60 találat a(z) díjazás cimkére
Tanulószerződés a kiva alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!
Ügyvezető jelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő, kérem véleményét az alábbi ügyben: kft. tagja, aki egyben ügyvezető is, heti 40 órás munkaidőben ugyanebben a társaságban munkát végez. A társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A munkaszerződés szerint a havi munkabér 400 ezer forint, az ügyvezetésért külön díjazásban nem részesül. A munkaviszony heti 40 órával és a megfelelő FEOR kóddal a T1041-es bevalláson jelentve lett, a 08 bevalláson is ennek megfelelően szerepel. Kérdésem, megfelelő-e a jogviszony bejelentése? Be kellett volna-e jelenteni külön FEOR kóddal az ügyvezetést ebben az esetben is, ha nincs belőle jövedelem? Kell-e pótlapon szerepeltetni az ügyvezetői jogviszonyt a 08-as bevallásban? Mit javasol, hogy kell rendezni a hiányosságot, ha van egyáltalán? Válaszát köszönöm.
Egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzése munkaerő-kölcsönzés esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.
Díjazás felmentés ideje alatt (a felek megállapodása alapján)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jogszerűen kiköthető-e a munkaszerződésben az, hogy amennyiben a munkáltató működési körben felmerült okból előreláthatóan hosszabb idő keresztül (pl. 6 hónapig) nem tud munkát adni a munkavállalónak, felmentheti a munkavégzés alól, azzal, hogy a munkavállalót a felmentés ideje alatt alapbérként mindössze a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege illeti meg? Tisztelettel.
Ügyvezető díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett kft. ügyvezetését olyan személy látja el, aki nem tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezető jelenleg Németországban él és ott is dolgozik. Az ügyvezető elláthatja-e a kft. ügyvezetését annak ellenére, hogy nem tartózkodik Magyarországon? Az ügyvezetést vállalhatja-e ingyenesen? Kell-e ebben az esetben bármiféle adót vagy járulékot fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm!
Főiskolai gyarkolat díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. " Ebben az esetben a minimálbért arányosítani kell, vagy hetente kell a 138 ezer Ft 15%-át kell kifizetni? Köszönettel: Sólyom Mária
Együttműködési megállapodás felsőoktatásban, díjazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 12 hetes egybefüggő időtartamra foglalkoztat felsőfokú intézményben tanuló hallgatót szakmai gyakorlatra, hallgatói munkaszerződéssel, az egyetem és cég között együttműködési megállapodással. A díjazás mértéke az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján lett megállapítva. A törvény szerint a díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15 százaléka. Helyesen járunk-e el, ha a 138 000 forint minimálbért alapul véve a díjazása hetente 20 700 forint? Előre is köszönettel
Ügyvezető díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk külföldi állampolgár, aki a külföldi anyavállalalatunknál alkalmazott, tehát ott adózik (Ausztria). Nem tartózkodik Magyarországon. Kell-e valamilyen juttatásban részesülnie, elég-e az, ha az anyavállalat átterheli a költségeit (óradíjas átalányszámlázás), kell-e, hogy az ügyvezetésért az anyavállalat bármilyen költséget átterheljen? Van-e a társaságnak adófizetési költelezettsége (pl. eho stb.)? Kell-e valamilyen igazolás, hogy ő külföldön adózik? Köszönöm!
Díjazás munkaszüneti napon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk üzemelteti a városi strandot. Nyáron nyitvatartási időn kívül, illetve szezonon kívül pedig az őrzéséről gondoskodik. Tehát a munkavállalóink vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben beoszthatók munkára. Kérdésem: ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, munkát végző órabéres dolgozóinkat a következő bérelemek közül melyek illetik meg: távolléti díj - a munkaszüneti nap miatt + 8 órai munkáért a bér + 100% munkaszüneti pótlék? Vagyis háromszoros juttatás? Ha túlmunkát végeznek akkor még +100% túlmunka pótlék (négyszeres juttatás)? Válaszukat előre is köszönöm! Koppányiné
Milyen közterheket visel a nyugdíjas végelszámoló?
Kérdés
Milyen közterhei lesznek 2018. I. 1-től annak a saját jogú nyugdíjas kft.-tag végelszámolónak és a kft.-jének, ha: 1./ a nyugdíjas kft.-tag ezt a végelszámolói munkát megbízás alapján, díjazás nélkül végzi; 2./ a nyugdíjas kft.-tag díjazás ellenében látja el a végelszámolói tevékenységet? Milyen jogviszonynak számít ez a tevékenység a T1041-es bejelentő lap és a FEOR-szám szempontjából? Kérjük, hogy válaszukat joghelyekkel alátámasztottan szíveskedjenek megküldeni!
Szakmai gyakorlat díjazása
Kérdés
Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
Ki dolgozhat október 23-án? Ennyi a díjazás
Cikk
Közeledik október 23-a, amely nemzeti ünnep. Ez az ünnepnap ráadásul általános munkarend szerinti munkanapra esik azaz, hétfőre. Ennek pedig a munka díjazásával összefüggésben jelentősége van. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat, melyeknek nem ismerete gyakran jogvita forrása.
Kft. ügyvezetője
Kérdés
Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A társasági okiratban ez áll: "Az ügyvezető feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Alapító okirat és az alapító állapítja meg.Az ügyvezető munkáját munkaviszony keretében látja el, díjazását a Társaság alapítója külön határozatban állapítja meg. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja." Kérdésem: az ügyvezetőnek hány órában kell meghatározni a munkaviszonyát és mennyi összegben? Kell-e emellett még az úgynevezett közreműködésért a vállalkozókra vonatkozó garantált minimumbért alkalmazni? Az ügyvezető a főtevékenység szerinti munkát nem végzi, arra munkavállalókat vett fel, brigádvezetővel ellátva. A számlázást végzi, a munkaszerződést, a vállalkozási szerződést írja meg, hivatalos helyeken képviseli a kft. ügyeit, vagyis ügyet vezet. Például: ha az ügyvezetést napi 4 órában végzi munkaviszonyban, meg kell neki fizetni a garantált bérminimum után a járulékot? Vagy az alapító okirat szerint meghatározza a munkaviszony keretében a feladatait?
Készenléti ídő
Kérdés
Tisztelt szakértő! Kérdésem a következő lenne, mennyi lehet a készenléti idő egy alkalommal? Lehet akár 24 óra? Mennyit bért kell minimum fizetni készenlétre, megállapodhatnak abban, hogy 10 alkalom (teljesen mindegy, mennyi óra) benne van a munkaszerződésben és a fennmaradó készenlétre 500 Ft/óra bért fizetnek? A rendes munkaidő ledolgozása után azonnal lehet készenlétet vállalni korlátozás nélkül, illetve lehet-e megállapodni úgy, hogy van, hogy nem rögtön műszak után kezdődik a készenlét, mert még vannak a klinikán, és így felesleges? (Tehát nem a dolgozó hibájából, hanem a klinika megoldja – de nem mindig.) Válaszát köszönöm
Megbízásos ügyvezető biztosítási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy kft. ügyvezetője. A kft. 100 százalékban egy külföldi jogi személyé. Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Az ügyvezetőnek van 40 óra/hét főállású közalkalmazotti jogviszonya. Munkáltatója az év felében foglalkoztatja őt, a másik felében szünetelteti a biztosítási jogviszonyát. Azt szeretném megtudni, hogy a szüneteltetés időszakára kötelező-e az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel járulékolni? Ha igen, mi a járulék alapja? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
