245 találat a(z) önkormányzat cimkére
Vissza nem térítendő támogatás önkormányzatnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság (kft.) közérdekű kötelezettség vállalása keretén belül vissza nem térítendő támogatást (adományt) nyújt egy önkormányzatnak úgy, hogy az önkormányzati földút kerékpározható úttá történő kiépítését vállalja. Ezen munkát a kft. alvállalkozók, anyagbeszállítók bevonásával kívánja elvégezni. A földút az önkormányzat tulajdonában van, így a kft. által elvégzett szolgáltatás eredményeként létrejövő kerékpárút is az önkormányzaté lesz. Erről átadás-átvételi jegyzőkönyv készül átadáskor. A kerékpárút kialakítása nem minősül építésengedély-köteles építési szolgáltatásnak. Kérdés: 1.) A kft. jogosult-e az alvállalkozók és beszállítók által kiállított beérkező számlák áfaösszegének levonásba helyezésére? 2.) A kft. a térítésmentes kivitelezési munkáról, szolgáltatásról (adományról) köteles-e számlát kiállítani? Ha igen, 27 százalék áfát fel kell számítania? 3.) Amennyiben áfás számlát állít ki a kft. a térítésmentes szolgáltatásról, a bruttó összeg minősül az önkormányzatnak nyújtott támogatásnak/adománynak? 4.) Ahhoz, hogy a kft.-nél a fenti támogatás a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás legyen, elegendő-e az önkormányzat által a Tao. tv. 3. sz. melléklet B)/17. pontja alapján kiállított igazolás? Válaszukat előre is köszönöm.
Belföldi személy
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk önkormányzati követelést engedne el. A Tao. törvény 8. § (1) bek. h/2. pont alapján nem növeli az adóalapot, ha az adózó "magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el". Kérdésünk, hogy az önkormányzat belföldi személy-e vagy nem az, és akkor meg kell növelni az elengedett követeléssel az adóalapot? Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Közterület-használati díj: megsemmisített egy önkormányzati rendelkezést az Alkotmánybíróság
Cikk
Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével – mondta ki az Alkotmánybírósóság.
Önkormányzati adóhatóságok egyenlegértesítőjének értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem szíves segítségét, hogy a helyi önkormányzati adóhatóságok – kivéve a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Adóügyi Főosztályt – által küldött egyenlegértesítőinek megnevezés szerinti tartalmát hogyan kell értelmezni, annak leírását hol lehet megtalálni? "Előző évi hátralék/túlfizetés" – ezt még józan paraszti ésszel értem. "Folyó évi adókötelezettség (előleg)" – Melyik évi? A kibocsátás éve? Most adókötelezettség vagy előlegkötelezettség? "Múltra szóló adókötelezettség" – ez aztán tényleg "magas", mert mikorra vonatkozó? "Rendező tételek" – ??????? "Folyó évi befizetések" – ez a kibocsátás éve szerinti, vagy mikori? "Számlaegyenleg" – ez "érthető", azonnali befizetés egy része, plusz az előleg esedékességre fizetendő összeg Ráadásul az egyenleg levezetéséhez az egyes sorokban szereplő tételek előtt nincs semmiféle előjel. Az egyenlegértesítőn szerepel ugyan a 465/2017. kormányrendeletre hivatkozás, de ez nem magyarázza el az egyes sorok értelmezését. Miért nem lehet, illetve várható-e valamikor egy világosan áttekinthető (mint a NAV adószámla) kivonatot kiadniuk az önkormányzati adóhatóságoknak is? Az ügyfelek, ha kérdezik, mi micsoda az egyenlegértesítőn, nem tudok mást mondani, csak hogy fizessék be a számlaegyenleg szerinti összeget, vagy várják meg a következő értesítő megérkezését. A fővárosi önkormányzaté már világosan áttekinthető. Elnézést, ha kissé indulatos a kérdésfeltevésem! Köszönettel: Rozika könyvelő
Önkormányzatnak adott támogatás útjavításhoz
Kérdés
Üdvözlöm! Egy konkrét ügyben kérem a válaszát. Egy önkormányzati tulajdonban lévő útra az önkormányzat pályázaton nyert egy nagyobb összeget, melyhez az önerőt (mivel sokat használjuk az utat) a cégünk biztosítja, azáltal, hogy ezt az összeget támogatásként adja át az önkormányzat részére. Az egyik kérdésem az, hogy milyen dokumentumokra van szükség az önkormányzat, valamint a cég részéről a pénzeszköz átadásáról. A másik kérdésem, hogy a cégünknek van-e áfafizetési kötelezettsége ezen összeg után, illetőleg milyen módon érinti az adóalapunkat. Kell-e ezáltal megnövelni a kivaalapot? (Kiva hatálya alá tartozunk.) Válaszát megköszönve, tisztelettel: Horváth Gáborné
Rossz hír a nyugdíjasoknak
Cikk
Idén karácsony előtt nem kapnak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok.
Áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérjük állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben az általános forgalmi adó levonható és visszaigényelhető-e? Egy német nemzetiségi önkormányzat adószámmal rendelkező alanyi adómentes szervezet. Német közösségi ház létrehozása című program megvalósításához az önkormányzat támogatási kérelmet nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A minisztérium a Német közösségi ház létrehozása című programhoz 45 000 000 Ft támogatásról döntött. A támogatást egy összegben rendelkezésre bocsátják a 2018. április 19-én aláírt támogatási szerződés szerint. A támogatási összeg birtokában az építési beruházás megkezdhető. A beruházást a 2019. évben indítja az önkormányzat. A 2019. évre az áfakörbe be fog jelentkezni. Tekintettel arra, hogy a szerződés szerint a támogatott tevékenység „Német közösségi ház létrehozása”, a beruházás során felmerült, a befogadott számlákban felszámított általános forgalmi adó levonható-e? A német közösségi ház létrehozásával olyan kulturális tevékenységet folytatnak, amely a helyi és térségi nemzetiségi kultúra megőrzését, megismertetését szolgálja. Köszönettel: Horváth István
Szakképzési hozzájárulás oktatói kiegészítő tétel, újabb kérdés
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi linken kapott – szakképzési hj oktatói kiegészítő csökkentő tétel – válasszal kapcsolatosan további kérdésem merült fel. https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_29_szakkepzesi_hj_oktatoi_kiegcsokk_fth#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Amint azt a kérdésben írtam, a Szeged MJ Város önkormányzat 2018. 09. 12-étől nem tagja a kft.-nek, de a korábbi években 50 százalékon felüli részesedése volt. Ha a tulajdonosi szerkezet változásától kezdve beállna a kkv minősítés, és amint a válaszában írja a 2016-2017 évek vonatkozásában kell a kétéves szabályt alkalmazni, akkor az önkormányzat létszámával és a pénzügyi adatokkal kellene számolni? Ez az e-beszámolón nincs közzétéve. Vélhetően az összes foglalkoztatott 250 főnél nagyobb és a mérlegfőösszeg is meghaladja a kkv kategória felső összeghatárát, még a partner és kapcsolódó vállalkozásai nélkül is. Válaszukban kitérnek arra, ha eddig is kkv-nek minősült volna a kft..... stb., csak akkor teljesülhetett volna, ha 5000 lakosnál kisebb a település, de akkor már nem is blokkolta volna a kkv kategóriát. Egyébként, ha két egymást követő évben kell elérni vagy meghaladni a határértékeket, akkor 2018. 09.12-től még 2016-2017 évek vonatkozásában kell alkalmazni a kétéves szabályt, s majd csak 2020. januárjában lesz két egymást követő év, a 2018-2019 évek, amikor már az önkormányzat adatait nem kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
Építési telek vásárlása önkormányzattól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy köteles-e az önkormányzat az építési telek eladásáról számlát kiállítani. Cégünk önkormányzati tulajdonú építési telket vásárol, a vételár áfásan kerül meghatározásra. A felszámított áfa levonásba helyezése megítélésem szerint csak számla birtokában lehetséges. Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Szécsi Mária
Szakképzési hozzájárulás oktatói kiegészítő csökkentő tétel
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
November végéig pályázhatnak a fővárosi földutak aszfaltozására az önkormányzatok
Cikk
November végéig pályázhatnak a budapesti földutak aszfaltozására azok a fővárosi önkormányzatok, amelyek már megkezdték ennek tervezését vagy rendelkeznek jogerős építési engedéllyel – mondta a Miniszterelnökség Budapesti Útépítési Program koordinálásával kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosa az M1-en pénteken.
Víziközmű ingyenes átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk új lakások építésével, értékesítésével foglalkozik. Kérdésem a víziközművek önkormányzatnak történő ingyenes, kötelező átadásához kapcsolódó áfa, valamint társasági adónem problémaköre. Az új lakások építése során viziközmű létrehozása is történik, mely egy későbbi időpontban a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint térítésmentesen az önkormányzat részére átadásra kerül. Az átadásról készült megállapodásban, rögzítésre kerül, hogy az átadó áfaalany, a víziközmű értéke, nettó+áfa értékben van meghatározva. Kérdésem, a víziközművek megvalósításához kapcsolódó számlák alapján, a felszámított előzetes áfa levonható-e a társaság részéről, az átadáskor áfafizetési kötelezettség keletkezik-e? Társasági adó szempontjából bármilyen adóalap-korrekció keletkezeik-e? Köszönettel.
Önkormányzati áfa
Kérdés
Egy kft. kártalanítási számlát szeretne benyújtani az önkormányzatnak, melynek alapja az üzem áthelyezésével kapcsolatosan felmerült költségek továbbszámlázása. Az önkormányzat az összeget elfogadta, kivéve a kft. által felszámítandó áfát, mondván, a kft. korábban már levonta a beszerzés áfáját. A kft. ragaszkodik az áfa felszámításához. Helyesen jár el?
A kormány nem veszi vissza az önkormányzatok fejlesztési forrásait
Cikk
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem veszik vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat.
Több adóbevételt hagynának a településeken
Cikk
Változtatna az adóbevételeknek a központi költségvetés és a települések közötti megosztásán Hiszékeny Dezső és Szabó Sándor szocialista képviselő – derül ki a T/1468. számon beterjesztett törvénymódosító javaslatukból.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
