mert több helyen azt olvasom, hogy a személyi edszőknek is kell online pénztárgépet használniuk. Köszönettel. Vágner Emília
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Az adóalanynak 3 lakása van. Ebből kettőt Airbnb keretében ad ki átalányadózással, egyet pedig hosszú távra. Lehetséges ez? Ha igen, akkor a 8 milliós áfa határba csak az átalányadózás bevétele számít be vagy hozzá kell adni a hosszú távú, egyébként áfamentes bevételt is? Szükséges-e pénztárgép használata, ha igen, akkor csak az egyik vagy mindkét tevékenységhez? Válaszukat köszönöm.
5 százalékos áfakulcs vendéglátásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk éttermi vendéglátással foglalkozik. A helyben készített és fogyasztott ételek és italok áfakulcsa 2018.01.01-től 5 százalékra változott. A vállalkozás pénztárgépet üzemeltet. Azonban a pénztárgép szervizelésével foglalkozó vállalkozó nem tudta átállítani a pénztárgép áfakulcsát 18-ról 5 százalékra január 1-jétől, csak 01.08-án sikerült ezt megtennie. Eddig a napig a pénztárgépből előállított nyugták és napi zárások 18 százalékos áfakulcsot tartalmaznak. Mi a helyes eljárás az elszámolás során? Eddig a napig keletkezett bevételéből 18 százalék áfát kell fizetni a vállalkozásnak, vagy automatikusan alkalmazhatja a kedvezményes, 5 százalékos áfamértéket?
Pénztárgép – évváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó sörözőben pénztárgépet üzemeltet. December 31-én megnyitotta a pénztárt, de csak 1-jén éjjel 2 órakor zárta le. Ebben az esetben melyik évre kell figyelembe vennem az összeget az áfában és az szja-ban, 2017-es vagy 2018. évi az árbevétel? A szalagon 2018.01.01 szerepel a napi nyitáson 2017.12.31. Köszönettel.
Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó január 2-ától szünetelteti a tevékenységét. Most lenne lehetősége egy helyen árulni. Újraindíthatja-e a tevékenységét egy hónapon belül? Ha nem, a férjének is van adószáma, megoldható-e, hogy a pénztárgépét átszemélyesítést követően ő használja, illetve a tevékenység folytatásához szükséges tárgyi eszközöket térítés nélkül használhatja, vagy bérleti díjat mindenképp kell számlázni? De ebben az esetben, hogyan állítható ki számla a szünetelés alatt? Nem tudom, mi lenne a legjobb megoldás. Válaszát nagyon köszönöm.
Alapítvány által működtetett adománybolt adózási, működési kérdései
Kérdés
Tisztelt Szakértő, kérem szíves segítségét az alábbi kérdésben. Ha egy alapítvány alapszabálya szerint arra jön létre, hogy adományboltot működtessen (Rászorulók részére kedvezményes áron, akár pénzadomány ellenében értékesítsen, adományként átvett készleteket – mely bevételét további alapszabályban rögzített karitatív feladatok ellátására fordít) akkor a bolt működésével kapcsolatban milyen kötelezettségek terhelik: – az adománybolt kereskedelmi üzletnek számít-e, nyugtaadási kötelezettségét kötelező-e online pénztárgéppel teljesíteni, vagy az átvett összegekről adományigazolást, vagy milyen egyéb bizonylatot kell kiállítania? – az adományként kapott, később értékesített készletek átvételekor milyen bizonylat, igazolás kiállítására kötelezett az Alapítvány, az átvett készletek értékét milyen módszerrel kell meghatározni? – ezen tevékenység kereskedelmi tevékenységnek számít-e, ha az átvett ellenérték, vagy adomány értéke meghaladja a 8 millió forintot, akkor az alapítvány bekerül-e áfakörbe vagy sem? – a készletek követésére milyen módszert kötelező alkalmaznia az Alapítványnak? – milyen egyéb adózási szabályoknak kell megfelelnie az Alapítványnak, hogy törvényesen működjön? Segítségét előre is köszönöm.
Régiség és műtárgy – költségek áfájának levonhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég régiség- és műtárgykereskedéssel foglalkozik. Különbözeti adózás szerint adózik. Az üzlethelyiséget bérel, annak vannak fenntartási költségei. Pénztárgép is használatban van az üzletben. A kérdésem az, hogy az üzemeltetéshez (nem beszerzéshez) kapcsolódó költségek (bérleti díj, közüzem, pénztárgép havi díja) áfatartalma levonható-e, és erre hol találom meg a törvényi hivatkozást? Köszönettel: Szabó Krisztina
Pénztárgép helyett számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztárgéphasználatra kötelezett autószerelő egyéni vállalkozó jelenleg pénztárgéppel tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének. Ez a gyakorlatban havi 1-2 beütést jelent, mivel szinte minden bevételéről számlát állít ki. Lehetősége van-e "átállni" a gépi nyugta helyett a számlakiállításra (gyakorlatilag ez van most is) és a NAV felé történő havi adatszolgáltatásra? Köszönöm válaszát: CSCS
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
