95 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Üzletrész-értékesítés magánszemélyek között
Kérdés
Egy kft. 100%-os magánszemély tulajdonosa eladja a kft.-ben lévő üzletrészét egy magánszemélynek. A kft. saját tőke eladáskor : 10.000, így az üzletrész piaci értéke is 10.000, ebből jegyzett tőke (JT): 500 alapításkor,+ 2.500 JT emelés ET terhére, összesen 3.000, eredménytartalék (ET): 7.000. Vételár: 3.000, üzletrész szerzési értéke: 3.000, üzletrész piaci értéke: 10.000. Jól gondolom-e az üzletrész adásvétel miatt a vevő és az eladó magánszemélyek illeték-, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettségét: Eladó magánszemély: Szja. tv. 67. §-a: árfolyamnyereségből származó jövedelem, ha az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevétel több, mint az üzletrész megszerzésére fordított érték, jelen esetben nincs jövedelem , így nincs adókötelezettség. Vevő magánszemély: Szja. tv. 28. § (14) : egyéb jövedelem az üzletrész piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, azaz piaci érték- vételár: 10.000-3.000= 7.000. Alkalmazható az Szja. tv. 77/A. § (2) h) pont mentesítő szabálya, azaz nem keletkezik ilyen jogcímen jövedelem a vevő magánszemélynél. Vételár: 3.000, üzletrész névértéke: 3.000, az ügyletre magánszemélyek között kerül sor és az ellenérték eléri az üzletrész névértékét, így a vevőnél sem keletkezik adóköteles jövedelem, nincs adókötelezettség. Összegezve: a fentiek szerinti üzletrész-adásvétel sem az eladó magánszemélynél, sem a vevő magánszemélynél nem jár sem illeték, sem adó, sem járulék (eho) fizetési kötelezettséggel.
Osztalékfizetés üzletrész értékesítését követően
Kérdés
Amennyiben egy üzletrész értékesítésre kerül, az értékesítéskor még ki nem fizetett osztalék adózhat-e osztalékként a személyi jövedelem adóban? Társaságok (eladó és vevő is társaság) esetén, üzletrész értékesítése után a társaság felé még fennálló osztalék kifizethető-e osztalékként?
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Z cég üzletrésze értékesítésre kerül. X vevő cég 33%-ban tulajdonos Y eladó cégében. Eladó-vevő így nem kapcsolt. X vevő 51%-ban tulajdonos Z cégben. Az értékesítésre kerülő Z üzletrész így X vevő kapcsolt vállalkozása. Kérdés: ha kapcsolt vállalkozás üzletrésze kerül megvásárlásra, nem kapcsolt eladótól, a piaci ár szabadon határozható-e meg, vagy meg kell határozni a piaci árat, és csak azon szabad értékesíteni? Ha meg kell határozni, akkor az lehet-e a saját tőke?
Üzletrész értékesítése mikor illetékköteles?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy az alábbiakban vázolt esetekben keletkezik-e az üzletrészt megvásárló cégnek ('D' cég) visszterhes vagyonátruházási illetéke, vagy keletkezhet(ett)-e egyéb adófizetési kötelezettsége? 1. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 80% volt. 'B' cég 2016/07/01-én az ingatlant eladta 'C' cégnek. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. 2. 'A' cég 100%-os tulajdonában áll 'B' cég. A 'B' cég 2015. évre közzétett mérlegbeszámolójában kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke 0% volt. 'B' cég 2016/07/01-én vásárolt egy ingatlant 'C' cégtől. 'B' cég 2016/07/31-ei közbenső mérlegében az ingatlanok értékének aránya 90% volt az eszközök értékén belül. Az 'A' cég 2016/09/15-én eladta 'D' cégnek a 'B' cégben lévő üzletrésze 90%-át. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tulajdonrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tőkehozzájárulása a következőképpen alakult: 500 ezer forintot a tulajdonos, 14 millió forintot pedig egy offshore cég tett bele. Ezt a tulajdoni részt később a kft. az offshore cégtől 1 millió forintos névértéken megvette. Ezután a kft. tulajdonosa mellett a kft. maga lett a másik tulajdonos, ami ugye nem lehetséges. Ezt hogyan lehetne feloldani? Milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznének? Egy ügyvédtől azt az információt kapták, hogy a 14 millió és az 1 millió forint közötti különbözet után fizesse meg az szja-t és az ehót, de ez ugye elég magas összeg lenne. Lehet-e olyan, hogy ezt az üzletrészt megveszi egy magánszemély ugyanazon az 1 millió forintos névértéken, majd továbbadja a kft. tulajdonosának például 2 millió forintért. Ilyenkor csak a kettő közötti különbözet után kellene adóznia? Vagy milyen egyéb módon lehetne rendezni ezt a problémát? Köszönöm a segítséget!
Üzletrész-átruházás, tagi jogviszony vége dátum
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzletrész-adásvétel során az üzletrészét értékesítő tagi jogviszonya melyik nappal szűnik meg, illetve az új tag jogviszonya melyik nappal jön létre? Az üzletrész-adásvétel napja az új létesítő okirat kelte (-1 nap?!), vagy a cégbejegyzés keltéhez köthető? Köszönöm.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.
Külföldi személy nagyar üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belgiumi állampolgár értékesítette magyar üzletrészét. Hol kell neki a bevétel után adóznia? Köszönöm válaszát!
Belföldi cég külföldi tulajdonosának üzletrész-értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen adózási következményekkel kell számolnia a Magyarországon bejegyzett cégnek, illetve Magyarországon a külföldi tulajdonos cégeknek, amennyiben a külföldi tulajdonos cég eladja a részesedését egy másik, cégcsoporton belüli külföldi tulajdonos részére minimális érték fizetése ellenében (1 forint vagy 1 euró)? A magyarországi cég veszteséges működésű, és jelentős adósságállománnyal rendelkezik, tehát a magyarországi cég részesedésének értéke a saját tőke, illetve az adósságállomány tekintetében negatív.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségét. Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét, piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsoltság. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Kérdésünk az lenne, hogy az szja- és ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor keletkezik vagy pedig a részletfizetéskor, amikor megkapja a magánszemély a bevételt? Segítségét előre is köszönjük!
Üzletrész-értékesítés, ajándékozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla
Üzletrész értékesítése (speciális esetben)
Kérdés
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Üzetrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. három tulajdonosa eladná 100 százalékos üzletrészét egy másik magánszemélynek. A jegyzett tőke 32 140 ezer forint. A saját tőke 108 000 ezer forint. Az eladási értéke az üzletrésznek 500 000 ezer forint. A társaság 100 000 ezer forint értéken nyilvántartott ingatlannal rendelkezik. A kérdésem, hogy ebben az esetben az eladóknak milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik? Illetve az ingatlantulajdon miatt valamilyen másik kötelezettség jelentkezik-e? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
