300 találat a(z) ingatlaneladás cimkére
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben kérem szíves segítségét. Egyéni ügyvéd (tehát egyéni vállalkozóként viselkedő ügyvéd) ingatlant szerzett be 2013-ban. Az ingatlan-nyilvántartásban nincs arra mód, hogy egyéni vállalkozó szerzését jegyezzék be, csak arra, hogy mint magánszemély szerezzen tulajdont. (Cégnél ez ugyanakkor lehetséges.) Az ingatlant a vállalkozás kimutatta a könyveiben, és értékcsökkenési leírást számolt el utána minden évben, egészen tavaly őszig, amikor értékesítette az ingatlant. Álláspontom szerint a vállalkozás bevételei között kell számot adnom arról, hogy a vállalkozás tárgyieszköz-értékesítésből származó egyéb bevételt szerzett, amivel szemben az eddigiekben elszámolt amortizáció, illetve a kivezetett eszköz nyilvántartási értéke állhat. Bizonyos vélemények szerint van arra mód, hogy az ingatlannál érvényesíthető legyen az évek száma szerinti csökkentő tétel is, vagyis, hogy a lakóingatlannak minősülő ingatlanra (mivel a szerzést követő 4. évben történt az értékesítés) a vételár és az eladási ár közötti pozitív különbözet 30 százalékát vegyük csak figyelembe adóalapként. Úgy vélem, erre nincs mód, pont azért, mert a vállalkozás kimutatta a könyveiben ezt az eszközt. Kérdésem tehát hogy az amortizáció elszámolása mellett érvényesíthető-e az eltelt évek miatti csökkentő tétel? (Annak az elvnek a figyelembe vételével gondolom ezt, hogy kétszer nem számolhatok el költséget).
Ingatlanértékesítés eltérő szerzési időpontokkal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségüket. Magánszemély 2013-ban vett házát 2017-ben eladta. Az értékesítés folyamán derült ki, hogy a telek évekkel ezelőtt rosszul lett kimérve, ezért a tulajdonosnak a szomszédjától meg kellett venni egy telekrészt. A házat 2013-ban 6 millió forintért vette, a telekrészt 2017-ben 120 ezer forintért. Az eladási ár 10 millió forint volt. Helyesen járok-e el, ha a vételárak arányában az eladási árat is megosztom, és külön állapítom meg a telekrész értékesítéséből származó jövedelmet, és külön a ház értékesítéséből származó jövedelmet? Ha így járok el, akkor a telekrész eladása „veszteséges” volt, mivel sok egyéb költség merült fel (földmérő, ügyvéd, földhivatal). A háznak egyébként három tulajdonosa volt, feltételezem, hogy az egyikük nevére szóló költségszámlát (például ingatlanközvetítő számlája) tulajdoni arányuknak megfelelően meg lehet osztani hármójuk között. Köszönöm szépen a segítséget! Vágner Emília
Értéknövelő beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Az szja-bevallások időszakában gyakran felmerül kérdésként, hogy egy ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor mi az, amit értéknövelő beruházásnak lehet tekinteni. Van-e valamilyen rendező elv ezzel kapcsolatban? Ha például egy fürdőszobát oly módon újítanak fel, hogy kicserélik a csempét, a kádat, a mosdót, tehát a régiek helyébe újak kerülnek, lehet-e azt értéknövelő beruházásnak tekinteni? Mi a helyzet akkor, ha nem egy sima kádat tesznek be, hanem egy több százezer forintos pezsgőfürdős sarokkádat, vagy, ha kicserélik az ablakokat modern, hőszigetelt nyílászárókra? Korábban olvastam olyan véleményt, hogy ha „csere” történik, mint például ablak helyett ablak, csempe helyett csempe, akkor nem tekinthető értéknövelő beruházásnak, még akkor sem, ha az új az szebb, modernebb, energiatakarékosabb. Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Ingatlanbérleti díj eladási árban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni szja ügyben. A hölgy 2010-ben válás miatt 1/1 tulajdonként megszerzett egy "lakóház, udvar, gazdasági épület" megjelölésű ingatlant 25 millió forint értékben. Az ingatlanra 2012-től bérleti szerződést kötött 2017. márciusig. Az így összegyűlt bérleti díj 6 millió 700 ezer forint. 2017. márciusban a bérlőnek eladja a hölgy az ingatlant, és a 30 millió forintos vételárba "betudják" a 6 millió 700 ezer forintos bérleti díjat. A bérleti díjak után az szja-t és ehót megfizette. Kérdésem az lenne, hogyan alakul az szja-fizetési kötelezettség az értékesítés után, mi lesz az adóalap? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlaneladás, telekvásárlás, építés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem 2018. januárban értékesített egy lakást, mely csak az ő tulajdonában volt több mint 10 éve. Szeretne telket vásárolni, melyre házat építene, tervezőmérnök bevonásával de saját kivitelezésben, mivel építési vállalkozó kkt. cége van. 2017 szeptemberében katás lett, de az áfakörben maradt. Milyen módon számlázhat katás cégként saját magának mint építtetőnek, mennyi az áfa tartalma és elszámolásának módja egy ilyen ügyletnek cégként és magánemberként? A telek vásárlásánál illetve a ház építésénél tulajdonostársként (50-50%) szeretné bevonni a párját, akivel noha több mint 20 éve együtt vannak, nem házasok. Ebben az esetben van-e vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettségük és milyen mértékben? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Ingatlanértékesítés – szerzéskori érték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy örökléssel szerzett ingatlan esetében, ha nem történik illetékkiszabás (egyenesági öröklés), akkor a hagyatékátadó végzésben szereplő lakott (alacsonyabb) vagy beköltözhető (magasabb) értéket kell figyelembe venni, amikor értékesítés után az szja-törvény szerinti szerzéskori érték megállapításakor? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlaneladás, majd másik vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2012-ben vásároltam a párommal egy zártkerti telket, rajta egy gazdasági épülettel 5 millió forintért. 2014-ben végeztünk rajta számlával igazolható felújítást 3 millió forint értékben. 2018-ban az értékbecslő 16 millió forintra értékelte az ingatlant. Ha eladom, és vásárolok egy telket 5 millió forintért, és építtetek rá kb 20 millió forintért egy könnyűszerkezetes házat, akkor hogyan kell adóznom az eladás után, illetve kell-e illetéket fizetni az építés után? Mivel amit eladok, nem lakóingatlan, akkor – ha jól tudom – nem lehet alkalmazni a cserepótló illetéket.
Ingatlanon végzett beruházás áfalevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság üdülőingatlant vásárolt a hozzá tartozó beépítetlen területtel együtt. Az értékesítő áfamentesen számlázott. A társaság az ingatlan-bérbeadás tekintetében lakás és nem lakás esetében is bejelentkezett az áfa alá (az eladás tekintetében maradt áfamentes). Az ingatlant ez évtől bérbe adja a cég, de a bérbeadáshoz kisebb felújításra is szükség lesz. Kérdésem, hogy a felújítási számlák áfatartalmát levonásba helyezhetem-e, hiszen áfásan ad bérbe a társaság, illetve jól gondolom-e, hogy ha a társaság értékesítené az ingatlant, akkor áfamentesen tenné meg, és a felújítási költségek áfáját arányosítani kellene a 240 hónapból megmaradt időszak arányában?
Kataalany ingatlaneladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha katás adózó a vállalkozásba vásárolt ingatlant értékesít, akkor annak milyen adóvonzata van, ha több az eladási érték, mint a beszerzési? Köszönöm: Zsu
Teljesítés időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlaneladásnál az áfa teljesítési időpontja az ingatlan átadásának-átvételének időpontja (persze nem magánszemélynél). Ha egy magánszemély ad el egy ingatlant, akkor az "szja-teljesítés" időpontja is az átadással-átvétellel esik egybe, vagy a tulajdonjog-átruházással? Példával élve: ha egy magánszemély elad egy lakóingatlant 2017 decemberében, de az átadás csak 2018 januárjában történik meg, akkor ennek a magánszemélynek melyik évre kell bevallania az eladásból származó bevételt, 2017-re vagy 2018-ra? Válaszukat előre is köszönöm!
Haszonélvezeti jog szerzési értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015-ben örököltem édesapámtól ingatlant, melyre édesanyám haszonélvezeti jogát még a közjegyzőnél bejegyeztettük. Az öröklés illetékmentes volt, a hagyatéki leltárban a haszonélvezeti jog értékét nem tüntettük fel. Idén eladtuk az ingatlant. Hogyan alakul a haszonélvezeti jog után kapott bevétel adózása? Alkalmazható a 75 százalékos szabály, vagy a teljes bevétel után kell adózni, illetve az évek száma miatt 10 százalékkal lehet csökkenteni azt? Válaszát köszönöm és boldog karácsonyt kívánok!
Ingatlanértékesítés tulajdonjog-fenntartással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a tulajdonában lévő ingatlant értékesíti. Az ügylet fordított adózású (használt ingatlan, adókötelessé tétel, adóalanyok a felek). A vételár kifizetése szerződés szerint az alábbiak szerint történik: – A szerződés megkötésekor előleg utalása az eladó bankszámlaszámára. – Majd további két részletben, szintén az eladó bankszámlaszámára 2017.12.29-ig kell kiegyenlíteni a teljes vételárat. A foglaló után fizetett két vételárrészlet nincs nevesítve a szerződésben, és az sem, hogy az előleg vagy vételárrészletnek minősül-e. A birtokba adás, illetve a tulajdonjog-bejegyzés nem történt meg, az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés: "Eladó a szerződés aláírásával ahhoz járul hozzá, hogy a jelen adásvételi szerződés benyújtásával az Inytv. 47/A § (1) bek. b) pontja alapján a Földhivatal az eljárást vegye nyilvántartásba, és tartsa függőben az Eladói Bejegyzési engedély benyújtásáig, de legfeljebb 2018.01.17. napjáig. Eladó a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg külön nyilatkozatban köteles feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adni ahhoz, hogy Vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén minden további megkérdezés nélkül bejegyzésre kerüljön. (Bejegyzési engedély)." Kérdéseim a következők: 1. Az ingatlanértékesítés számlázása mikor, milyen dátumokkal kell, hogy megtörténjen? Áfa szempontjából mi a teljesítés napja? 2. Foglalóról/előlegről/részletről kell számlát kiállítani? 3. Sztv. szempontból mi az ingatlan kikerülésének napja?
Ingatlaneladás
Kérdés
Egy vállalkozás eladta a telephelyét (ingatlan). A foglaló kifizetése megtörtént. Kérdés: a foglalót le kell-e számlázni? A foglaló beszámít-e a vételárba?
Ingatlanértékesítés adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2011. évben ajándékozás jogcímen jutottam egy ingatlanhoz, a szerződésben feltüntettük a becsült értéket is, 6 millió forintot. 2012-ben értékesítettem ezt az ingatlant 5,5 millió forintért. Az adóbevallás tisztázása érdekében kértem (2013-ban) a NAV-tól írásban tájékoztatást a helyes jogértelmezéssel kapcsolatban. A NAV válasza az alábbi volt: "Az Szja tv. 62. § (2) bekezdése szerint a megszerzésre fordított összeg ajándékozás esetén az átruházásról szóló szerződés (ajándékozási szerződés) szerinti érték. Ha ilyen nincs és illetékkiszabás nem történt, akkor a megszerzésre fordított összeg ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül." Továbbá "csak az illetékkiszabás hiánya és szerződésben rögzítésre nem került érték esetén keletkezne adófizetési kötelezettsége." Ennek alapján nem történt adófizetés. Szeretném megkérdezni, hogy ez a jogértelmezés megfelelő volt-e? Mi a teendő abban az esetben, ha a NAV utólag megváltoztatja a véleményét, és már nem így értelmezi az azóta is változatlan formában létező jogszabályt? Érhet-e valamilyen hátrány (adó+pótlék+bírság) akkor, ha jóhiszeműen jártam el ezen állásfoglalás alapján?
Kivett beépítetlen terület értékesítésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárol január 20-án kivett beépítetlen területet, lakásépítés céljából, a lakásokat értékesíteni fogja. A területnek 383/336-od arányban lesz tulajdonosa, 383/47 arányban egy magánszemély marad a tulajdonos. Szeptemberben úgy dönt, hogy eladja a részét egy másik kft.-nek, és nem ő építi fel a lakásokat. A másik kft. a magánszemély 47-ed részét is megvásárolja. Kaptunk egy adásvételi szerződést (mi könyveljük mindkét kft.-t), melyben az eladó kft. és a magánszemély is szerepel, valamint vevőként a másik kft. Jó ez így, nem kellett volna a vevőnek két adásvételi szerződést készíteni, külön az eladó kft.-vel és külön a magánszeméllyel. A másik problémám, hogy a szerződésben nem szerepel áfa, szerintünk – mivel ez egy építési telek – áfásan kellett volna értékesíteni a két cég között. A magánszemély pedig nem számít fel áfát. A tulajdonosok tájékoztatása alapján az adásvételi szerződés megkötése előtt már megállapodott a vevő kft.-vel, hogy elkezdheti az építést (az építési naplót a vevő kft. vezeti, melynek megnyitási dátuma korábbi, mint a telek-adásvételi szerződés dátuma). (Új törvények szerint nem építésiengedély-köteles). Ki kell esetleg térni erre az adásvételi szerződésben vagy megfelelő a korábbi megállapodás?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
