233 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére
Szoftverfejlesztésnél felmerült költségek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szoftver továbbfejlesztése során felmerült költségek, mint például a tesztelés, hibajavítás könyvelhető a 815-be, mert tulajdonképpen ezt beépítjük az árba, vagyis a követési díjba? Az ipánál lehet ez bevételcsökkentő tétel, ha a vevőszámlákra kiírjuk a közvetített szolgáltatást?
Utazási iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Utazási iroda más, közösségen belüli (nem magyarországi) utazási irodák utazási csomagjait értékesíti belföldön. A csomagokhoz más szolgáltatást nem tesz hozzá, csak a saját jutalékát és jutalékkal növelt áron adja tovább. A vevők egyfelől belföldi utazási irodák, akik maguk is továbbértékesítik a szolgáltatást, másrészt pedig magánszemélyek, akik az áfatörvény 15. fejezete alapján utasnak minősülnek. Kérdéseink: 1. Közvetített szolgáltatásként az általános szabályok szerint adózik-e az ügylet, vagy az áfatörvény 15. fejezete alá kell sorolni? 2. Áfa szempontjából hogyan kell kezelnünk a bejövő számlákat és a kimenő számlákat? Vonatkozik-e a bejövő számlákra a fordított adózás? Ha igen, jogosultak vagyunk-e áfalevonásra? Üdvözlettel: Kaszab Éva
Egészségügy – telefonszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egészségügyben működő bt. (háziorvos) befogad számlát központi fenntartású közegészségügyi intézménytől, melyben közvetített szolgáltatásként hulladékkezelés, telefon és takarítás van átszámlázva (SZJ-szám nincs feltüntetve, csak szöveges tartalom). A bt.-nek – amennyiben nem számláz ki magánhasználatot a bt.-ben közreműködőknek –, meg kell-e fizetni a vélelmezett magánhasználat után az szja-t és az eho-t? Van-e mentesítés ilyen esetben (2017-es, 2018-as szabályok szerint)?
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyhez kapcsolódóan közüzemi számlákat (gáz, víz, villany, biztosítás stb.) számlázunk tovább bérlőink felé. A szolgáltató által kibocsátott számlában vannak ún. adóalapon kívüli tételek. (Ilyen például az áramszámlában a szénipari szerk.átalakítási támogatás.) Ezekben az esetekben is osztja a főtevékenység adómértékét, vagyis 27%-os áfával kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!
Konferenciaszervezés éttermi szolgáltatással – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2018-ban konferenciát szervez, a konferencia egyösszegű díja tartalmazza a szálloda éttermében elfogyasztott ebéd ellenértékét is, abban elkülönítve a rendezvény és az étkezés (nettó) díját. 2018-ban az éttermi szolgáltatás áfája 5%, az étterem számunkra 5%-os áfát számít fel. Kérdésünk, hogy a rendezvényszervező cég az éttermi szolgáltatást közvetített szolgáltatásként jogosult-e 5%-os áfával továbbszámlázni, vagy azt a konferenciához tartozó járulékos szolgáltatásként, 27%-os adóval kell kezelni?
Kedvezményes áfa
Kérdés
Megfelel-e az a közvetített szolgáltatás a most már 5 százalékos kedvezményezett adókulcsú szolgáltatásnak, amikor a szálláshely a félpanziós ellátást (ebéd/vacsora, amely nem tartalmaz italt) a szomszédos étteremmel együttműködésben valósítja meg? A vendégek a szállodában laknak, de a reggelin kívüli étkezéseiket a szomszédos étteremben fogyasztják el. A szállodai számlájukon külön soron szerepel a félpanziós étkezés, külön soron az italfogyasztás is. A vendégek a szállodának fizetnek. Az étterem havonta készíti el a félpanziós elszámolást, a számlát is. Ez tartalmaz kedvezményes, illetve 27 százalékos áfakulcsot is.
Áru vs. közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília
Közvetített bérbeadas
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélytől bérelne egy területet egyik vevőnk kérésére, mivel ő multi cég lévén nem tudja megoldani a magánszemély regisztrációját. A szerződésben ezt közvetitett szolgáltatásként kezelnénk (vevő, szállító és megrendelő hármasával). Így akkor az iparüzési adóban is levonásba tudnánk helyezni a bérleti költséget (815) a bérbeadási bevétellel szemben (911). Kérdés, hogy a fenti gondolatmenet helytálló-e, illetve, hogy a NAV-nál be kell-e jelenteni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, akkor áfára is be kellene jelentkezni, hogy ne kelljen arányositani. Az zavar meg, hogy nem a cég részére béreljük a területet, hiszen egy-az egyben átfut rajtunk, de azért mégis árbevételként jelentkezik, vagyis akkor ez a tevékenységem. Tisztelettel várom válaszukat.
Iparűzési adó szerinti alvállalkozó vagy közvetített szolgáltatás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr! Azonos című kérdésemre adott válaszából nem derül ki egyértelműen, hogy a számlára alvállalkozói teljesítmény ellenére ráírható-e a közvetített szolgáltatás fordulat, illetve.ez szükséges feltétele-e annak, hogy az ipaalapból levonható legyen ez a tétel. Tisztában vagyok az alvállalkozói teljesítmény és a közvetített szolgáltatás fogalmával. Továbbra is várom válaszát a feltett kérdéseimre. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Iparűzési adó szerinti alvállalkozó vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szives véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan. A helyi adókról szóló törvény 52. § 32. pontja az alvállalkozói teljesítéseket, 40. §-a a közvetített szolgáltatásokat definiálja az iparűzési adó megállapítása szempontjából. Adott egy építőipari cég, amely egy épületet épít. Ehhez vállalkozási szerződést köt a megrendelőjével és vállalkozási szerződést köt egy alvállalkozójával kőművesmunkákra. Az épület létrehozásához szükséges többi munkát saját alkalmazottaival végzi, tehát van hozzáadott teljesítménye is. A helyi adóról szóló törvény fogalmai szerint ez közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítmény? Ha alvállalkozói teljesítmény, akkor ennek ellenére ráírhatja a megrendelője felé kiállított számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ha ez a fordulat nem szerepel egy alvállalkozói teljesítmény továbbszámlázását tartalmazó számlán, akkor nem csökkenthető vele az ipaalap? Várom válaszát: Merckléné Pósa Judit
Utazási utalvány II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Nem pontosan így gondoltam. Az utazási utalványt mi állítjuk ki az utasnak és nálunk is váltják be. A probléma az, hogy az utazás lehetne saját szervezésű, amikor mi szervezzük az utazási csomagot és mi is adunk számlát az utasnak. Itt nincs is probléma az utalvánnyal. A probléma akkor van, amikor az utas közvetített utat vesz tőlünk és akkor váltja be az utalványt. Ugyanis ekkor mi semmilyen számlát nem adhatunk neki, mert csak közvetítjük az utazást, és ilyenkor nem tudjuk, hogyan lehetne számlázni/elszámolni az utalványt. Kiegészítésként: az utalvány saját utalványunk, azt másik utazási iroda nem fogadja el, és ezért sem tudjuk, hogy a közvetítettnél, hogyan lehetne. Segítségét előre is köszönöm.
Biztosítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk zárt lízingszerződésen keresztül értékesít gépeket. A lízingszerződés értelmében köteles a vevőknek biztosítási szerződést kötni a gépekre. Ezen szerződéseket társaságunk köti meg, majd beépíti a lízingdíjba áfával növelten az Áfa tv. 70. §(1) b) pontja alapján. Kérdésként merült fel számunkra, ha a biztosítóval kötünk egy általános „keretszerződésen” alapuló biztosítási szerződést, amelynek átalánydíját számláznánk tovább a lízingvevőknek, akkor mindez minősülhetne-e közvetített szolgáltatásának áfában? Véleményünk szerint, ha felkínáljuk, hogy a rajtunk keresztül kötött biztosítási szerződés olcsóbb, – nem zárjuk ki, hogy mással szerződjön a vevő –, akkor külön kötve egy szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést, nem válik mellékkötelemmé a biztosítási szerződési elem, mert ettől függetlenül is megvalósul a főkötelem, a lízing. Köszönöm.
Közvetített szolgáltatás biztosításközvetítés esetén
Kérdés
Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött. A szerződés tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. § (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése, azaz biztosítási szerződések megkötésének elősegítése, biztosítási termékek ismertetése, ajánlása, az ezzel kapcsolatos felvilágosítás, illetve a biztosítási szerződések megkötése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. számláz a biztosító felé, ez utóbbin szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz (a biztosítóval kötött szerződésekben is szerepel, hogy a szolgáltatás nyújtásához megbízottakat vesz igénybe). Kérdés: helyesen történik az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként és levonása az iparűzésiadó-alapból?
Tárgyi eszköz beszerzési értéke
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Korábban feltett kérdésemre adott válaszhoz: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_20_Targyieszkoz_beszerzesi_erteke_ddy kérdeznék még. Abban az esetben, ha a beszerzéshez kapcsolódó költségek (vám, vám ügyintézés, szállítás) nem a kft.-t terhelik, mert azt továbbszámlázom szerződés alapján a szállítónak, akkor is az eszköz beszerzési értékét növelik? Mivel leszámlázásra kerülnek (árbevétel), közvetített szolgáltatásként könyvelhetők-e, így nem növelve a beszerzési értéket?
Alvállalkozó, közvetített szolgáltatás-iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Cím! Társaságunk reklámfilmeket gyárt. Elszámolhatóak-e a következő igénybe vett szolgáltatások alvállalkozói teljesítésként, illetve közvetített szolgáltatásként (megrendelőivel kötött szerződésében rögzítésre kerül, hogy igénybe vehet alvállalkozókat): Műterem bérleti díj Egyéb forgatási helyszín bérleti díja Technikai berendezések bérleti díja (világítási eszközök, kamerák) Kellékek bérleti díja
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
