483 találat a(z) munkaidőkeret cimkére
Munkaidőkeret végén több lett kifizetve, mint amit ledolgozott a munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Hivatkozva a : https://adozona.hu/munkajog/Munkaidokeret_alkalmazasa_berezes_LJB6WV cikkre a következő kérdés merült fel: Hogyan jár el helyesen a munkáltató, ha a munkavállaló a munkaidő tartama alatt nem dolgozta le az előírt munkaidőkeretet? Visszavételezhető tőle a többlet kifizetés? Délelőtt, délután, szabadnap beosztás szerint dolgoznak, és mivel figyelni kell a havi egy vasárnapot, így előfordul, hogy havi szinten egy-két nappal kevesebbet dolgozik, mint az előírt keret. Az elszámolás végén van olyan munkavállaló, aki 4 nappal kevesebbet dolgozik, mint a társai, de ugyanúgy megkapja a havi bért, ezt a többiek nem tartják igazságosnak ... Sajnos a munkáltató nem tudja másként beosztani, mert az intézmény 6-22 óra között tart nyitva rendeltetésszerűen hétvégéken is. Ami többletbérként van kifizetve, de nem dolgozta le a munkavállaló, azt vissza lehet valamilyen jogcímen kérni? Válaszukat köszönöm!
Munkaidőkeret alkalmazása, bérezés
Cikk
A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!
A munkaidőkeret hossza
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól tudom-e, hogy a munkaidőkeret hossza egy műszakban dolgozó munkavállaló esetén maximum 4 hónap lehet, ennél hosszabb időtartamban nem lehet megállapodni? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalót német családokhoz küldi ki dolgozni, ahol takarítanak, mosnak, főznek. Háztartási alkalmazottak. Hogy lehet az ő munkaidejüket törvényileg megoldani? Tervek szerint egy hónapot dolgoznának kint, egy vagy két hónapot itthon, aztán újra kint. Munkaidőkeret erre megoldás lehet vagy más szabályozás vonatkozik erre, például pihenőidő, ünnepek? Köszönöm a segítséget. Szilvia
Idényjellegű tevékenység 6 havi munkaidőkeretben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasatomban a munka törvénykönyve idényjellegű munkavégzés esetén, kollektív szerződés nélkül is engedélyezi a 6 havi munkaidőkeret alkalmazását. Idényjellegű tevékenységnek tekinthető egy Balaton-parti kávézó működése abban az esetben, ha csak húsvéttól szeptember végéig üzemel? Az év fennmaradó részében a cég nem végez tevékenységet, a képviselőjén kívül más nincs állományban. A munkaszerződések húsvéttól határozatlan időre köttetnek, de a többéves gyakorlat szerint szeptember végén közös megegyezéssel felbontódnak. Jogkövető ebben az esetben a 6 havi munkaidőkeret alkalmazása? Előre köszönöm válaszát. HI
Munkaidőkeret változtathatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő esetben kérem szíves állásfoglalását. A kihirdetett munkaidőkeret hossza változhat-e egy év folyamán? Azaz tarthat-e az év elején az első keret 01. 01 - 03. 31-éig, és azt követően minden keret igazodik az adott naptári hónaphoz? Vagy akár dec. 01-jétől következő év 02. 28-ig tartana egy keret, és azt havi keretek követnék november végéig? Köszönettel.
Munkaidőkeret – munkaközi szünet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő alkalmazottat háromhavi elszámolású, átlag napi 4 órában (munkaidőkeret) foglalkoztat. A többi – heti 40 órás – foglalkoztatott esetében a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe (6 óra munkavégzés után 30 perc), nem fizetjük ki, így fél órát levonunk a napi munkaidőből. Jól gondoljuk-e, hogy a munkaidőkeretes dolgozónál, ha egy nap többet dolgozik 6 óránál, akkor neki is le kell vonni a fél órát? Ha a negyedévben többet dolgozott, mint az előírt napi átlag 4 óra, akkor – megállapodás esetén – kiveheti a túlórát szabadnapként a későbbiekben, vagy kötelesek vagyunk kifizetni neki 50 százalékos bérpótlékkal? Megfelelő-e az alábbi megfogalmazás a munkaszerződéshez csatolt munkáltatói tájékoztatásunkban: "A munkaközi szünet időtartama a napi 6 órát elérő és 9 órát meg nem haladó jelenlét esetén 30 perc, a napi 9 órát meghaladó jelenlét esetén 45 perc (30 perc, 15 perc), mely nem része a munkaidőnek." Vagy az Mt. 103. § (6) bekezdése szerint a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén is 20 percet kell biztosítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Munkaidőkeret
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérem iránymutatásukat. Kollektív szerződés alapján a munkavállaló 12 havi munkaidőkeretben dolgozik, munkaszerződése szerint munkaideje heti 40 óra, díjazása órabérben van megállapítva. Munkaviszonya március 19-én megszűnt. Januárban minden munkanapon 6 órát, februárban minden munkanapon 7 órát, márciusban napi 8 órát dolgozott. Helyes-e, hogy a ténylegesen ledolgozott időnek megfelelő munkabért kapta, az órabér figyelembevételével, és nem a szerződése szerinti heti 40 órás bért kapta meg? Munkaviszony megszűnése esetén hogyan kell eljárni? Nem volt lehetősége a heti 40 órát ledolgozni, az összes ledolgozott órája 377 óra (és 377 óra figyelembe vételével kapta meg a havi bérét), de a heti 40 óra figyelembevételével 432 órát kellett volna dolgoznia. Kell-e bérkiegészítést adni ebben az esetben? Helyes-e az eljárás, ha a le nem dolgozott munkaidőre bérkiegészítést számfejtünk? Viszont erre az időre – jelen példánál 55 óra – munkavégzés nem történt. A munkáltatónak mégis kell bért fizetni erre az időre, tekintve, hogy a szerződése és a NAV bejelentése heti 40 órás munkavégzést rögzít? Válaszukat előre is köszönöm!
A hároméves munkaidőkeretről
Cikk
A hatályos munka törvénykönyve szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb harminchat hónap is lehet. A törvény tehát a munkaidőkeretnek kollektív szerződés rendelkezésével elrendelhető maximális mértékét a korábbi 12 hónap helyett 36 hónapban határozza meg azzal, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Ahhoz, hogy a munkáltató ezzel a lehetőséggel éljen, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják. A hosszabb tartam az – egyelőre kevésbé elterjedt – elszámolási időszak tekintetében is megfelelően irányadó.
Betegszabadság, táppénz időtartama beleszámít-e a munkaidőkeretbe?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. A szabadságát órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól. 2019. 03-04 munkaidő kerete 160ó+160ó=320 óra. 2019. 03. 01-03. 10 között munkarendje szerint ledolgozott: 4x12 órát=48 órát ( 03,04,07,08 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 6 munkanap: 6x8=48 óra) 2019. 03. 11-étől beteg lett, ezért 03. 11-étől 03. 28-áig kiveszi a 10x12óra=120 óra éves betegszabadságát a beosztás szerinti munkanapjain (11-12, 15-16, 19-20, 23-24, 27-28 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 13 munkanap: 13x8=104 óra.) A 2019. 03. 29 - 03. 31. közötti időszakra táppénzes állományba kerül: a három napból 29-30 szabad 31 munkanap, tehát beosztás szerint 1x12óra táppénz. (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 1 munkanap: 1x8=8 óra.) Dolgozónk egész április hónapban keresőképtelen marad. Kérdésem az, hogy a betegen töltött munkaidő beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét idejével? Fenti esetben dolgozónak keletkezett-e túlmunkája? Jól gondolom-e, hogy fenti esetben a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét tartamának idejével? Vagyis 320 ó- 104 ó betegszabadság – 8 ó táppénz – 160 ó áprilisi táppénz = 48 óra. Tehát 48 óra a két havi munkaidőkerete, melyből ledolgozott 03. 01 - 03. 10. között 48 órát, így nem keletkezett túlórája. Köszönöm válaszát.
Vasárnapi pótlék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szeretne háromműszakos (8 órás) munkarendet bevezetni, jelenleg kétműszakos munkarendet alkalmazunk, működésünk eléri a heti 80 órát, vasárnapra is beoszthatók a munkavállalók, illetve háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Az éjszakai műszak az egyik esetben vasárnap 22 órakor kezdődne, és hétfőn 6:20-ig tartana, ilyenkor ezt a napot lehet hétfői munkanapnak minősíteni? A 22-24 óra közötti időszakra meg kell-e adni a vasárnapi 50 százalékos pótlékot? Ha a munkavégzés vasárnap 21:20-tól kezdődne (a tömegközlekedést figyelembe véve), és hétfőn 5:40-ig tartana, abban az esetben lehetne-e hétfői munkanapnak minősíteni ezt a napot? Ha nem lehet hétfői munkanapként figyelembe venni, akkor vasárnapi munkanap szerint kell kezelni? Ilyenkor milyen időszakra jár a vasárnapi pótlék? A 21:20-24 óra közötti időszakra, vagy mind a 8 óra munkaidőre? Köszönöm előre is a válaszukat. Kertész Mónika
4 havi munkaidőkeret elszámolása
Kérdés
Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!
400 óra túlóra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk rendelkezik kollektív szerződéssel, tehát eddig 300 óra túlórát tudtunk alkalmazni évenként, maximum 12 havi munkaidőkeretben. Tudjuk-e a 400 órát alkalmazni, ha a munkaidőkeretet nem növeljük 36 hónapra? Ebben az esetben megvan-e a kötelező pihenőidő? Tisztelettel.
Egyetemista foglalkoztatásának különös esete: többet is dolgozna, ha ráérne
Cikk
Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Egyenlőtlen foglalkoztatás – behívás
Kérdés
A februári Válaszadó utolsó oldalán az egyenlőtlen foglalkoztatással kapcsolatos kérdésre olvastam választ. Ha nem a munkavállaló oldaláról közelítjük meg a problémát, hanem a foglalkoztató érdekkörében, megoldás lehet-e az Mt. 193. § szerinti "behívásos" munkavégzés részmunkaidős (maximum heti 30 órás), munkaidőkeretes munkaszerződéssel, órabéres díjazással és a munkaszerződésben rögzítetten, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján történik a havi bérszámfejtés? (Ismereteim szerint így nem kell állásidőt fizetni a magasabb óraszámmal megállapított munkaidőkeret ki nem használt órái után.)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
