123 találat a(z) kiválás cimkére

Beolvadásos kiválás Kérdés

Kiskereskedelmi különadó Kérdés

Kiválás leértékeléssel – társasági adó Kérdés

Kapcsolt vállalkozás bejelentése kiválás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből (A) kivált egy másik kft. (B), a tulajdonosok mindkét kft.-ben azonosak (tulajdonosi hányaduk is ugyanaz, mindannyian magánszemélyek, egymástól függetlenek, nem állnak rokoni kapcsolatban 50-17,75-15-17,25%). Az 50 százalékos tulajdonos a 17,75 százalékos tulajdonos volt férje. A két cég között 02.28-án kiállítottak egy számlát, a kérdésem az lenne, hogy kapcsolt vállalkozások-e, illetve ezt be kell-e jelentenünk mindkét cég vonatkozásában? B cégnél a NAV törzsadatában be van jeyezve A cég mint jogelőd. Köszönöm.

Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor

Kedvezményezett kiválás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melyben 24-51-10-15% tulajdoni hányadokkal rendelkeznek a tagok. Kiválással szeretnének új céget alapítani, mely során a jogelődben lévő ingatlan a jogutód társaságba kerülne át. A jogelőd gazdasági társaságban 10%-os részesedéssel rendelkező tag sajnos nemrégiben meghalt. Kérdésem, hogy az újonnan létrejövő gazdasági társaság alakulása megfelel-e a tao és osztaléktörvény szerinti kedvezményezett kiválásnak, akkor ha a jogelőd társaságból csak három tag lesz tagja az új társaságnak úgy, hogy megtartják a 24-51-15% tulajdoni részesedésüket, és a 10%-os (sajnos elhunyt tag helyett) tulajdoni résznek olyan személy lesz a tulajdonosa, aki a jogelőd társaságnak nem tagja? Lehet-e úgy kedvezményezett a kiválás, hogy csak három tag alkotja az új társaság tulajdonosi körét? (Bár így már nem tud megmaradni 24-51-15%) arány? Köszönöm a választ.

Fejlesztési tartalék kiváláskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha kiváláskor az eszközökkel szemben fejlesztési tartalék is kiválik, akkor módosul a fejlesztési tartalék felhasználási határideje? A fejlesztési tartalékot 2015-ben képeztük. A felhasználás végső időpontja 2019.12.31. Ha a cégből kiváló eszközökkel együtt fejlesztési tartalék is kiválik, akkor is marad 2019.12.31-e a felhasználási határidő, vagy a kiválás miatt ez kitolódik? Köszönettel: Jancsó Katalin

Katás és kivás időszak kezdete átalakulás, egyesülés, szétválás esetén Cikk

A joggyakorlat során gyakran felmerülő kérdés, hogy mely időpontban keletkezik a kisadózókról szóló törvény szerinti adóalanyiság egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaság esetén. Bár a két adónem szabályozása ugyanazon törvényben található, a kisadózó vállalkozások tételes adójára, illetve a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok eltérően rendelkeznek arról a jogi helyzetről, amikor az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében létrejövő jogalany kíván belépni a kata, illetve a kiva hatálya alá.

Kedvezményzett átalakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiválás esetén, ha eredetileg 3 millió forint jegyzett tőkével egy kft.-ben 50-50 százalékban van két tulajdonos, melynek a megosztandó vagyona 200 millió forint, és a kiválás után egyik tulajdonos marad 3 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint vagyonnal, plusz a kiváló (új) cégbe a másik tulajdonos kerül 3 millió forint jegyzett tőkével és 50 millió forint vagyonnal (ez egy ingatlan) – ezt a kiváló tulajdonos elfogadja egyéb pénzbeli ellentételezés nélkül –, az lehet-e kedvezményezett átalakulás az illetékmentességi szempontok szerint? Szja-fizetési kötelezettség keletkezik-e a kiválás kapcsán?

Kiválás Kérdés

Kedves Adózóna! 'A' cégből kiválással létrejött 'B' cég, melyben 'A' 100 százalékban tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy társaságiadóelőleg-bevallást 'B' cégnél a kiválást követő 30 napon belül kell-e beadnom? Ha igen, akkor mi az alapja? Olyan tevékenység miatt történt a kiválás, amiből 'A' cég nem szerzett sosem bevételt. Előre is köszönöm a segítségüket.

Külföldi cég kilépése kivás cégből Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kivás cég tulajdonosai két belföldi magánszemély, és egy EU-s társaság. A külföldi társaság ki szeretne lépni, elvinné a saját törzstőkerészét, ezzel az összeggel csökkentenék a jegyzett tőkét. (3 millió forint feletti marad!) Ezen kívül kapna egy jelentősebb összeget az eredménytartalékból. Ezt minek kellene tekinteni? A belföldi kft. szempontjából milyen adók terhelnék? Válaszukat előre is köszönöm!

Kedvezményezett átalakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, amely 100%-os tulajdonosa B cégnek. B cégből ingatlan és ingatlanon végzett beruházás a hozzá kapcsolódó hitelekkel és saját tőkével szemben átkerülnek a már létező, C cégbe, ahol így "A" cég 48%-os tulajdont szerez. "A" cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, mint "C" cég tulajdonosai. "A" cég az átadással nem szerez készpénzt. "C" cég tulajdonosi szerkezete a beolvadás után így néz ki: 48% "A" cég, 26% 1. magánszemély, 26% 2. magánszemély. "A" cég tulajdonosi szerkezete: 55% 1. magánszemély, 45% 2. magánszemély. "B" cég tulajdonosi szerkezete: 100% "A" cég. Kérdéseim: ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulás-e, felmerül-e illeték- illetve áfakötelezettség, ebből a szempontból minek számít a bérelt ingatlanon végzett beruházás? Köszönettel: Jancsó Katalin

Átalakulás és kiválás egy lépésben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság tagjai a cég kft.-vé történő átalakulását határozták el, miközben ugyanezen átalakulás folyamán az egyik tulajdonos kiválna, tehát két kft. jönne létre a folyamat során. Lehetséges egy átalakulás (bt.-ből kft.) és egy kiválás végrehajtása a jelenlegi jogi szabályok szerint egyidejűleg? Segítségüket köszönöm.

Kiválás Kérdés

Egy kiválás során a vagyonmérleg-tervezet 2018. 06. 28-ai dátumra készült, a 2017. 12. 31-ei beszámoló adatainak felhasználásával. A végleges vagyonmérleg dátuma 2018. 09. 30.volt, az erre az időpontra készített közbenső mérleg adatainak felhasználásával. Elhúzódott a cégbírósági eljárás, ezért a kiváló céget 2019. 05. 22-én jegyezték be. A végzés alapján a létesítő okiratának kelte 2018. 12. 13., a cég adószáma 2019. 04. 30-ától érvényes. A kiváló cég nyitómérlegének dátuma a bejegyzés napja lesz? És melyik időszak mérlegadataival kell megnyitni: a beadott végleges vagyonmérleg (2018. 09. 30.) vagy év végi beszámoló (2018. 12. 31.), vagy új közbenső mérlegnek kell készülnie 2019. 05. 22-ére?

Cég kiválása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk „A Kft.”, mely termelő tevékenységet végez, úgy döntött, hogy kiválik belőle egy „B Kft.”, mely a továbbiakban eszközkezelő cégként működne, és vinné az „A Kft.” teljes eszközparkját. Majd az „A Kft.” bérelné vissza „B Kft.” eszközeit a további termelést lehetővé téve. A „B Kft.” társasági adózást választ, amíg az „A Kft.” a jelenlegi társasági adózás helyett belépne a kiva hatálya alá. Az „A Kft.” részére ez előnyös lehet, tekintettel arra, hogy az élő munkaerő ebben a kft.-ben marad. Az „A Kft.” a 2018-as adóév zárásánál fejlesztési tartalékot képzett. Ezt a fejlesztési tartalékot a „B Kft.” kiválása után elviheti az „A Kft.”-ből és felhasználhatja-e teljes mértékben? A szétválás folyamata adózás és számviteli szempontból hogyan néz ki lépésről lépésre az „A Kft.” és a „B Kft.” esetében külön-külön és együttesen nézve? A továbbiakban az „A Kft.” és a „B Kft.” tulajdonosi szerkezete egyforma lesz. Válaszát előre is köszönöm.