49 találat a(z) föld cimkére

ŐCSG-tag és lakásbérbeadás Kérdés

Ültetvény értékesítése Kérdés

Tulajdonjog, birtoklás, építmény, föld, épület – ingatlannal kapcsolatos fogalmak az áfában Cikk

Bár már 2017. január 1-je óta létezik minden EU-tagállam által alkalmazandó egységes ingatlandefiníció az áfaszabályokban, ennek ellenére még mindig merülnek fel olyan esetek, amikor kérdéses, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos előírások alkalmazandók-e. Az alábbiakban a nem teljesen egyértelmű esetek áfakezeléséhez szeretnénk iránymutatást adni.

Családi gazdaság, gázolaj jövedéki adó visszatérítése Kérdés

Földbérleti díj áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" nevű Zrt. mezőgazdasági (0111 Gabonafélék termesztése) tevékenységet folytató általános szabályok szerint adózó áfaalany. Lakó- és nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan az áfakötelezettséget választotta. Több magánszeméllyel földbérleti szerződéseket kötött. Az "A" nevű zrt. a bérbeadók hozzájárulásával egy "B" nevű mezőgazdasági tevékenységet folytató, általános szabályok szerinti áfaalany kft. művelésébe, alhaszonbérletbe ad több földterületet is. Az "A" nevű zrt. fizeti ki a földbérleti díjakat valamennyi magánszemély földtulajdonosnak, azon területek után is, amelyeket alhaszonbérlet keretében művelésre átengedett "B" nevű kft.-nek. Az "A" nevű zrt. az alhaszonbérbe adott területek után az általa kifizetett földbérleti díjat "B" nevű kft. részére tovább szeretné hárítani. Az lenne a kérdésem, hogy "A" nevű zrt.-nek az alhaszonbérbe adott területek után továbbhárítandó földbérleti díjat "B" nevű kft. részére áfakötelesen kell-e megtennie, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választotta nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan?

Földforgalmi törvény, közigazgatási bíróságok, túlórák: rendkívüli körülmények között szavaztak az Országházban Cikk

Maratoni szavazás kezdődött ma délelőtt az Országházban, miután ellenzék megakadályozta, hogy az ülést levezető elnök, Latorcai János elfoglalja helyét az elnöki pulpitusnál.

Kisajátítás, áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfakörös mezőgazdasági kistermelőtől 2018 elején autópálya-építéshez földterület részeket sajátítottak ki. Ezen a területen ez évben termőre forduló barackültetvény található. A kártalanítási összegeket különböző jogcímeken állapították meg: a kisajátított területért járó; a visszamaradt terület értékcsökkenéséért; a kisajátítással érintett ültetvény értékéért; valamint a meglévő kerítés bontásáért járó összegek. A Kstv. 40. § 1. bek. értelmében a megállapított kártalanítás adó- és illetékmentes, ide nem értve az áfát. A kérdéseim az áfára vonatkozóan a következők lennének: Mely összegek tartoznak az áfakötelezettség alá? Az ültetvény júniusban fordult termőre, aktiválása akkor történt. A beruházás keretében visszaigénylésre került az oltvány, a kerítésanyag, stb. áfája. A kártalanításból hogyan számolom az befizetendő áfát? Válaszukat várva tisztelettel: Bodolai Marianna

Egyéni vállalkozó családi gazdaság tagja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó lehet-e családi gazdaság tagja? Milyen feltételek mellet lehet tagja egyéni vállalkozó a családi gazdaságnak? Ha lehet tag, akkor az egyéni vállalkozó tulajdonában álló termőföld területek esetében dönthet-e, hogy mely földterületet használja az egyéni vállalkozásban, mely földterületet kerül használatra a családi gazdaságban? Válaszát, segítségét köszönöm.

Személyi jövedelemadó földértékesitésnél. Kérdés

T. Szakértő! Ügyfeleim mezőgazdasági őstermelők, akik 2017.09.04-én azokat a termőföldterületeket, melyek jelenleg- haszonélvezeti joguk alapján-mezőgazdsági őstermelést folytatnak, gyermekeiknek ajándékozták. Az ingatlanok 1995-ben kerültek az ajándékozók tulajdonába. 2018. évben az ajándékozási szerződést közös megegyezéssel felkívánják bontani, az ajándékozás előtti állapotot vissza kívánják állitani. Az ügyvéd szerint jogilag erre van lehetőség. Az ingatlanok az eredeti állapot visszaállitása után várhatóan értékesitésre kerülnek. Amenyiben a földingatlanra vonatkozó állapot visszaáll, és az –1995. évben szerzett ingatlanok visszakerülnek az ajándékozók tulajdonába, és rövid időn belül értékesítésre kerülnek – keletkezik-e utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? Ajándékozási szerződés felbontása után ügyfelemet az ügyvéd úgy tájékoztattta, hogy az eredeti állapot visszaállitása azt jelenti, mintha nem történt volna ajándékozás, tehát eredeti időponttal kerül visszajegyzésre a szerzési időpont. Kérdésem az lenne, hogy egy várható rövid időn belüli (2018, 2019. évi) értékesités esetén kell-e személyi jövedelemadó fizetni az értékesítés után? Várom megtisztelő válaszát!

Telekké átminősített termőföld értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 30 éve termőföldként vásárolt ingatlan egy részének telekké történő átminősítése 2018 évben fejeződött be. A kérdésem az lenne, hogy az így telekként értékesítésre kerülő földrészlet jövedelme beletartozik-e az adóköteles jövedelmek közé, mert a 2017. január 1-től érvényes szja-törvény alapján nem tesznek különbséget az ingatlanok között, a szerzés éve szerint nem adózna. Azonban bennem felmerült, hogy a telekké minősítés, amely a földhivatalhoz bejegyzésre kerül nem képez-e kivételt, hiszen változás történik az ingatlannyilvántartásban. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Lendvainé

Illeték földhasználati jognál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonában álló földterületen, ha egy magánszemély földhasználati jogot alapít, abban az esetben kell-e illetéket vagy valamilyen adót fizetni? Ha igen, azt kinek kell megfizetnie? A cégnek vagy a magánszemélynek? Kérem, ismertessék a szabályokat erre vonatkozóan, úgy is, ha nem termőföldről és úgy is, ha termőföldről van szó! A magánszemély földhaszálati jogát be kell-e, illetve be lehet-e jegyeztetni és ha igen, azt milyen hatóságnál kell intézni és kinek kell intézni? A cégnek, vagy a magánszemélynek?

Földtulajdonszerzés időpontja különleges esetben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy mi a földtulajdonszerzés időpontja szja szempontjából az alábbi esetben? Az adásvételi szerződés 1985. évben készült, amit az egyik eladó halála miatt soha nem jegyeztek be a földhivatalnál. Időközben a másik eladó is elhunyt. A földtulajdon rendezésére végül 2013. évben került sor, két külön hagyatéki eljárásban. A hagyatéki eljárásokban az eladó örökösei elismerték az eredeti adásvételi szerződést, így a hagyatékátadó végzésben hagyatéki egyezség alapján került a föld a vevőkhöz. Az eljárásban a föld vételárát hagyatéki hitelezői igényként tüntették fel. A földhasználat 1985. évtől igazolt. A földet 2017-ben értékesítették.

A földek tulajdonviszonyait tisztázó program költsége 9,5 milliárd forint Cikk

A gazdák földhöz juttatását szolgálja a földterületek tulajdonviszonyainak tisztázása 2018-2022 között; a program költsége mintegy 9,5 milliárd forint – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken Fonyódon, 21. gazdafórumán.

Termelésből kivont földterület bérbeadása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó családi gazdálkodó olyan földterületet kíván bérbeadni, melyet kivonat a termelésből, majd napelem-telepítés céljából bérbead egy vállalkozásnak. Kérdésem: hogyan adózik a földterület bérbeadása? Mivel nincs az egyéni vállalkozásban a terület, milyen formában lehet azt bérbe adni (egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként)? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Krisztina

Családi gazdaság Kérdés

Családi gazdaság alapításánál írják, hogy a tulajdonosok tulajdonában használatában lévő összes területet be kell vinni, kivéve a bérbeadottakat. Azokat csak akkor kell bevinni, ha lejár a bérlet időtartama. A kérdésem az lenne, hogy ha lejár egy terület bérleti ideje, akkor kötelező bevinni a családi gazdaságba, vagy újra ki lehet adni? Ha be kell vinni, akkor az azért elég nehézkes, ha például az ország másik végében van. Illetve ha így 300 hektár fölé menne a családi gazdaság termőföldjeinek területe, akkor megint gond van. Számomra ez nem életszerű. De akkor miért írják, hogy "kell"?