49 találat a(z) nyugellátás cimkére
Nyugellátás: kivételesség, méltányosság a megállapításban, emelésben
Cikk
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sajátjogú és hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságot a biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási (járulékfizetési) teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek szociális rászorultsági szempontok, a jogosultsági feltételek méltányosságból sem mellőzhetők.
Nyugdíj összege: így számolják, ha több uniós országban is dolgozott – példával
Cikk
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően egyre többen vállalnak munkát külföldön, mely munkavégzésük okán jogosan merül fel a kérdés, hogy a külföldi munkavállalásuk után hogyan, mely országtól fognak nyugdíjban részesülni, mely szerv fogja megállapítani a nyugdíjat.
Minimálbér vagy a garantált bérminimum? Ezt kell figyelembe venni a nyugellátások, korhatár előtti ellátások megállapítása, folyósítása során
Cikk
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Tévhitek a nyugellátás idei érvényesítésével kapcsolatban
Cikk
Az év vége közeledtével ismét sokakban felmerül a kérdés (feltéve, hogy betöltötték a nyugdíjkorhatárt vagy rendelkeznek a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági idővel), hogy még az idén érvényesítsék a nyugdíjjogosultságukat vagy várjanak a jövő évig.
Nyugdíj előtt: ekkor érdemes tovább dolgozni, illetve a folyósítás nélküli megállapítást kérni
Cikk
Olvasónk nyugdíjazás előtt áll. Kétségei támadtak azonban, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után érdemes-e tovább dolgozni vagy sem. Mennyit számít néhány hét, illetve mikor érdemes kérni a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását? Mindezek miként befolyásolják a várható nyugdíj mértékét? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj összegének számítása
Cikk
Hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – jogosultsági feltételrendszere nem egyszerű. Van ezeknek törvényi minimuma, hogyan alakul a mértékük, ha a jogszerző a halála időpontjában már részesült valamilyen nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy aktív dolgozóként hunyt el? Cikkünk ezeket járja körbe.
Nők 40: nyugdíj visszamenőleges megállapítása
Cikk
Olvasónk 2020 szeptemberében éri el a nők 40 kedvezményes nyugdíjazásához szükséges szolgálati időt, utódjának betanítása azonban fél évet vesz igénybe. Kérheti majd visszamenőleg a nyugdíj megállapítását? Milyen feltétele van annak, hogy 2021-ben a 13. havi nyugdíjat megkaphassa? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Korhatáron túl, nyugdíjon innen
Cikk
A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.
Olcsóbban köthető nyugellátásra megállapodás – pontosítás
Cikk
2019 januárjától a július 20-án elfogadott adócsomag értelmében a mostaninál olcsóbban köthető megállapodás nyugellátásra.
Ki mehet öregségi nyugdíjba 2015-ben?
Cikk
Az idei évben kizárólag az 1953. előtt születettek szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltés alapján, a születési évüknek megfelelően. Rajtuk kívül csak azok a nők mehetnek öregségi nyugdíjba, akik rendelkeznek a 40 év jogosultsági idővel.
Nyugellátás korhatár előtt
Cikk
Van-e bármilyen lehetősége korhatár előtti nyugdíjazásra az 1956-ban született nőnek? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Méltányossági nyugdíjemelés és segélyezés
Cikk
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. törvény 66. §) alapján különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén méltányosságból kivételesen emelhető a folyósított nyugellátás összege, illetőleg egyszeri segély engedélyezhető.
Bejelentési kötelezettség nyugdíjasoknak: két hét és lejár a határidő
Cikk
A nyugellátás szüneteltetésének kötelezettségét tehát az a jogviszony határozza meg, amelyben a nyugellátásban részesülőt foglalkoztatják. Tehát közalkalmazotti jogviszony esetén a jogviszony fennállásának időtartamára, az elért kereset összegétől függetlenül szüneteltetni kell a nyugellátást. 2013. január 1-jén a szóban lévő jogviszonyokban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy jogviszonya fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Árva- és nyugellátás méltányosságból
Cikk
Összefoglaló cikkünkből kiderül, hogy mikor, milyen feltételekkel lehet árvaellátást igényelni.
Nyugellátás visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Molnár László Úr!Cikkében az alábbiakat olvastam: amennyiben nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll éves szinten 1.764.000 forintot kereshet az adott év december 31-éig. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a december havi nyugellátásást vissza kell fizetni.Akkor teszem fel 147.000,- Ft-ot kap 11 hónapon keresztül, december pedig 2.000.000 forintot, akkor a december havi nyugdíját kell csak visszafizetni, és következő év januárjától már újra kaphatja a nyugdíjat.Tisztelettel Várom válaszát
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
