63 találat a(z) Tbj. cimkére

Ellentmondásos rendelkezések a tb-szabályokat rögzítő törvényekben Cikk

Az új tb-törvény készítése során a jogalkotó törekedett arra, hogy a jogszabály jelentősebb újításai – például a nyugdíjasok járulékmentessége, a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékfizetése – összhangba kerüljenek a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásaival. Ez azonban nem minden rendelkezés esetében járt sikerrel, mint például az egyházi személy utáni járulék- és szochofizetés tekintetében sem.

Nyugdíjbiztosítás adatai – így rendezhetők utólag Cikk

Mit lehet tenni, ha kiderül, hogy nem ismerték el szolgálati időként az egyértelműen biztosításban töltött időt? Cikkünk erre a kérdésre ad választ.

Borravaló és felszolgálási díj: járulékfizetési szabályok Cikk

A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.

EGT-államnak minősül-e az Egyesült Királyság a Tbj. tekintetében az átmeneti időszakban? Kérdés

Járulékalapot képező jövedelem: amikor speciális szabályok szerint kell megállapítani Cikk

Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.

Katás társaságok: táppénz-hozzájárulási kötelezettséggel is számolni kell Cikk

Az új évben hatályba lépett törvénymódosítások – különös tekintettel a társadalombiztosítás alapvető jogszabálya, a Tbj. „átírása” – lehetőséget adtak volna néhány, a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő jogszabályi anomália kiküszöbölésére. Ilyen például a kisadózó társas vállalkozás által a kisadózó táppénze után fizetendő táppénz-hozzájárulás kérdése, amely vonatkozásában ellentmondásos előírásokat tartalmaz az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény és a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény.

Nyilvántartásba vétel Kérdés

46. §* (1) A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. Kérem segítsenek, gondom van az értelmezéssel, nekem a mondat egésze nehezen emészhető. Melyik törvényben? Tbj., feltételezem, mivel ebben szerepel, de nevesítve nincs. Milyen adatok? Gondolom, a Tbj. szerinti biztosítás létrejötte, a bejelentés, és a majdani bevallás igényelte adatok, név, cím, születés, taj szám, adóazonosító jel, FEOR, munkaidő. Amennyiben mindezen adatot a munkaszerződés és a tájékoztató tartalmazza, akkor is ki kell egy plusz papírt állítani? És mit kell azon érteni, hogy a "munkavégzés megkezdésétől megállapítható adat"? Ez nekem egy folyamatos igazolást jelent, nem fér össze egy egyszeri igazolással (ez pedig a havi elszámolás, járulékalap, járulék stb., kifizetési dokumentum). A kérdésem, hogy ezt a paragrafust konkrét módon milyen alaki formában kell alkalmazni? Kell-e szigorú alaki forma, vagy csak az adattartalom közlése a lényeg? Amennyiben igen, a fenti adattartalom elegendő-e? Köszönöm.

Régi-új társadalombiztosítási szabályok Cikk

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályos szövegét olvasva több olyan új rendelkezéssel találkozhatunk, melyek "ismerősnek tűnnek". Ennek oka, hogy a 2003-as Art. december 31-ei hatályvesztésével több járulékkal kapcsolatos eljárási szabály visszakerül oda, ahová eredendően tartozik: a járuléktörvénybe.

Törvényen „kívüli” tb-ellátások: fáziskésésben a jogalkalmazók Cikk

A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.

Ügyvezető megbízási jogviszonyban: mikor lehet, és mikor nem? Cikk

Gazdasági társaság ügyvezetője megbízási jogviszony keretében (amely természetesen díjazás nélkül is történhet) csak abban az esetben láthatja el az ügyvezetői teendőket, ha nem tagja a társaságnak, illetve, ha tulajdonosról van szó, akkor pedig az ügyvezetésen túl, társas vállalkozóként is közreműködik a társaságban. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó törvényi előírásokat.

Kivások tb-je: így fizetnek járulékot, és kapnak utána ellátást Cikk

Noha a kata és a kiva szabályait ugyanazon törvényben (2012. évi CXLVII.) találjuk, a két adózási forma társadalombiztosítási szempontból (is) teljesen más logikát követ. Míg a kisadózás egy új (az egyéni és társas vállalkozótól teljesen különböző) biztosítási jogviszonyt keletkeztet (vagy éppen kizárja valamennyi tb-ellátásból a kisadózást választó vállalkozót), addig a kiva nem érinti a tulajdonos tagok társadalombiztosítási jogállását.

Családi gazdaság alapítására és működtetésére vonatkozó alapvető szabályok Cikk

A „családi gazdaság adózása” címmel érkezett olvasói kérdéshez – pontosabban az arra foglaltakra írt válaszomból megjelent cikkhez – több hozzászólás, vélemény jutott el hozzám a családi gazdaság munkaviszonyban álló vezetőjének társadalombiztosítási jogállását érintően, illetve abban a kérdésben, hogy a családi gazdaság tagjainak muszáj-e közös háztartásban élniük, vagy sem. Mindezekre reagálva, fontosnak tartom a szóban forgó kérdésre adott válaszomat kiegészíteni az alábbiakkal.

Mikor ki a foglalkoztató? Amit a cégnek és a dolgozónak is tudnia kell Cikk

A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.

Változik a Tbj. is 2017-től, mutatjuk az elsőkörös módosításokat Cikk

A társadalombiztosítási ellátások szabályait tartalmazó törvény (1997. évi LXXX. törvény) is módosul a múlt hét végén benyújtott adótörvénycsomag szerint. Egyelőre viszont semmi nem szerepel benne a Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által nemrégiben beharangozott járulékcsökkentési programból.

Ehofizetés: itt vannak a példák, amikor mentesít a törvény Cikk

Az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló 1998. évi LXVI. törvény tételesen meghatározza az eho alapjául szolgáló jövedelmek körét, külön nevesítve azokat a juttatásokat is, amelyek nem szolgálnak az említett közteher alapjául. Ugyanakkor tartalmaz a jogszabály néhány előírást is, amelyek általánosságban határoznak meg eho alóli mentességeket; írásunkban ezekre hívjuk fel a figyelmet.