904 találat a(z) pénztárgép cimkére
Dilemmák az online számlázás és az egyidejű pénztárgéphasználat miatt
Cikk
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Pénztárgéphasználat melletti számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. pénztárgépet használ, azonban a visszárut és göngyöleg-visszavételt nem tudja beütni a pénztárgépbe (nem képes mínuszos áfás nyugta kibocsájtására, azt a pénztárgépben egyéb kiadásban tudják szerepeltetni, de áfa forgalomból nem veszi le a gép), így arról minden esetben áfás számlát állítanak ki. Kell-e ezen számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon jelenteni? Köszönettel.
Bankkártyaterminál a fodrásznál – milyen nyugtát kell adni?
Cikk
Milyen nyugtához kell hozzátűzni a bankkártyaterminál által kiadott bizonylatot a pénztárgéppel nem rendelkező fodrászatban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Pénztárgépbeütési kötelezettség
Kérdés
Kedves Magos Zoltánné! Nagyon köszönöm kimerítő válaszát (amit lentre bemásoltam). Egyetlen kérdés maradt nyitott számomra: Amennyiben alkalmazzuk azt a verziót, hogy számlakiállítás miatt a pénztárgépbe nem ütjük be az adott értékesítést (ami egyébként számlánként nem éri el a 100 ezer forintnyi áfát!), ez esetben nem merüle-e fel a cégnek PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettsége? Válaszát előre is nagyon köszönöm! "Tisztelt Kérdező! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 159. § alapján főszabály szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa tv. 166. § (1) alapján, ha az adóalany a 165. § (1) b) pont alapján (nem adóalany vevő, készpénzes fizetés 900eFt alatt, és a vevő a számla kiállítását nem kéri) mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát kibocsátani. A nyugtakibocsátási kötelezettséget bizonyos – a 48/2013. (XI.15) NGM rendeletben szabályozott - tevékenységi körökben csak online pénztárgéppel lehet teljesíteni. A hivatkozott szabályokból következik, hogy egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kiállítani (számlát vagy mentesülés esetén nyugtát). Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenlegi jogszabályi háttér alapján nem merül fel, vagyis nincs olyan előírás, mely szerint a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kellene."
Pénztárgép/ügynöki készpénzbevétel kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Kiskereskedelmi egységgel (így pénztárgéppel) rendelkező vállalkozás termékeit (telefonos/e-mailes) megrendelés útján is -az ország minden pontjára- értékesíti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a központi ügyintézés helyén összekészítik egy bizonyos országrész cégeitől kapott megrendeléseket, azzal egyidejűleg kiállítják a készpénzfizetési számlákat, s a vállalkozás ügynöke kiszállítja azokat. A pénzt ő veszi át az adott helyszíneken. Viszont ez az ügynök sok esetben csak napokkal később (jellemzően péntekenként) ér vissza a központba, s a valóságban a pénz csak akkor kerül be a pénztárgépbe. A kérdésem az lenne, hogy mi van ilyenkor a pénztárgépbe ütési kötelezettséggel, életszerű-e az, hogy az X darab készpénzfizetési számla összegei azon a pénteken lesznek beütve a gépbe? Illetve egyáltalán ez esetben kötelező a pénztárgépbe történő beütés? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Pénztárgépbe beütési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Néhány ügyfelemmel szakmai vitába keveredtem annak kapcsán, hogy bizonyos bevétel beütendő-e a pénztárgépbe vagy sem. Emiatt kérném szíves segítségét: Fodrászkellékeket forgalmazó cég (s a másik kérdéses cég is kereskedelemmel foglalkozik) 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó készpénzfizetési számlát (amely egyébként bruttó 1,5 millió forint érték alatti) állít ki ügyfelének. A gyakorlatban az történik hogy besétál hozzá a partnere és megvásárol tőle például két fejmosó tálat bruttó 650 ezer forintért (online számlázás /5 napon belüli adatszolgáltatás rendezve). Ügyfelem úgy gondolja, hogy ezt az összegű készpénzfizetési számlát NEM kell a pénztárgépbe beütnie, mivel a 100 ezres áfát meghaladó adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz/tett. Véleménye szerint, ha ő ezt az online pénztárgépbe beüti, úgy dupla bevétele/adatszolgáltatása keletkezik. Én viszont azt gondolom, hogy a két online adatszolgáltatásnak semmi köze egymáshoz. Ön szerint a fent levezetett esetben be kell-e ütni a pénztárgépbe a nevezett bevételt? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Mozgóbolt – kávéárusítás – pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely jelen pillanatban egy kávézót bérel, ahol online pénztárgépe van. A kávézó mellett elkezdett egy kismotorral – mozgóbolt tevékenység keretében – kávét árulni, ahol nyugtát állított ki az értékesítései után. Kérdésem, hogy a mozgóbolt pénztárgépköteles-e? Köszönettel: Papp Mónika
Pénztárgép – vegyes nagykereskedelem, olykor kisereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 46.90 vegyes termékű nagykereskedelem TEÁOR kód alatti főtevékenység alatt kézi számlákat állít ki minden vevője felé (készpénzes és átutalásos számlákat is). A tevékenységi kör igen sokrétű, biztonságtechnikai eszközök, ehhez kapcsolódó kamerák, műszerek, diódák, távirányítók, autóriasztók kereskedelmével stb. foglalkozik. A 3/2013. NGM-rendelet szabályozza a pénztárgéphasználatra kötelezettek körét, vagyis a 46.2 – 46.7 nagykereskedelmi tevékenység kiskereskedelmi értékesítése tekintetében írja elő a pénztárgéphasználatot. Társaságunk nagykereskedő, de az értékesítés 5 százalékában, ritkán kiszolgál magánszemélyeket is (de az ő részükre is készpénzes számlát bocsát ki). Kérdésem, hogy szükséges-e beszerezni pénztárgépet, illetve, ha szükséges, akkor kiváltható ennek használata a PTGSZLAH nyomtatvány használatával? Válaszát köszönöm.
Taxiórazárás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a taxióranyugtát és a pénztárgépnyugtát is oda kell adni az utasnak, vagy csak a pénztárgépnyugtát? A taxiórazárás mindennap kötelező? Válaszukat előre is köszönöm.
Készpénzes online számla 100 ezer forint áfatartalommal és a pénztárgéphasználat
Kérdés
Számítógépes számlázóprogrammal kiállított készpénzes számla összegét be kell ütni a pénztárgépbe is. Most, július 1-e után nemcsak a pénztárgép jelenti az összes készpénzes vásárlás értékét a NAV felé, hanem a 100 ezer forint áfatartalom feletti számlák esetében az online számlázó program is. Nem jár ez kétszeres adóvonzattal, vagy van megoldás rá, esetleg ezeket a tételeket nem kell a pénztárgépbe beütni? Lehetséges az, hogy ha minden tételről az online számlázóprogram segítségével állítok ki számlát, és engedélyezem, hogy az összes számlát beküldje a NAV-nak, akkor nem kötelező a pénztárgéphasználat?
Kereskedés, számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedő kft., amelynek boltja is van, pénztárgéphasználatra kötelezett, de állít ki átutalásos számlát is. A vevő közben mégsem utalja át a pénzt, hanem készpénzben fizeti ki. Ekkor a kft. a pénz átvételekor bevételi pénztárbizonylatot állít ki és a készpénzt nem üti be a pénztárgépbe. Kérdezem: helyes-e ez az eljárás, ha nem, mi a teendő? Válaszukat köszönöm.
Pénztárgép használata mellett vevő kérésére számla kerül kiállításra
Kérdés
T. Szakértő! Pénztárgépet használó üzletben, ha a vevő számlát kérne a vásárlásról, és az abban a számlában az áfa esetleg meghaladná a 100 ezer forintot, akkor a pénztárgépben is benne van a 100 ezer forint áfa, meg a készpénzes számláról is készül jelentés. Ha erről a számláról jelentést kell késziteni, nem fog esetleg a NAV-nál duplán jelentkezni? Köszönöm a választ
Pénztárgép és nyitvatartási idő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy pénztárgépet működtető kereskedelmi egység, üzlet valóban csak nyitvatartási időn belül használhatja a pénztárgépet? Például: 18 óráig van az üzlet nyitvatartási ideje. Tehát 18 órától bemenni nem lehet – ez így rendjén is van. Akik bent vannak és még sorban állnak, hogy kifizessék az általuk választott termékeket, ők csak 18 óráig fizethetnek? Valóban ellenőrzi ezt a NAV és büntetést szab ki, ha nyitvatartási idő után használják a pénztárgépet? Milyen jogszabályból lehet ezt kiolvasni? Válaszát előre is köszönöm!
Vita az adóellenőrrel a pénztárgép használatáról
Cikk
Olvasónk sérelmezte, hogy az adóellenőr eltérően ítélte meg két, piaci kiskereskedelemmel foglalkozó két vállalkozó pénztárgép-használati kötelezettségét. Kérdésére Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Nyugtatömb
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, katás adózó még nem kötelezett pénztárgép használatára. Kérdés: a nyugtatömböt tételesen (laponként) kell-e rögzíteni, vagy lehet egy összegben, a nyugtatömb összesítése alapján? Segítségét köszönöm: Ildi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
