387 találat a(z) fizetés nélküli szabadság cimkére
Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?
Fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó utólag hoz táppénzes papírt
Kérdés
Március 23-ától 31-éig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt. Most utólag hozott táppénzes papírt, ahol március 23-ától a mai napig betegállományban van. A 15 nap betegszabadság elszámolásánál javítani kell-e a márciusi bért és járulékot? Vagy úgy kell tekinteni, hogy mivel szünetelt a biztosítása, a betegszabadságot 0 forintban kell elszámolni a fizetés nélküli szabadság idejére? Vagy a betegszabadság a fizetés nélküli szabadság lejárta utáni naptól kezdődik? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Majercsik Mária, Mazsa Bt.
Csökkentett munkaidőre járó bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: A 2020. április 29-én hatályba lépett csökkentett munkaidőről szóló kormányrendelet értelmében azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél járulékkedvezményre jogosultak, hogyan történik a nettó bér számítása a támogatást érintve? Szükséges-e vagy választható, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez igazítani? Számít-e valamit, hogy a kérelem benyújtását megelőző napig a dolgozó fizetési nélküli szabadságon volt? Válaszát előre is köszönöm.
Fizetés nélküli szabadság hatása a nyugdíjjogosultságra és az egészségügyi szolgáltatásra
Cikk
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Fizetés nélküli szabadságon nem főállású katás vállakozás mellett a 140/2020Kor.rendelet értelmében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kihirdetett 140/2020. kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával lapcsolatban kérdezném a következő: Egy ügyfelem cégénél 4 alkalmazott van, köztük a tulajdonos is. Mivel nem tudnak dolgozni, megállapodtak a fizetés nélküli szabadságban. Mind a 4 alkalmazottnak van katás vállalkozása, jelenleg nem főállású! Kérdezném: 1. Ha május 1-jétől a dolgozók fizetés nélküli szabadságra mennének úgy, hogy a munkáltató fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor nem válnak-e automatikusan főállású vállakozóvá a katás vállakozásaikban (amely persze szintén nem hoz semmilyen bevételt, de nem tartozik a kiemelt tevékenységi körhöz)? 2. Ügyvezető, aki munkaviszonyos, mehet-e fizetés nélküli szabadságra? 3.. Meddig lehet igénybe venni ezt a kedvező fizetés nélküli szabadságot?
Fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk egy héten 2 nap fizetés nélküli szabadságot igényel iskolás gyermeke miatt. Van még rendes szabadsága, de mivel nem tudni, meddig lesz ez az állapot, nem szeretné az éves szabadságát kimeríteni. Az egyik kérdésem arra vonatkozik, hogy mivel van munkabére, így nem kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot pluszban, illetve a bérprogramon csökkenti az éves rendes szabadságát korrekció címén. Április hóban eddig 7 nap fizetetlen szabadságot kért, és a program -1 napot korrigált az éves szabadságából. Várom szíves válaszukat:
Fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó bt. munkavállalói fizetés nélküli szabadságra kerültek 2020.04.10. napjától. A munkáltató magára vállalta ez időtől az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen bejelentéseket kell tenni a NAV felé? Elegendő a 1041-es, és majd a 08-as? Köszönettel
Fizetés nélküli szabadság: visszaigényelhető a munkavállaló által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék
Cikk
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
Állásidő, fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!
Fizetés nélküli szabadság idejére egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 140/2020. kormányrendelet szerint a munkáltatóknak kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavállaló kapott fizetés nélküli szabadságot, vagy esetleg a munkavállaló közben gyesben részesül (munkája mellett), ebben az esetben is meg kell fizetni a 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel.
Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa
Cikk
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
Egészségügyi szolgáltatási járulék – COVID-19
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kisgyermekes édesanya, aki fizetés nélküli szabadsággal tudja megoldani a gyermekei felügyeletét. Ez 5-10 munkanap havonta. 2020. május 1. után a munkáltatónak kell bevallani és megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt csak abban az esetben kell, ha teljes hónapot lenne fizetés nélküli szabadságon? Vagy arányosítani kell, és úgy megfizetni? És mi a helyzet, ha már áprilisban is vesz ki fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkavállalónak kell megfizetni a járulékot, ha egyáltalán szükséges? Mert munkabért kap, csak nem egész havit, ami után levonjuk és bevalljuk a járulékokat, adókat. Köszönöm a válaszát!
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jogszabály szerint 2020. május 1-től a munkáltatónak kell megfizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7710 forintot. Mi van abban az esetben, amikor nem a munkáltató küldi fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóját – és ilyen nagyon sok van –, hanem a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabit, mert "nem hajlandó dolgozni ebben a vírusos időben", ezt idéztem több munkavállalótól. Szerintem ebben az esetben továbbra is a munkavállaló kötelessége a járulék megfizetése, de ez az én véleményem. Erre a kérdésemre szeretnék választ kapni, mivel nagyon sokan keresnek meg ezzel a problémával, hogy nekem mi a véleményem. Tisztelettel: Handlné
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy arra a fizetés nélküli szabadságra a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet idején (2020. május 1-től), ha a fizetés nélküli szabadságra nem a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor? Cégünk termelését és tevékenységét változatlanul folytatja, munkavállalónkat teljes munkaidőben, teljes bérrel foglalkoztatjuk. Néhány kollegánk személyes, illetve családi okból igényelt hosszabb-rövidebb fizetetlen szabadságot, mert például a gyermekük felügyeletét nem tudták megoldani. Tehát nem a munkáltató küldte el fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóit, erre az ő kérésük alapján került sor. Ilyenkor is a munkáltatót terheli a bejelentési és befizetési kötelezettség? Köszönöm.
Munkáltató járulékfizetési kötelezettsége a fizetés nélküli szabadságra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet szerint a fizetés nélküli szabadságra kell megfizetni a járulékot a munkáltatónak az ezen jogcímen távol lévő munkavállaló után. Mi a vészhelyzet idejére nem fizetés nélküli szabadságot, hanem igazolt nem fizetett távollétet [Mt. 55. § j)] engedélyeztünk a munkatársaknak. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell megfizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
