186 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére
Ingatlanvásárlás és áfa
Kérdés
Állásfoglalásukat szeretném kérni a leírt gazdasági esemény adózási kérdéseivel kapcsolatban: Ügyfelünk szerződést kötött egy másik társasággal egy budapesti lakóingatlan megvásárlására. A szerződés 6. pontja a következőket tartalmazza: "6. A szerződő felek az 1./ pontban megjelölt ingatlan vételárát 60 000 000 forintban, azaz hatvanmillió forint áfamentes összegben határozzák meg, melyet a vevő a 7./ pontban írt módon köteles az eladónak megfizetni." A szerződésben 6 000 000 forint foglaló került megállapításra. A szerződés a továbbiakban nem tartalmaz semmilyen egyértelmű kijelentést vagy nyilatkozatot, mint ..Eladó kijelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal élt, ezért a vételárat általános forgalmi adó terheli.. Számla került kiállításra a foglaló összegéről, amelyen a számlaérték áfa nélküli soron szerepel, hogy áfamentes, és az áfakulcs százaléka soron nem szerepel semmilyen nyilatkozat, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdés e) pont szerint az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az eladó később a foglalóról újabb számlát állított ki áfa feltüntetésével, és a vevőt kérdésére arról tájékoztatta, hogy a beépített ingatlan értékesítését korábban áfakötelessé tette. Ez esetben a vevőnek 16 200 000 forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett volna. A vevő arra hivatkozott, hogy az adás-vételi szerződés 6./ pontja alapján az eladó arról nyilatkozott, hogy az ingatlanértékesítés áfamentes, és nem fogadta el a későbbi bejelentését az eladónak, hogy a kialkudott 60 millió forint vételár felett még 27 százalék áfa megfizetése terheli az ügyletet. Állásfoglalásukat arra kérem, hogy a fentiek tekinthetők-e eladói nyilatkozatnak áfatartalom szempontjából.
Ingatlanilleték-számítás
Kérdés
Az a kérdésem, hogy az alábbi tájékoztatás megfelel-e a jelenlegi jogszabályoknak? Tudomásom szerint a NAV állapítja meg az illetéket, vagyis, ha volt eladott ingatlana a magánszemélynek 1 éven belül, akkor annak forgalmi értékét automatikusan levonja. Csak a különbözetet fogja kivetni? Kérem tájékoztatását az eljárás menetéről. "A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – értékkülönbözete."
Fejlesztési tartalék feloldása külföldi ingatlanra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Utazási iroda ingatlant (szálloda, amelyet üzemeltetni fog) vásárol Spanyolországban. Erre a spanyolországi beszerzésre felhasználhatja-e az előző években képzett fejlesztési tartalékát, ha itt is, ott is (Spanyolországban és Magyarországon is) fog tevékenységet végezni? A tevékenység miatt Spanyolországban is létesíteni kell telephelyet, így kérdéses, hogy a vásárolt ingatlan (szálloda) értékcsökkenését hol lehet elszámolni (Spanyolországban vagy Magyarországon)? Köszönettel: Reményiné
Ingatlanvásárlás és induló kft.
Kérdés
Egy most induló kft. vásárolna egy üzlethelyiséget. A kft. áfakörbe jelentkezne be. Jól értelmezzük a szabályokat, hogy fordított adózás körébe esik? Az új kft. állapítja meg az adót és vallja be? Ha a kft. ezt az ingatlant a későbbiekben bérbeadná, akkor csak áfásan tudja bérbe adni? Ezt az ingatlant fel kell újítani. A felújítással kapcsolatos költségek áfája levonható?
Ingatlan vagyonszerzési illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem evaalany bt. (kettős könyvitelű) telket vásárol a bt. tulajdonosaitól. Kérdésem: mennyi az illeték mértéke, és milyen más adóügyi-jogi vonzata lehet az ügyletnek? Köszönöm! KM
Ingatlanforgalmazás 2 százalékos illetéke
Kérdés
Az illetéktörvény 23/A paragrafusának az ingatlanforgalmazókra vonatkozó illetékkötelezettség értelmezésével van problémánk. Különösen a 23/A § (4) bekezdésben foglaltakkal, vagyis az ingatlan-forgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó fogalom, valamint az adóév nettó árbevételének adóéve meghatározás alkalmazásával. A vállalkozó 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol. A vállalkozás már régóta működik, de ingatlanforgalmazási tevékenységet még nem végzett, bár az benne volt a tevékenységi körében. Nyilatkozhat-e a kedvezményes 2 százalékos illeték kivetéséhez, és ha igen, melyik időszak nettó árbevételéről kell nyilatkoznia? Ha 2015. 12. 31-éig jogerőre emelkedik a kivetés, akkor a 2015. évi nettó árbevételről, ha csak a 2016. évben emelkedik jogerőre, akkor a 2016. évi nettó árbevételről? Másik vállalkozás is régóta működik már, és korábban végzett ingatlanforgalmazást, de 2014. évben nem származott ebből a tevékenységből nettó árbevétele. Ha a 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol, tud-e nyilatkozatot tenni a kedvezményes illetékre? Harmadik vállalkozás is régóta működik, 2015. évben felveszi az ingatlan-forgalmazási tevékenységet, és elkezdi a tevékenységet folytatni. Nyilatkozhat-e mint ingatlanforgalmazó kezdő vállalkozó a kedvezményes, 2 százalékos illetékről?
Lakóingatlan-vásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolhat-e lakás céljára szolgáló helyiséget bérbeadás céljából, ami történhet akár magánszemély, akár társaság részére? Köszönettel: Nyárfás Istvánné PHARMADOR 2000 Kft.
Ingatlan bekerülési értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: van egy társaság, amely megvásárolt több, igen értékes ingatlant 1 euróért azzal, hogy átvállalja az ingatlanokat terhelő, bank felé fennálló kötelezettségeket. Kérdésem: – Kezelhetem-e az ingatlan bekerülési értékeként az átvállalt banki kölcsönt? – Milyen mutató alapján osztom szét az egyes ingatlanokra? – Mi a helyzet akkor, ha az átvállalt banki kölcsön magasabb, mint az eszközök értékbecslésben szereplő piaci értéke? – És a hab a tortán, hogy az átvállalt banki kölcsön svájci frank alapú... Köszönöm válaszát.
Háromoszlopos mérleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég ingatlant vásárolt 2002-ben. Sajnálatos módon az 1996-ban "vásárolt" bérleti jogot nem vezettük ki a könyvelésből, és ezt most fedeztük fel. Mivel ennek nincs sem eredmény-, sem tőkehatása (a bruttó és a nettó érték ugyanannyi, 2000-ben nullára íródott az értéke), nem tudjuk, hogy ennek ellenére háromoszlopos mérleget kell-e készítenünk? Segítségét szeretném kérni ez ügyben, hogy mi a teendő ilyen esetben? Köszönettel: Léderer Györgyné
Fejlesztési tartalék téves feloldása
Kérdés
Egy gazdasági társaság 2012. decemberében 50 millió forintot vezetett át eredménytartalékből lekötött tartalékba, amely az adóév utolsó napján is lekötött tartalékban volt, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék címén a társasági adóalap megállapítása során. 2013-ban vásárolt egy ingatlant, ahol a telek értéke 8 millió forint, az épület bekerülési értéke 42 millió forint. Az ingatlanvásárláskor, 2013. nyarán, a cég a 2012-ben képzett fejlesztési tartalék teljes összegét feloldotta, és a lekötött 50 millió forintot visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A vállalkozás 2014 őszén feltárta, hogy 2013-ban elkövetett egy könyvelési hibát, a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékból csak 42 millió forintot oldhatott volna fel a lekötött tartalékból. A telek értéke, 8 millió forint, nem jogosít a fejlesztési tartalék feloldására. Helyesen jár-e el a cég, amikor a 2013-ban elkövetett könyvelési hibát úgy korrigálta 2014-ben, hogy a 2014-es beruházásokra veszi figyelembe a lekötött tartalékból 2013-ban hibásan feloldott részt? Ha nem jár el helyesen, hogyan tudja a 2013-as könyvelési hibát javítani? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanáfa
Kérdés
"X" Kft. 2003. 01. 06-án vásárolt egy telephelyet, melynél a felépítmény áfáját (12,5 millió forint) visszaigényelte, és folyamatosan áfás tevékenységhez használta. 2013. 01. 04-én beolvadt az "Y" Kft-.be, az ingatlan 2015. 01. 07-én eladásra került, a nyilvántartás szerint van egy 16 millió forint értékű terület (mely áfamentes volt) és van a felépítmény. Kérdésem az , hogy ezen előzményekkel az értékesítés áfás? Ha igen, akkor az egész vételár az? Az adásvételi szerződésben erre vonatkozóan nincs utalás, egy összeg szerepel benne.
Ingatlan-beruházás fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nagy értékű (50 millió forint) lakóngatlant vásárolt befektetési, illetve hasznosítási (bérbeadási) céllal magánszemélytől. Az adásvételi szerződés megkötése után az ellenértéket kifizettük. A birtokbaadás megtörtént, de az ingatlant terhelő jelzálog (szociálpolitikai kedvezmény 10 éves lejárata) miatt, a földhivatalhoz csak 2015-ben lesz benyújtva a szerződés, és 2015-ben lesz bejegyezve a tulajdonjog. Kérdésként merül fel, hogy 2014-ben könyvelhető-e beruházásként a kifizetett összeg, vagy csak beruházásra adott előlegként? 30 millió forint fejlesztési tartalékot szeretnénk rá feloldani, ezért fontos, hogy már 2014-ben beruházásnak tekinthető-e a vásárlás, vagy csak 2015-ben, ha a szerződést benyújtjuk a földhivatalhoz ,és a tulajdonjog-bejegyzés is megtörténik. Válaszukat köszönöm.
Foglaló áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk épiíési ingatlant vásárolt. Szerződés szerint előleget és foglalót is fizet, azonban csak az előleg összegéről állitottak ki előlegszámlát. Véleményem szerint a foglalóról is szükséges áfát is tartalmazó számlát kiállitani, mely pénzügyi teljesítéskor ugyancsak levonható áfaként működik. Megteheti-e az eladó, hogy nem állít ki számlát a foglaló összegéről? Válaszát előre is köszönöm.
Kft.székhelyvásárlás terhei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szeretne körülbelül 1-2 szobás lakást vásárolni székhely céljából, maximum 8-9 millió forint összegért. Kérem, tájékoztassanak a vétel adó-, illeték-, járulék- vagy egyéb köztehervonzatáról! Köszönettel!
Elnyert pályázat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó EU-s pályázatot nyújtott be, célja ingatlanvásárlás volt. A benyújtás éve: 2013, az ingatlan megvásárlása: 2013-ban többféle hitelből, pályázati összeg folyósítása vállalkozói számlára: 2014-ben. Kérdésem: A 2014. évi bevételével szemben bizonyára elszámolhatja egy összegben azt a cél szerinti felhasználást, mely konkrétan ide kapcsolódik, de egy adóévvel korábban megtörtént? Segítségüket köszönöm! Lóránt Gizella
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
