113 találat a(z) lakásáfa cimkére
Telek értékesítése házzal – 5% áfa?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Építési vállalkozásunk vásárolt 27%-os áfával egy építési telket, amin ebben az évben felépít egy új építésű házat (megfelelnek a paraméterei az 5%-os áfakritériumnak), és azt magánszemélynek eladja. Kérdéseink: – Levonható-e a vásárláskori 27% áfa? – A teljes kivitelezésre (tehát telekkel együtt a ház építése, illetve értékesítése) alkalmazhat-e 5%-os áfát? Ha van garázs, egyéb melléképület, arra tudjuk, hogy csak 27%-ot lehet. – Fel kell-e valahol tüntetni értékesítéskor, hogy mekkora értéket képvisel a telek, vagy sem (tehát kötelező-e megbontani, hogy mekkora a telek és mekkora a ház értéke)? –A társaságunkat terheli-e vagyonszerzési illeték, vagy sem (van-e mentesség, hiszen házat épít a telekre)? A későbbi magánszemély vásárlót sem terheli, mivel ő komplett családi házat vásárol tőlünk telekkel? Köszönettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Új lakás végszámlája eltérő áfakulcsú előleg esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen áfakulccsal kell az új építésű lakóingatlan végszámláját kiállítani, ha korábban, 2015-ben több 27 százalékos áfatartalmú előlegszámlára történt már részfizetés? Az adásvételi szerződés bruttó összegben határozza meg a lakás árát. Üdvözlettel köszönöm válaszát.
Üdülő lakássá minősítése
Kérdés
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
Lakásáfa
Kérdés
Meglévő házra tetőtérbeépítéssel, építési engedély birtokában új lakás létesítése 5 százalékos áfakulcsú értékesítésnek minősül-e?
Új lakás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésekor a fővállalkozó 5 százalékos áfa felszámításával állítja ki a számlát a megrendelő felé. Kérdés, hogy a kivitelezésben részt vevő építési alvállalkozók a számlájukban 27 százalékos áfát számíthatnak fel a fővállalkozónak?
Terasz eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy kft. többlakásos ingatlanokat értékesít, a lakások alapterülete a terasszal együtt meghaladja a 150 négyzetmétert, például terasszal együtt 160 négyzetméter az ingatlan. Ez esetben hány százalékos áfamértékkel kell számlázni? Köszönettel: Tóth Mária
Figyelem, így változtak a lakásáfa szabályai július közepén!
Cikk
Az áfatörvény július közepétől hatályos módosítására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhatóság legfrissebb tájékoztatójában.
5 százalékos áfa
Kérdés
Lakások, társasházak esetén az áfatörvény 3. számú melléklete szerinti értékhatár megállapításánál az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Az összes hasznos alapterület számításánál figyelembe kell-e venni a loggia, a terasz, az erkély, illetve a tornác területét? 2.) Egylakásos lakóház építésénél a pinceszinti helyiség a lakóingatlan része-e, és beleszámítandó-e a hasznos alapterületbe figyelembe véve azt, hogy igen gyakran a kazán és a mosóhelyiség is ezen a szinten kerül elhelyezésre? 3.) Társasház esetében, ahol a lakástól függetlenül, nem a lakáson belül elhelyezkedő tárolók értékesítése is történik, azoknak az értékesítésekor 5 vagy 27 százalékos adómértéket kell-e alkalmazni? Válaszukat köszönöm.
5 százalékos lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság 5 százalékos áfakulccsal szeretné értékesíteni a 2016 szeptemberében elkészült új lakásait a vállalkozás ügyvezető tulajdonosának. Az ingatlanok egy 14 lakásos társasházban helyezkednek el. A lakások külön helyrajzi számmal fognak rendelkezni, a jellemző lakásméret 60 négyzetméter. Az ingatlanban a lakásokon kívül még a fűtéshez, az áramellátáshoz szükséges "gépház", kerékpártároló, közlekedő folyosók, lépcsőház található. Az lenne a kérdés, hogy az ingatlanok 5 százalékos áfakulccsal értékesíthetőek-e? Egy utólagos ellenőrzésnél jelenthet-e gondot, hogy a vevő az építtető vállalkozás tulajdonosa, ügyvezetője? További kérdés, hogy a társasház, nem lakás célú ingatlan részeire, kerékpártárolóra, gépházra, folyosókra is érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs? Az ingatlan telkén készült egy kerítés, valamint az udvart térkövezték parkolás céljából. A telek és a társasház egy helyrajzi számon van, a lakások – ahogy említettem – külön-külön alszámot fognak kapni. Az udvar és a kerítés értékesítése a lakásokkal együtt történne. Kérdés: az udvar és a kerítés tekinthetőek-e a lakások, a társasház részeinek, érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs?
Hasznos alapterület
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari tevékenységet végző cég magánszemély részére 5 százalékos áfával állítja ki a számláit, mivel az általunk értelmezett hasznos alapterület az előírtakat nem haladja meg. (Többlakásos ingatlanok esetén a lakásonként 150 négyzetmétert, egylakásos lakóingatlanoknál a 300 négyzetmétert.) Viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát. Ezért a kérdésem, hogy a hasznos alapterületbe a lakásokhoz tartozó pince, terasz, erkély beletartozik-e? Az állásfoglalás szerint tehát, ha a többlakásos ingatlan hasznos alapterülete pincével együtt a 150 négyzetmétert meghaladja, akkor csak 27 százalékos áfatartalommal állíthatta volna ki a cég a számláit? Egylakásos ingatlan alapterülete terasszal együtt több mint 300 négyzetméter, ebben az esetben az 5%-os áfakulcs nem alkalmazható? Tisztelettel: Lászlók Éva
Csok-os generálkivitelezés és az áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több kérdésem van. Generál ivitelezőként családi házakat építünk, olyan személyeknek, akik igénybe veszik a csok adta lehetőségeket. Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben az általunk kiállított számla áfatartalma 5 százalék? A számlán elég fetüntetni a szerződés számát a megnevezés rovatban? Az általunk vásárolt anyagok 27 százalékos áfatartalmúak, hogyan számlázzuk ezt tovább? Az alvállalkozók felénk hány százalékos áfát érvényesítenek? Milyen költségek számítanak bele az építési költségbe, például tervezés? Látszik a kérdésekből, hogy teljesen homályos számunkra ez az új lehetőség. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni a szabályszerű eljárás menetéről. Köszönettel és tisztelettel: Szabó Jánosné
Új lakás – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem beruházóként egy régi irodaépületből (amely szerkezetig visszabontásra került) lakásokat alakít ki. Ilyen esetben alkalmazható-e az 5 százalékos áfa vagy 27 százalékot kell felszámítani? (Megjegyzés: a bankkal is folyik a vita, hogy a csok igénybe vehető-e.)
Új lakás építése esetén az alvállalkozó áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély megrendelésére egy kft. új lakást épít. Az elkészült munkáról 5 százalékos áfát tartalmazó számlát fog kiállítani. Kérdés, hogy a munkában részt vevő alvállalkozóknak az áfa vonatkozásában fordított adózást kell alkalmazni, vagy pedig a 27 százalékos áfát számítják fel? Köszönettel.
Új építésű lakás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalást szeretnék kérni Önöktől a következő ügyben. 2015. 08. 03-án kelt adásvételi előszerződésben új építésű lakást vásároltunk a feleségemmel egy ingatlanforgalmazó/építő cégtől. A szerződésben 34 millió 815 ezer forint bruttó vételár szerepel, az áfa összege és százaléka nincs feltüntetve. Az ingatlant még nem adták át. Az lenne a kérdésünk, hogy ebben az esetben – mivel az új építésű lakások áfakulcsa időközben csökkent – az eladó/építtető köteles lenne-e az alacsonyabb áfakulccsal számolni, és ezáltal olcsóbban értékesíteni az ingatlant? Vagy ez az áfacsökkenés egy az egyben az ő nyeresége marad, mi pedig nem részesülhetünk ebben a "kedvezményben", ami a magánszemélyeknek járna? Segítségüket előre is köszönöm.
Ingatlan 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásomban újépítésű ingatlant vásároltam 2015. szeptemberben. A szerződés szerint 2015. december 31-ig az ingatlan árának a 80 százalékát 27 százalékos áfa mellett megfizettem. Az eladó az ingatlan árának 2016. évre fennmaradó 20 százalékát a kérésére a NAV-tól kapott állásfoglalás 2. pontja szerint szeretné a számláját kiállítani. Az állásfoglalás az alábbi linken olvasható: file:///D:/Users/dutka/Downloads/lakas_ertekesites_5_szazalek_afa_VEGLEGES%20(1).pdf Helyesen történne a számla kiállítása, ha az adásvételi szerződés az alábbiakat tartalmazza: „a vevő megvásárolja a kölcsönösen kialkudott mindösszesen bruttó X Ft összegű vételárat, amely tartalmazza a jelenleg 27 %-os mértékű áfaösszeget”? Álláspontom szerint az 1. pontban leírtak alkalmazandók, mivel én annak tudatában kötöttem meg az eladóval a szerződést, hogy tudtam, mennyi az áfa értéke, így nettó értékkel tudtam számolni. Abban az esetben, ha a 2. pont érvényesülne, úgy valós kár ér, mint vállalkozót, mivel a nettó értékem növekszik. Megtisztelő válaszát megköszönve: Bodnár Béla
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
