396 találat a(z) arányosítás cimkére
Költségmegosztás készültségi fok alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019 júniusában elkezdtek építeni – generálkivitelezői szerződés alapján – egy családi házat. Az ügyvezető 2019.12.31-ei dátummal a rendelkezésre álló műszaki adatok és az építési napló alapján meghatározott egy teljesítési fokot, mely 50%. A kiszámlázott árbevételt a szerződés szerinti árbevétel és a kiszámlázott árbevétel teljesítési fok szerinti arányában számoltam, illetve határoltam el. A kérdésem az lenne, hogy az építkezéssel kapcsolatos költségeket is meg kell-e osztani (elhatárolni) a teljesítési fok alapján? Azért nem egyértelmű számomra, mert az eddig elvégzett munkálatokhoz vásárolt anyagokat, illetve az alvállalkozói teljesítéseket mind felhasználták, tehát én 100 százalékban elszámolnám költségként, ráfordításként. Válaszukat előre is köszönöm!
Katások nyugdíja: a szolgálati idő számítása 2020-ban – példával
Cikk
Újra és újra felmerülő kérdés, hogy a kisadózó vállalkozó a járulékfizetései alapján milyen mértékű társadalombiztosítási szolgáltatásra szerezhet jogosultságot, valamint esetükben kell-e alkalmazni az úgynevezett arányos szolgálatiidő-számítást, vagy a befizetéseik után minden esetben az adott időszak teljes időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető lesz.
Készenlét arányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cégünk részmunkaidőben alkalmaz egy munkavállalót, akkor a munka törvénykönyvében meghatározott készenléti és túlóra maximumokat kell-e arányosítani a részmunkaidőhöz? Köszönöm!
Részmunkaidős éjjeliőr szabadságszámítása.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Telephelyünkön az éjszakai őrzést három fő, részmunkaidős éjjeliőrrel 3 x 10 nap x 8 helyett 12 órás készenléti jellegű egyenlőtlen munkaidő beosztással oldottuk meg. 1. A napi munkaidő mértéke: A napi munkaidő mértéke készenléti jellegű 12 óra 2. Az irányadó munkarend: A hónap minden napján hétfőtől vasárnapig, este 18:30 órától másnap 06 óra 30 percig tart (fejenként havi 10 munkanap, négy havi munkaidőkeret szerinti munkarendben). 3. A munkabér elemei: a munkaszerződésben meghatározott bruttó 74 100 Ft/hó átalánybér, mely magába foglalja az Mt. 140–142. §-aiban meghatározott bérpótlékokat. Kérdésem az, hogy a szabadságuk órában történő nyilvántartása hogyan történjen? Ha teljes havi munkaidőben lennének foglalkoztatva, akkor a havi 21 munkanapra (168 órára) járna a 20 nap alapszabadság (plusz az egyéb jogosultsági napok). De, havi 10 napra arányosan csökkentett szabadság jár? Azaz 48 százaléknyi, évi 10 nap? Köszönettel: Bezeczky Miklós
Szabadság, pótszabadság megállapítása, kiadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szabadság, pótszabadság megállapítása, kiadása ügyében kérjük a segítségét. Szabadság megállapítása: A munkavállalót alap- és évei után pótszabadság illeti meg, melyet év közben kezdett munkavállaló esetében arányosítani kell. Apaszabadság (5 nap) az független attól, mikor kezdett a munkavállaló, az mindenképpen jár, ha adott évben gyermeke születik, melyet 2 hónapon belül ki kell adni. De mi a helyzet a gyerekek után járó pótszabadsággal? 1. Adott évben év közepén kezdő munkavállalónál arányosítani kell? 2. Munkavállaló egész évben a cég alkalmazásában áll decemberben megszületik a 3. gyermeke, jár neki a plusz 3 nap vagy arányosítani kell? 3. Munkavállaló augusztusban kezdett, decemberben megszületik a 3. gyermeke, jár neki a plusz 3 nap vagy arányosítani kell? Szabadság kiadása: Alap esetben tárgyév 12.31-éig kell kiadni. 5 esetben átvihető köv.évre a) alap szabadságból (20 nap) áthúzódóan 5 nap b) munkaviszony 10.01-jét követően kezdődik c) Életkor alapján járó szabadság d) Fontos gazdasági esemény e) Apa szabadság (5 nap) De mi a helyzet a gyerekek után járó pótszabadsággal? 4. A gyerekek után járó pótszabadság átvihető vagy sem?
Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság arányosítása
Kérdés
Hogyan kell megállapítani a fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértékét, ha a fogyatékosság megállapítására év közben kerül sor? Mivel a jogszabály szerint fogyatékos gyermek az, aki után emelt összegű családi pótlék jár, így például a tejfehérje-érzékeny gyermek után is jár a pótszabadság, viszont ezt év közben is megállapíthatják. Ekkor egész évre jár a 2 nap pótszabadság, vagy arányosítani kell a megállapítás napjától az év végéig, illetve évközi megszűnés esetén a megszűnés napjáig?
Generálkivitelező, alvállalkozó – fordított áfa, egyenes áfa
Cikk
Ha egy áfaalany, de lakóingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre be nem jelentkezett cég generálkivitelezőt bíz meg egy lakóingatlan kivitelezésével, a kivitelezőnek fordított áfás számlát kell kiállítania a megbízó részére? A kivitelező az alvállalkozóitól fordított vagy egyenes áfás számlát fogadhat be? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Kata – 1 millió forint feletti árbevétel
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Szeretném megkérdezni, hogy év közben alakult cégnél az előírás a jelentési kötelezettségről időarányosan számítandó-e? Köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfájának arányosítása
Kérdés
Társaságunk egy 2014-ben, saját vállalkozásban megvalósuló beruházás keretében felépített raktárépületét szeretne értékesíteni egy másik vállalkozásnak. A két cég kapcsolt vállalkozás. Az ingatlan 2014-ben épült, így már nem számít új ingatlannak. Az ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. 2014-ben a költségek után az áfát visszaigényeltük. A vállalkozás teljes egészében adóköteles tevékenységet folytat. Jól gondoljuk, hogy így fordított áfásan számlázhatjuk ki az ingatlanértékesítést? Illetve a 2014-ben levont áfát kell-e ilyenkor arányosítani, lesz-e az értékesítés miatt visszafizetendő áfánk, mivel nem telt le a 20 év?
Lakáscélú ingatlan értékesítése, áfa
Kérdés
Ügyfelem (kft.) egy 4 lakásos társasházat vásárolt. Az év egy részében 2–3 lakást bérbeadott áfa felszámításával, mindeközben az éppen üresen maradt lakásokat folyamatosan javíttatta, felújította. A javítás-karbantarási munkálatok esetében az áfa levonásra került. Ezév végén az egész házat (4 lakással) a kft. értekesíti, itt áfamentességet választott. Az értékesítést követően kell-e figyelni a már levont áfát, szükség van-e arányosításra? Köszönöm ha válaszolnak! CsK
Fogyatékkal élők számára épített bentlakásos otthon áfájának visszaigénylése
Kérdés
Tiszelt Szakértő! Nonprofit gazdasági társaság fogyatékkal élők bentlakásos és nem bentlakásos gondozására otthont épített. Áfakörös. Az otthon építése során felmerült felszámított áfát visszaigényelte. Ezen időszak alatt szerzett tevékenységi bevétele áfás volt. A lakók beköltöztek. Az alapító okiratban meghatározott tevékenység elkezdődött. Most került sor első ízben a bentlakók gondozásával kapcsolatos díjak számlázására. Bentlakás díjtérítése tárgyi mentes, étkezés áfájának felszámításával. E tevékenysége során a számlázott bevételek döntő hányada tárgyi mentes lesz, és kisebb hányadot képvisel az áfa felszámításával történő értékesítési bevétel. A törvény értelmében figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tevékenység bevételéből milyen arányt képvisel a tárgyi mentes bevétel, és erre tekintettel az arányosítás módszerével az ingatlannal kapcsolatban levonásba helyezett áfa összegét vissza kell fizetni. Megfigyelési időszak 120 hónap. Kérdésem, hogy szociális tevékenységgel, fogyatékkal élők gondozásával foglalkozó nonprofit gazdasági társaság esetében (azóta közhasznú is) van-e lehetőség arra, hogy a korábban levonásba helyezett áfából az arányosítás alkalmazásával ne kelljen "visszafizetni". Válaszukat előre is köszönöm.
Cafetéria keret
Kérdés
Tisztelt Cím! Az iránt érdeklődöm, hogy ha cafetéria keretében a munkáltató például 5000 Ft-al járul hozzá a munkavállaló költségéhez, akkor ha az óvodai étkeztetés magasabb összegbe kerül, a szülőnek csak az 5000 Ft-ról kell hoznia számlát, vagy a munkáltató be tudja fogadni a teljes összegről szóló számlát, és csak a példában szereplő 5000 Ft-ot számolja el cafetériába tartozó összegként. Másik kérdésem, hogy sport-kultúra elemnél nyilatkoztathatjuk-e a munkavállalót arról, hogy felmondás esetén időarányosan vissza kell fizetnie a részére kifizetett sport és kultúra eseményre szóló számláját? Válaszát előre is köszönöm.
Személygépkocsi áfájának levonása
Kérdés
A társaság bruttó 10.000.000 forintért személygépkocsit vásárol 2017. március hónapban továbbértékesítési -bérbeadási céllal, és ez alapján az áfát (2.125.985 forintot) visszaigényli. A bérbeadás áfás természetesen. 2019. augusztusban a társaság a személygépkocsit bruttó 6.500.000 forintért értékesíti, az áfa 1.381.890 forint, amit befizet. A példánál maradva kell-e az áfát arányosítani ,és ha igen, mennyi áfabefizetési kötelezettség keletkezik? Köszönöm
Gyesről visszatérő osztályvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz egy korábban osztályvezetőként dolgozott kolléganő jön vissza dolgozni. Kérdés: a ki nem vett szabadságra jutó átlagkeresetének számításakor a korábbi vezetői pótlékot is figyelembe kell e venni? Az is része az átlagnak? A másik kérdés: Korábban 8 órás munkavállaló volt. Most 6 órás munkaviszonyba jön vissza, megegyezéssel. A vezető pótlékot lehet-e arányosítani 6 órára ? Válaszukat előre is köszönjük.
Áfaspecialitás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A társaságunkat érintő kérdésben kérem álláspontjukat. A társaság kizárólag adómentes tevékenységet végzett korábban (fogorvosi tevékenység). Az áfakörbe így is volt bejelentkezve. 2018-ban pályázott és 2019-től elnyert egy alkalmazott kutatási pályázatot, amelynek során kifejleszt egy terméket, amelyet maga is felhasznál, de értékesítést is végezni tervez. Miután a korábbi adómentes tevékenység már nem kizárólagos lesz, bejelentkezett az áfa hatály alá 2019.01.01. nappal. A tevékenységhez az unióból vásárolt egy berendezést. Ennek áfáját meg kell állapítani, és meg kell fizetni, mert a beszállító a számlába nem állít be áfát. A beszerzett eszköz saját maga által megállapított és megfizetett úgynevezett uniós áfájának levonásba helyezése okoz fejtörést, hogy mikor és milyen arányban tehető ez meg. Az arányosítás nyilvánvaló. Kérdés: • a levonási jog az áfa tv. 120. §.b) pontja alapján megnyílik, de jelenleg csak a korábban is végzett „tárgyi” adómentes szolgáltatásnyújtás történik, az az értékesítés nem, amelyhez az eszköz beszerzése kapcsolódik. Nincs mit arányosítani. És akkor az áfát „elbukta”. • az arányosításba be kell-e vonni az ún. hagyományos, adómentes szolgáltatás árbevételét? Ha igen, akkor gyakorlatilag nem vonható le az áfa, ugyanis nagyon alacsony lesz a levonási hányad. És nem érvényesül az áfatörvény 120. §-a. • ha ez utóbbi pontban leírt értelmezés helyes, akkor már csak az a kérdés, hogy a levonás mikor tehető meg. Az első gyártás 2020-ban várható. A gyártás évében, netán az áfát elhatárolva az elévülési időre. • és akkor még nem esett szó arról, hogy milyen értékben aktiválom az eszközt. Nem ha az arányosításba csak a beszerzett eszközzel előállított adóköteles és adómentes termékértékesítést kell figyelembe venni (szerintem az áfatörvény 120. § első bekezdése szerint igen), alkalmazható-e az áfatörvény 123. § (3) bekezdésére hivatkozással a 123. § (1) bekezdésén alapulva az a megoldás, hogy az eszközzel majdan előállított mennyiség képezze a megosztás alapját. Vagyis az értékesített mennyiség adólevonási jogot keletkeztet, míg a saját felhasználású nem. • egyszerű kérdés, ezért is kérem az Önök álláspontját, amely nagy segítséget jelentene számomra a probléma kezelésében. Segítő együttműködésüket megköszönve. Üdvözlettel: Bíró Sándorné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
